Óvatosabban az agarakkal
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Dúl a kommentháború: Menczer Tamás, Kocsis Máté és Magyar Péter esett egymásnak a magdeburgi tragédia miatt - Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
- Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
Orbán Viktor volt a hétfői parlamenti ülés sztárja, a miniszterelnök öt azonnali kérdésre is válaszolt a tavaszi ülésszak negyedik hetében. A legértelmetlenebb vitát Vona Gáborral, a legszórakoztatóbbat Dúró Dórával vívta.
Közvetítésünket itt olvashatja újra>>
De elsőként a szocialista Gőgös Zoltánnal csapott össze. Gőgös, aki már napirend előtti vezérszónoklatában is ezzel a témával foglalkozott, az élelmiszerek áfájának csökkentését kérte a kormánytól. Orbán válaszában kifejtette, hogy kormánya annak az adófilozófiának a híve, amely a munka helyett a fogyasztást adóztatja, mert szerinte ez igazságosabb.
A második kérdező, Vona Gábor újra azt követelte, hogy Magyarország lépjen ki az EU-ból. A ki tudja, hanyadszor elhangzó követelésre Orbán ki tudja, hanyadszor ismételte meg, hogy jobb az EU-n belül, mint kívül. A vitát amúgy Orbán és Vona is értelmetlennek minősítette. Ezután következett Dúró Dóra, aki arról beszélt, hogy "a cigányemberek" azért vállalnak gyereket, mert azért pénzt kapnak. Orbán elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy ilyen "törékeny asszony" rasszista legyen, de amit mond, az bizony rasszista. Erre Dúró közölte, hogy amikor általánosságban a cigányokról beszélt, nem általánosságban gondolt a cigányokra, aminek Orbán annak ellenére örült, hogy a magyar nyelv szabályai szerint Dúró mégiscsak általánosságban cigányozott.
A következő kérdező a szocialista Tóbiás József volt, akit az érdekelt, hogy miért akarja Orbán korlátozni az Alkotmánybíróság jogköreit. Kiderült, hogy Orbán szerint az Alkotmánybíróság jogköreit megnyirbáló alkotmánymódosításuk valójában bővíti az Alkotmánybíróság jogköreit. Végül Z. Kárpát Dániellel beszélgettek a devizahitelesekről. Z. Kárpát szerint a kormány nem tesz eleget, és a hitelezők bűnözők. Orbán maga nagy híve a kurucos hevületnek, de szerinte Z. Kárpát "mégiscsak a magyar bankrendszer egészéről" beszélt, ezért "óvatosabban az agarakkal".
Más
Az azonnali kérdések ugyan elhomályosították a többi eseményt, de azért emlékezzünk meg ezekről is. Arról már volt szó, hogy Gőgös képviselő miről beszélt napirend előtt, nézzük hát a többieket is. Volner János Matolcsy bukásáról beszélt, meg arról, hogy az EU kizsákmányolja Magyarországot. De Cséfalvay államtitkár szerint - akinek már nem is minisztere - Matolcsy nem bukott meg, sőt. Bezzeg Bajnai, a "válságkezelő", akkor volt csak igazán recesszió.
A kereszténydemokrata Vejkey képviselőtől megtudtuk, hogy XVI. Benedek pápa radikális volt, Kósa Lajostól pedig azt, hogy Bajnai Gordon meg akarja szüntetni az önkormányzati rendszert.
Az interpellációk ritka ellenzéki beismeréssel kezdődtek. Nyakó István szerint Pintér Sándornak igaza van. Pintér ugyanis 2010 szeptemberében egy lapbeszámoló szerint azt mondta, hogy szegénység jön, ami miatt több munkája lesz a rendőrségnek. És valóban szegénység jött, és valóban több munkája lett a rendőrségnek. A kormány válaszából megtudtuk, hogy a szocialisták alatt rosszabb volt.
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár saját állítása szerint élete legegyszerűbb kérdését kapta a jobbikos Kepli Lajostól, aki arról beszélt, hogy Hejőbábán 6000 forintról 27000 forintra nőtt a szemétdíj. "Hejőbábán 6000 forintról 27000 forintra nőtt a szemétdíj" - harsogta válaszában Illés, majd ki is számolta, hogy ha egy kuka ürítése 650 forint, akkor egy évben heti egyszeri ürítéssel számolva bizony ennyibe kerül a szemétdíj, amit már rég az embereknek kéne megfizetniük.
A szocialista Varga László azokért aggódott, akik egyáltalán semmilyen segélyt nem kapnak a kormánytól, amire Soltész államtitkártól megtudtuk, hogy a szocialisták alatt rosszabb volt. A jobbikos Kiss Sándort az érdekelte, hogy ha három, összesen négyezer lakosú falú egyesített önkormányzati hivatala 11 főt alkalmazhat, miért alkalmazhat 16 főt egy 2200 fős város, aminek nincs több önkormányzati feladata. Tállai önkormányzati államtitkár válaszából megtudtuk, hogy a szocialisták alatt rosszabb volt.
Hogy a Jobbikon kívül is vannak olyanok, akikről eszünkbe juthat a rasszizmus, azt a Jobbikból a párt puhasága miatt kilépő Lenhardt Balázs bizonyította. Ő kikérte magának, hogy a nevében bárki bocsánatot kérjen a zsidóktól a holokausztért. A parlamentben először felszólaló Doncsev államtitkár szégyelte, hogy szűzbeszédében egy ilyen gyűlöletbeszédre kell reagálnia. Végül Józsa István képviselő érdeklődött, hogy milyen sikereket is ért el Matolcsy, amire Cséfalvay államtitkár elmondott mindent államháztartási hiánytól egykulcsos adón át a rezsicsökkentésig.
Más
Salamon László alkotmánybíró helyére új képviselőt jelölt a KDNP, a parlament pedig egyhangúlag támogatta Gaal Gergelyt. A parlamenti képviselőasszonyokat cserepes virág várta asztalukon, mert hamarosan nőnap. Ezúton üdvözöljük őket és az összes többi nőt is!
A határozathozatalok elején azonnal személyi döntést hoztak, Pleschinger Gyulát megválasztották a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanács tagjának. Az eskütétel már nem volt zökkenőmentes, Pleschinger Gyula lefelejtette az eskü utolsó szavát (gyakorolom), majd újabb kínos szünet után tette csak hozzá, hogy Isten őt úgy segélje.
Ezután elsőként a Magyar Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Politikáról és a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról hoztak határozatot, majd módosították a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők nyilvántartásáról és jogállásáról szóló törvényt.
A közúti közlekedésről
A közúti közlekedésről szóló törvények sem menekülhetnek a Magyary Programtól, egyszerűsítve lesznek. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatára a közúti balesetben érintett járművek vezetői maguk igazoltathatnák egymást, ehhez már rendőr se kéne.
A jövőben online is intézhető volna az eladó bejelentése autóvásárlásnál. A közlekedési hatóság jogot kapna a kötelező biztosítás ellenőrzésére az igazgatási eljárások és a gépjármű időszakos vizsgálata során.
A héten a módosító indítványokról döntöttek, ezek egyike új paragrafussal egészíti ki a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvényt. A gazdasági bizottság javaslata alapján 2013. szeptember 30-án indul a nemzeti mobilparkolás.
A szellemi tulajdonról
A szabadalmi és szerzői jogi törvényeket egy 2011-ben elfogadott európai uniós irányelv alapján módosították Ötvenről hetven évre nő a hangfelvételek szerzői jogának időtartama. Egy kalap alatt az innovációs törvényt is módosították, megteremtve az adóból leírható kutatás-fejlesztési tevékenység ellenőrzésének lehetőségét.
A jogi segítségnyújtásról és a harmadik országbeliek beutazásáról
A két törvényt azért kellett párhuzamosan módosítani, mert az unió egy irányelvében 2011. decemberi határidővel elrendelte az illegális migránsok részére biztosítandó jogi segítségnyújtás kialakítását. Az illegális migránsoknak térítésmentesen kell segítséget és jogi képviseletet nyújtani.
A határozathozatalok végén még elfogadják az emberkereskedelem elleni európai fellépésről szóló egyezményt kihirdető törvényt és - idén már másodszor - a költségvetést is módosíthatják. Hogy hogyan, arról sajnos sejtésünk sincs, a törvényjavaslatnak egyelőre nemhogy számozása, de még előterjesztői sincsenek, és még be se nyújtották az irományt.
A határozathozatalok után a szociális közműszolgáltatásról szóló törvény tárgyalásával folytatódik az ülés, majd a magyar hadsereg szomáliai szerepvállalása lesz a téma. A Magyary Egyszerűsítési Program következő áldozata a gyerekvédelmi törvény lesz és tárgyalhatják az állami fekvőbeteg-szakellátók központosítását is.
Már bőven este lesz, amikor megkezdik a médiatörvény módosításának részletes vitáját.
A médiáról
Az Európai Tanács aggodalmai miatt a kormány kénytelen módosítani a médiatörvényt. Röviden a lényeg:
- A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ában a „sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan” szövegrész helyébe a „kiegyensúlyozottan” szöveg lép.
- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét már nem a miniszterelnök, hanem a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kilenc évre.
- A jelölésbe bevonják a hírközlés és a média területén működő szakmai testületek, civil szervezetek véleményét, javaslataikat a jelölő kormányfő megfontolja.
- Az NMHH, illetve a Médiatanács elnökét megbízatása letelte után nem lehet újra kinevezni.
- Szigorodtak a kinevezés feltételeiként megszabott képzettségi-szakmai követelmények.
Biztosan szó lesz még a Malév privatizációját vizsgáló bizottság jelentéséről és az Interpol kiváltságairól és mentességeiről. Tárgyalják a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényt is. Hétfőn vitatják meg a költségvetés módosítását is. A 2013-as költségvetést már februárban is módosították, de most újra módosítani kell - az ok mindkét esetben ugyanaz. A kormány meg akarja venni az E.On gázüzletágát, de a pénz, amit erre februárban elkülönítettek, kevésnek bizonyult. Így most az újabb módosítással már 235 milliárd forintot különítenek el a költségek nyolcvan százalékának fedezeteként. Ebből kiszámítható, hogy a kormány 300 milliárd forintot szán az üzletre. A javaslatról majd kedden dönthetnek. De nem csak erről a javaslatról.
A Magyar Művészeti Akadémiáról
Fekete György állami szintre emelt magántársasága már eddig is okozott gondokat a kormánynak – ebbe az ügybe bukott bele alig fél év után L. Simon László kulturális államtitkár is. De ez sem akadályozza meg a kormányt abban, hogy további javakat juttasson a vitatott legitimitású és szakmaiságú intézménynek. Balog emberminiszter javaslatára most az MMA-nak ajándékoznák a pesti Vigadót és a Műcsarnokot. Azt azért kikötik a törvényben, hogy Fekete György nem adhatja el ezeket az épületeket.
A kényszernyugdíjazott bírókról
Orbán Viktorral megesik néha, hogy elfogadottnak képzel törvényeket. Ez történt a korábban kényszernyugdíjazott bírák helyzetét rendező törvénnyel is, amiről januárban már múlt időben, megoldott problémaként beszélt. Pedig a javaslat csak most kerül a parlament elé.
Az alapprobléma az volt, hogy a kormány egyik napról a másikra a korábbi hetvenről az általános 62 évre szállította le a bírák nyugdíjkorhatárát. A rendelkezést az alkotmányba, illetve annak első kiegészítésébe, az átmeneti rendelkezéseknek nevezettbe is belefoglalta, de az Alkotmánybíróság így is megsemmisítette. A szabályozást az EU is kifogásolta.
A helyzetet most Navracsics Tibor javaslatára úgy orvosolnák, hogy 62 helyett 65 évre szállítanák le a bírák nyugdíjkorhatárát. Az Európai Bíróság a közjegyzők esetén is kifogásolta az új szabályozást, ezért a módosítás rájuk is vonatkozik.
A lánctartozásról
Az építőipar egyik jellemzője a lánctartozás. A megrendelő nem fizet a fővállalkozónak, az az alvállalkozónak, és így tovább, míg a végén egzisztenciák szűnnek meg. A helyzetet a kormány most a Teljesítésigazoló Szakértői Szerv megteremtésével orvosolná, amely a teljesítési szakkérdéseket vizsgálná. Véleményét a bírósági eljárásban lehetne használni. A késedelmes fizetést a jövőben kamat terhelné.
Az Alaptörvény negyedik módosításáról
Az Alkotmánybíróság decemberben állapította meg az Átmeneti Rendelkezésekről, hogy azok korántsem átmenetiek, és egy lendülettel el is törölte azokat. A kormánypárti képviselők most hivatalosan is beleírnának az alkotmányba a rendelkezéseket, amikről ez a lap az első pillanattól fogva azt állította, hogy valójában az alkotmány kiegészítései.
És ha már hozzányúlnak a nagy műhöz, beleírnak még ezt-azt. Például a felsőoktatásban tanulók röghöz kötését, vagy hogy a házasság férfi és nő között köttetik. De beleírják a családjogi törvény alkotmányellenesnek talált családdefinícióját is, miszerint az a család, ahol házasemberek élnek együtt, vagy ahol szülő-gyerek kapcsolat van.
Beletrükközik az alaptörvénybe azt is, hogy az egyházak elismeréséről a parlament dönt – ezt az egyházügyi törvény részeként kifogásolta még az Alkotmánybíróság. Ugyanígy kerülik meg azt az alkotmánybírósági döntést is, amely a véleményszabadság korlátozására tekintettel eltörölte a választási eljárási törvényben a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalmát – ez most már az alaptörvényben lesz tiltva.
De korlátozzák a véleményszabadságot is, az alkotmány része lesz a gyűlöletbeszéd tilalma.
Az alapvetések része lesz, hogy az MSZMP bűnös kommunista párt. És az is, hogy ezentúl április 25-e az Alaptörvény napja, hogy legyen mikor ünnepelni.
Korlátozzák az Alkotmánybíróság munkáját
Fejezeten belül is külön fejezetben kell tárgyalnunk az alaptörvény módosításának legsajátosabb részét, amiben tovább korlátoznák az alkotmánybírósági kontrollt. Egyrészt megtiltanák, hogy az AB olyan jogszabályrész alkotmányosságát is megvizsgálja, amit az indítványozó nem kért – így találták alkotmányellenesnek az előzetes regisztrációt. Másrészt megtiltanák, hogy ítéleteiben az Alkotmánybíróság figyelembe vegye az elmúlt 23 év alkotmánybírósági gyakorlatában született döntéseket.
Azt is beleírnák az alaptörvénybe, hogy azt az alkotmánybíróság csak a megalkotásra és kihirdetésre vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatná, tartalmilag nem.
Módosított módosító
Kedden a módosításhoz benyújtott módosítókról döntenek. Az alkotmányügyi bizottság javaslatára talán mégsem foglalják alaptörvénybe, hogy a legfőbb ügyész kedve szerint jelölhetne ki bíróságot.
Sajátos Lázár János módosító indítványa is, mely alapján "politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető". De legalább még nem teszik kötelezővé az ingyenreklámok közlését - igaz, a cél nem is ez volt, hanem hogy ne nagyon legyen politikai reklám a médiában. Biztos, ami biztos, azt is beleírják az alaptörvénybe, hogy kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában lehet politikai reklám - ezt a paragrafust konkrétan az Alkotmánybíróság húzta ki a választási eljárási törvényből.
Az országgyűlési képviselők választásáról
Az Alkotmánybíróság január 7-én részben alkotmányellenesnek találta a választási eljárásról (Ve.) szóló törvényt az előzetes regisztráció intézményének bevezetése miatt. A választási eljárási törvény részeként módosították a választójogi törvény választókerületi felosztását is, ám a Ve. eltörlésével ez is veszne. A kereszténydemokrata Vejkey Imre javaslatára most úgy módosítanák a választójogi törvényt, hogy a melléklet módosításai a határidősértés miatt ne vesszenek kárba.
Az önkormányzatokról
A javaslat a kormány törvényalkotási programjában is szerepel, erről bővebben is írunk a cikk végén. Az önkormányzati törvény módosításával a helyhatóságok törvényességi felügyeletét igyekeznek hatékonyabbá tenni a kormányhivatalok felállítása óta eltelt idő tapasztalatai alapján. Így például a jövőben az önkormányzatokért felelős miniszter fordulhatna az Alkotmánybírósághoz az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát kérve. A kormányhivatal a jövőben testületi ülést is összehívhat és megbírságolhatja az ismételten törvényt sértő önkormányzatokat.
Ha hétfőig sikerül benyújtani, kedden már meg is szavazhatják a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényt is.
A határozathozatalok után a környezet- és természetvédelmi törvényről, a felnőttképzésről, a nemzetközi közigazgatási együttműködésről, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról, a közszolgálati tisztviselőkről, agrártörvényekről és benyújtása esetén a hegyközségekről szóló törvényekről vitáznak, de megvitatják, hogy határozatban támogassák-e a birkózást, ami 2020-tól lekerül az olimpia műsoráról.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
