Judit
-2 °C
8 °C

Bűneink jegyzéke

2013.03.05. 18:49
A háború csúcsán 90 ezer magyar katona teljesített megszálló feladatokat az egykori Szovjetunió területén. Egy most megjelent kötet orosz levéltári dokumentumok alapján igyekszik rekonstruálni, milyen háborús bűncselekményeket - vagy ahogy az egyik szerkesztő jellemezte, népirtást - hajtott végre a Magyar Királyi Honvédség. A szerkesztők nem várnak osztatlan sikert.

Nagyapám jobb lába rövidebb volt a balnál. Hiú ember volt, utálta is, de magasított cipőt kellett hordania, hogy ne sántítson. Hantosi parasztember volt, a faluban élte meg, ahogy 1944-45 telén hónapokra megrekedt a front, orosz és német váltotta egymást folyamatosan. Aztán már tavasszal, a felszabadulás után egyszer jött egy részeg orosz, hogy megerőszakolja nagyapám hugát. Az öreg elé állt. Az orosz felcsapta a válla alatt lógó davajgitárt. Egyből lőtt. Ez volt nagyapám szerencséje. Egy golyó ellőtte a lábát. Összeesett, így a következő csak súrolta a tarkóját.

Minderre a nagyapám, aki a gyorshadtesttel megjárta Ukrajnát, lakonikusan csak annyit reagált: "Vojna, vojna". A háború az háború. Látott, megélt ezt azt.

Feltáratlan múlt

B1050990

Hogy mit, arról sohasem beszélt. De nem csak ő hallgatott. A Magyar Királyi Honvédség ukrajnai, belarussziai és oroszországi megszálló tevékenysége a magyar múlt egyik legkevésbé kutatott, szinte teljes egészében feltáratlan fejezete. Ez most megváltozhat. Kedden a Kossuth Klubban bemutatták a Krausz Tamás történész professzor főszerkesztésében megjelent, Varga Éva Mária levéltáros kutatásain alapuló forrásgyüjteményt, "A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban" című könyvet, ami a L'Harmattan kiadó gondozásában jelent meg.

A 629 oldalas mű orosz levéltári dokumentumokra, elsősorban a KGB-utód Oroszországi SZövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Központi Archívumában, az Oroszországi Föderáció Állami Levéltárában és a Voronyezsi Területi Állami Levéltárban fellelt iratokra hagyatkozva mutatja be - Krausz szavai szerint "érzelemmentesen" - a magyar megszálló csapatok számlájára rótt háborús bűncselekményeket, melyeket a kötetet szerkesztő Sipos Péter történész "népirtásnak, a náci genocidum magyar fejezetének" nevezett.

A dokumentumok nagy része a már 1942-ben felállított szovjet Rendkívüli Állami Bizottság tényfeltáró munkájának eredményei. A bemutató orosz vendégei közül Vaszilij Sztyepanovics Hrisztoforov tábornok, az FSZB levéltár igazgatója szerint ezek hitelesnek tekinthetők, egyrészt, mert a hadifoglyok vallomásait a szemtanúk beszámolóival és a feltárható bizonyítékokkal is összevetették, másrészt pusztán a gyilkosságokról több mint 54 ezer jelentés készült, ilyen mennyiségű iratot pedig nem lehet módszeresen meghamisítani, vagy akár csak manipulálni.

Magyarország a Szovjetunió elleni háborúba belépve eredetileg a frontbevetésre alkalmas Kárpát-csoportot ajánlotta fel a német műveletekhez - ennek része volt a gyorshadtest, aminek része volt a nagyapám. A gyorshadtest hamar a német Déli hadseregcsoport alárendeltségébe került, 41 decemberére már felmorzsolták, ekkor tért haza a nagyapám is. A magyar hadvezetés 1941 őszén a Kárpát-csoport és a gyakorlatilag megsemmisült gyorshadtest leváltására ajánlott fel öt megszálló hadosztályt 40 ezres élelmezési létszámmal. A megszállás csúcsán már 90 ezer magyar katona szolgált megszállóként két parancsnokság alárendeltségében, de a partizánvadászatokban és a civil lakosság elleni megtorlásokban a frontról visszatérő alakulatok is gyakran részt vettek. Ekkor a magyar haderő adta a megszállt területek rendfenntartó erőinek negyedét.

A népirtás volt a cél

A megszállt területeken 8 millió civil, köztük 2,4 millió, azonnali megsemmisítésre ítélt zsidó és 2,2 millió belarussz, a fehérorosz népesség negyede vesztette életét. A magyarok áldozatairól nincsenek pontos összesítő adatok, de Sipos professzor szerint csak Scsorsz körzetében 38 ezernél több áldozata volt a honvédeknek.

Ő és Gyóni Gábor ruszista is idézték annak a honvédnek a haza írt - tehát nem fogságban, fenyegetés hatására született - levelét, amiben azzal büszkélkedik, hogy egy faluba beérve ő gyújtotta fel az első házat. Szilágyi Ákos esztéta előadásában ennek a kegyetlenségnek a történelmi kontextusát kívánta felvázolni. Mint mondta, a háború célja a faji gyarmatosítás, a faji népirtás volt, ahogy az a német Ostplanból, a német élettér keleti bővítéséből is következik. Vagyis nem a totális háború következménye volt a népirtás, hanem a népirtás következménye a totális háború. "A civilek elleni megtorlás nem a partizánmozgalomra adott válasz volt. A partizánmozgalom volt a válasz a népirtásra" - mondta.

"Mély meghatottsággal látjuk a magyar kollégák bátorságát, hogy feltárták a náci genocidum rendkívüli és fájdalmas valóságát" - mondta a kötetről Andrej Nyikolajevics Artyizov, az Oroszországi Föderáció Állami Levéltárának igazgatója. Szilágyi szerint, aki Bibót idézve arról beszélt, hogy az erkölcsi regenerálódásig a bűntudatot szüntelenül ébren kell tartani, a kötet kiadása "erkölcsi tett, hazafias cselekedet". A kötet Sipos professzor szerint "nem vált majd ki osztatlan örömöt, de félrehúzza a hallgatás függönyét". Ő és Gyóni is megemlítette, hogy érzésük szerint most "a revízió álmát zátonyra futtató Horthy-rendszer óvatos rehabilitációja zajlik", ez külön is emeli a kötet jelentősségét. Igaz, Gyóni azt is megjegyezte, hogy a szovjet megszállók magyarországi tevékenységét is hasonló alapossággal kéne feldolgozni. És idővel talán begyógyulhatnak a sebek.

___________________________________________

A magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban - Levéltári dokumentumok 1941-47,  Krausz Tamás (főszerkesztő) Sipos Péter, Varga Éva Mária, Andrej Ny Artyizov, Vaszilij Sz. Hrisztoforov, Szergej I. Filonyenko (szerkesztők), L'Harmattan, Budapest, 2013., 629 oldal, 3900 Ft.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.