Instabillá válhat az alaptörvény

Az ombudsmani hivatal 2008 óta évente projektfüzetekben mutatja be az év legfontosabb vizsgálatainak eredményeit. Csütörtökön Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa ismertette az idei két füzetet: az egyik a válságot leginkább megszenvedők és a jogalkotás viszonyáról, a másik pedig a büntetés-végrehajtási intézmények működéséről szól.

A válság vesztesei

A válság veszteseiről szóló füzet bemutatásakor Szabó kitért szerdai nyílt levelére is, melyben a köztársasági elnökhöz fordult. Levelében Szabó azt kérte Ádertől, hogy kérjen előzetes normakontrollt az Alaptörvény negyedik kiegészítéssel kapcsolatban. A kiegészítést jelenleg a parlament tárgyalja, Szabó szerint pedig ha elfogadják, az többek között a hajléktalanság kriminalizálásának az alaptörvénybe emelését jelentené. Az ombudsman szerint ez a megoldás alkalmatlan a problémák megoldására, viszont felmerül, hogy a kiegészítés összhangban van-e általános jogelvekkel.

Szabó szerint ezzel magának az alaptörvénynek a stabilitását ásnák alá. Szerinte rossz irányba megy a magyar jogalkotás. Mint fogalmazott, „elég furcsa alkotmány lesz az, ami a hajléktalanságot kriminalizálja, és nem a lakhatási jogot definiálja.” Csütörtökön Szabó egy gyorsjelentést is kiadott, amiben súlyos jogbizonytalanságra figyelmeztetett a hajléktalanellátás területén.

A füzet a hajléktalanság kriminalizációja mellett a válság többi vesztesének helyzetét is vizsgálja. Kutatták a bűnbakká válás jelenségét, az uzsorahitel működését, a végrehajtások módját, de környezetvédelmi szempontokat is vizsgáltak. A Szajbély Katalin vezette kutatása során született füzet végén pedig mindezeket a kérdéseket egy konkrét példán, Szentgotthárd városán keresztül ábrázolták.

Köszönték a figyelmet

A másik füzet a büntetés-végrehajtási rendszer működését vizsgálta. Külön figyelmet kapott az ügyvédi működés: az eskü és a kirendelt védő intézménye is. Hangsúlyosan jelent meg az idegenrendészeti fogvatartás kérdése is. Szabó szerint Nyugat-Európában már régóta ez a legfontosabb téma, nálunk mégsem kap kellő figyelmet. Pedig a magyar helyzet sajátos, hiszen míg a nyugati országok azt várják Magyarországtól, hogy senkit ne engedjenek tovább feléjük, addig a hozzánk illegálisan érkező bevándorlók 99 százaléka egy napot se tervezne itt maradni.

A büntetés-végrehajtásról szóló beszámolót a helyszínen hallgatta végig a  Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának parancsnoka, Csóti András is. Csóti utána röviden meg is köszönte „azt a proaktivitást, amit a professzor úr az elmúlt évben irántunk tanúsított.” Hogy Csóti szavai mennyire hangozhattak őszintén, azt jelezte az is, hogy a teremben ekkor többen elnevették magukat. Csóti ugyanakkor sietett hangsúlyozni, hogy 2012-ben egyenrangú partnerként, a hiányosságokat sem elhallgatva tudtak együttműködni az ombudsmani hivatallal.

Az idei év feladata pedig, hogy megszülessen egy új büntetés-végrehajtási kódex. Ehhez pedig fel fogják használni az ombudsmani jelentéseket is. Csóti szerint amúgy nem zaklatásként, hanem felügyeletként élték meg a vizsgálatot. Annak pedig nagyon örült, hogy végre valaki a pozitív dolgokra is odafigyelt. Mint mondta, például az egri meseterápiás programunk, vagy a fiatalkorúak intézetében végzett program, ami során a fogva tartottak vaknevelő kutyákat nevelhetnek, mind sikeres történet. “A gyerekek azt hiszik, hogy ők szocializálják a kutyákat, holott ez éppen fordítva történik” – árult el egy szakmai titkot a parancsnok.

Végül Csóti még egyszer megköszönte az ombudsmannak, hogy ezekre a dolgokra is figyelmet fordított, és nem csak arra, hogy négyzetméterek és légköbméterek terén milyen hiányosságok vannak a büntetés-végrehajtási intézetekben.