Gyöngyi
9 °C
9 °C

300 milliárdot dobunk a kukába

2013.03.05. 09:14
A hulladékgazdálkodással foglalkozó szervek összesítései szerint Magyarországon mindössze 1-1,1 millióan gyűjtik szelektíven a hulladékot, habár erre 9,1 millió embernek lenne lehetősége. Ugyanakkor a házhoz menő gyűjtés egyelőre még nem általánosan elterjedt, a többi gyűjtési mód pedig néhol jelentős pluszenergiát igényel a lakóktól. Az Országos Hulladékgyűjtési Ügynökség tudatformáló kampányokkal próbál javítani a helyzeten, azonban ennek kézzelfogható hatásai mindaddig korlátozottak, amíg nincs elég kényelmesen megközelíthető gyűjtőhely – erre a jogszabályok szerint 2015-ig kell várnia a magyaroknak. Addig évente nagyjából 300 milliárd forint értékű hulladékot dobhatunk ki a kukába.

2015. január 1-től kötelező lesz a papír-, fém-, műanyag- és üveghulladékok szelektív gyűjtése az Európai Unió minden tagországában az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve szerint. Valamivel kevesebb, mint két éve maradt tehát a szelektív hulladékgyűjtést rendeletben szabályozó önkormányzatoknak és a begyűjtési-újrahasznosítási munkákat ellátó lakossági szolgáltatóknak arra, hogy a magyarok száz százaléka számára lehetővé tegyék a szelektív hulladékgyűjtést. Ebben a közvetítő szervezetként működő Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) részfinanszírozást vállal. A gyűjtőkapacitások kiépítése mellett az irányelvek szerint a háztartási hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasznosításra történő előkészítésének és újrahasznosításának mértékét a jelenlegi 50 százalékról 80-ra kell növelni 2020-ig.

Mivel a teljes körű hozzáférés megteremtése számok szintjén nem is tűnik elérhetetlen feladatnak (hiszen papíron már most eléri a 90 százalékot), a valódi kérdés az: a lakosság tájékozatlansága vagy kapacitáshiány az oka annak, hogy Budapesten a legnagyobb szolgáltatóként működő FKF az évi 355 ezer tonna lakossági hulladékból mindössze 21 ezer tonna újrahasznosítható hulladékot gyűjt be (ennek 94-95 százalékát újrahasznosítják, a maradékot elégetik). Ez a fővárosban 5,9 százalékos újrahasznosítási rátát jelent, de az Európai Bizottság – a 2007 és 2010 közötti változást vizsgáló – 2012. júliusi jelentése szerint országosan ennél valamivel jobb a helyzet. A teljes begyűjtött lakossági hulladék újrahasznosítási rátáját illetően a 19 és 39 százalék közötti középső kategóriában vagyunk (21,4 százalékkal annak alsó határát súroljuk), ugyanúgy, mint például Franciaország és Olaszország (a sor végén az 1,3 százalékos Románia és az abszolút zérót produkáló Bulgária áll).

Drága műfaj

Az OHÜ mindenesetre hisz a tudatformálás fontosságában és „kedvező hatásában”, amire a tavaly szeptembertől idén március végéig tartó kampányaikban összesen 516,6 millió forintot fordítanak. Erre Török Szabolcs, az OHÜ szóvivője szerint azért is szükség van, mert „egyelőre részben nincsenek vagy hiányosak az ismeretek a szelektív hulladékgyűjtés, -feldolgozás hasznosságáról, s nem kis részben a késztetés, az elhatározás is hiányzik sok emberből”.

A szervezet tavaly augusztusban írt ki közbeszerzési pályázatot kommunikációs feladatok ellátására, amelyen a pályázóknak szokatlanul rövid idejük, mindössze három munkanapjuk volt a jelentkezésre. Az OHÜ végig kitartott a közbeszerzési eljárás jogszerűsége mellett, indoklásuk szerint a határidő azért sikerült ilyen rövidre, mert az európai közbeszerzéseket listázó Ted 6 nap elteltével hirdette ki a tendert, a Közbeszerzési Értesítő honlapján pedig csak ezután jelenhetett meg. Ettől függetlenül a Közbeszerzési Döntőbizottság októberi döntése alapján a kiírás három szempontból is jogsértő volt, amiért az ügynökséget 5 millió forint pénzbírsággal sújtották – a  három kifogásolt eljárási hiba között nem szerepelt a határidő rövidsége, ellenben a KD a sürgősségre való hivatkozást indokolatlannak tartotta. A tendert végül a már több közbeszerzésen eredményes Bell&Partners Kft. nyerte, akikkel szeptember 11-én kötöttek szerződést, 477,4 millió forint plusz Áfa értékben, akár 50 százalékos pozitív irányú eltérést is megengedve.

Az OHÜ-nek azonban a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény elő is írja, hogy a „hulladékgazdálkodási feladatok támogatásának legalább 7%-át a lakosság környezettudatos nevelésére kell fordítania”. Az OHÜ tavaly összesen 13 milliárd 542 millió forintból gazdálkodhatott, ezért a Bell&Partners-szel kötött szerződés (amelyet a felek 2012. december 31. után további három hónapra meghosszabbítottak) önmagában még a plusz 50 százaléknyi mozgástér kihasználása esetén (áfával együtt 909,5 millió forint) is a 7 százalékos határon belül maradt volna (bruttó 947,9 millió forint).

„A lakossági szelektívhulladék-gyűjtés drága tevékenység, hiszen a gyűjtőpontokra minden egyes hulladékfajta elszállítását külön-külön kell végezni és speciális járművel kell megoldani. Az OHÜ törekvése, hogy a részfinanszírozással rentábilis legyen a közszolgáltatás” – mondja Török Szabolcs. Az állami ügynökség költségvetésének legnagyobb részét a termékdíj-köteles termékekből keletkezett hulladékok gyűjtésére, valamint az újrahasznosítást végző közszolgáltatók és a közbeszerzéseken nyertes cégek részfinanszírozására fordítja: tavaly 12,2 milliárd forintot meghaladó összeget költöttek erre. Ennek 22 százalékát kapták meg a lakossági szolgáltatók, a többi az ipari hulladékok gyűjtésére, kezelésére ment el. Az OHÜ 13,5 milliárdos éves gazdálkodási keretét az országgyűlés határozza meg a költségvetési törvényben. A termékdíjakból 2012-ben becslések szerint 60 milliárd forint bevétele származott az államnak.

Intelligens kuka nincs, kampány van

Míg a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára felhívó „tudatformáló” kampányok lebonyolítását törvény írja elő, sokaknak támadhat az az érzése, hogy a tudatuk már megvan, csak éppen szelektív kuka nincs hozzá a környékükön. Vagy mindig tele van. Vagy felborítják. Vagy egyszerűen csak kényelmetlenül sokat kell hozzá sétálni – a felmérések szerint ötven méteres távolságnál van az a lélektani határ, ami felett látványosan csökkenni kezd a lakosok szelektív gyűjtés iránti hajlandósága.

Ennek ellenére a tudatformáló akcióknak az OHÜ szerint érzékelhető hatása van: az ügynökség adataiból az derül ki, hogy 2012-ben összesen bruttó 80-82 ezer tonna szelektív hulladékot gyűjtöttek be országszerte (a teljes csomagolási hulladékmennyiség 15 százalékát), ami 10 százalékos javulást jelent az előző évhez képest. Az országos arányokat jól tükrözi, hogy ennek a mennyiségnek több mint az egynegyede a fővárosból származik.

Az OHÜ a Bell&Partners lebonyolításában négy különböző országos kampányt szervezett a tavaly őszi-téli időszakban. A KUKAkulTÚRA nevű rendezvénysorozatukon 64 környezetipari telephelyen 3-3,5 ezer embernek magyarázták el, hogyan gyűjtik és dolgozzák fel a szelektív hulladékot, a Körforgó programsorozatban 20 nagy településen szerveztek egynapos ismeretterjesztő programokat, az újrahasznosítást bemutató kiállításokat, a Zöldlista vásárlóprogramban pedig 43 ezer Tesco-vásárló tanulhatta meg, hogyan vegyen minél kevesebb „szemetet” (csomagolóanyagból keletkező hulladékot).

Nem  öntik össze

A felvilágosító kampányok talán egyik legfontosabb üzenete, hogy az elterjedt tévhittel ellentétben a különböző szelektív hulladékokat a kukások nem egy helyre öntik.

A különböző anyagok elválasztását kétféleképpen oldják meg: vagy olyan kukásautókat használnak, amikben több különböző rekeszben tárolható a hulladék, vagy pedig egy napon csak egyféle hulladéktípust gyűjtenek – a konténerek tartalma így semmiképpen sem keveredik. Az FKF elmondása alapján a műanyagot gyűjtik a leggyakrabban, a hét hat napján, mellette pedig minden nap ürítenek „valami mást is”.

A kiadások közül a legnagyobb tételt azonban az OHÜ imázskampány jelentette, amelynek keretében óriásplakátokon, tévé- és rádióhirdetésekben, internetes oldalakon és budapesti tömegközlekedési eszközökön (többek között a 4-6-os villamoson) népszerűsítették a szelektív hulladékgyűjtést. Ezekben a tanmesékben megszemélyesített kukák mutatták meg a felelőtlenül nem szelektálóknak, hogy mennyire szomorúak, dacosak, vagy akár harciasak is tudnak lenni, ha a fém-, a műanyag-, a papír- vagy az üveghulladék nem oda kerül, ahova való.

Az ügynökség szóvivője szerint „nem az OHÜ a lényeg, hanem az üzenet”: ennek átadása 215,6 millió forintba került. Az OHÜ arra számít, hogy „a tudatformálás kedvező hatása akár hosszú évek múlva jelentkezhet”, ahogy ez a jó példával elöljáró Németország, Dánia, Hollandia és Svédország esetében is történt. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a lemaradás ellenére Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben több szervezet – köztük az ÖKO-Pannon és az FKF is – folytatott már a szelektív hulladékgyűjtésre ösztönző kampányokat.

Házhoz mennek

A fővárosi önkormányzat tavaly 4,3 milliárd forint uniós támogatást nyert el a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítésére Budapesten. Az FKF Zrt. kísérleti jelleggel négy kerület (V., VII., XI., XIII.) 2500 társasházában folytat ingyenes, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést, mondta lapunknak Bokor István értékesítési és projektigazgató tavaly áprilisban. Azóta 3000-re nőtt azoknak a társasházaknak a száma, ahová konténereket helyeztek ki, 2013 végére pedig becslésük szerint 30-50 ezer gyűjtőpontot fognak tudni kiszolgálni. A programban összesen 403 ezer új szelektív kuka kihelyezését tervezik.

Ellenben a hulladékgyűjtő szigetekből nem lesz több Budapesten, mivel „a szigetprogram befejeződött”, ezért a rosszul ellátott belvárosi kerületek (V., VI., VII.) csak a házhoz menő szolgáltatás bővülésében bízhatnak – ez önmagában azért nem elegendő, mert az üveg gyűjtése továbbra is a szigeteken marad. Az országban található 6700 darab hulladékgyűjtő sziget hetedét kitevő összesen 930 fővárosi gyűjtőpont eloszlása egyébként rendkívül egyenetlen: míg Óbudán 59 darab van belőlük, a VII. kerületieknek mindössze kettővel kell beérniük – az FKF szerint ezeknek a helyét az illetékes önkormányzatok jelölték ki, és sok esetben „az épített környezet adottságai” miatt nem lehetett több szigetet telepíteni.

A szigetek azért is problémásak, mert rengeteg illegális hulladékot helyeznek el mellettük. Ennek elszállítása és a takarítás elviszi az OHÜ-től kapott részfinanszírozást és az anyagok eladásáért kapott pénzt, így a „rendes” szállítást már a hulladékdíjból fedezik – állítja az FKF szóvivője. A szigetek mellett a fővárosban 15 hulladékgyűjtő udvar is működik, ezek részesedése azonban a teljes begyűjtött szelektív hulladékmennyiségből elenyésző: a 2011-ben begyűjtött 888 tonna a szigetekről elszállított mennyiség kevesebb mint egyhuszada volt.

A szigetekkel és a hulladékudvarokkal ellentétben a házhoz menő szolgáltatás esetében a fővárosi cég nincs egyedül a piacon. 4-5 kisebb cég évek óta végez házhoz menő szolgáltatást, ráadásul a konténerek árától eltekintve ingyenesen, így az FKF-nek nem lesz könnyű állnia a versenyt – különösen azokban a kerületekben, ahol az önkormányzat más szolgáltatóval kötött szerződést. Bokor István, a cég értékesítési- és projektigazgatója áprilisban még azt mondta, az FKF nem ijed meg a versenytől sem. Szerinte a kisebb cégekhez képest a biztonságos, ellenőrzött üzemeltetést tudják előnyként felmutatni. Az Index kérdéseire adott januári válaszaiban a cég viszont már azt állítja, hogy „a jelenleg szolgáltató cégekkel nem kívánunk versenyezni, az új hulladéktörvény egyértelműen a közszolgáltató feladatává teszi a szelektív gyűjtést”. A cég új stratégiája szerint szerződést kötne a cégekkel a meglévő szolgáltatások további biztosítására.

Az egyik nagy vetélytárs/szerződéses együttműködő partner az ASCO Hungaria Kft. lehet. A cég kilenc budapesti kerületben helyez ki szelektív konténereket a társasházakba. A kihelyezés feltételei kerületenként változóak: a III., a VI., a VIII. és a XII. kerületben a helyi önkormányzatokkal kötött megállapodások nyomán az önkormányzatok felé kell jelezni az igényt, míg az I., a II., a IX., a XI. és a XXII. kerületben a társasházaknak közvetlenül a céggel kell szerződniük. A megállapodástól számítva általában egy-másfél hónap alatt megérkeznek a kukák, de a hatodik kerületben akár fél évet is várni kell rájuk.

A kék és sárga kukák kihelyezéséért a házaknak egyszeri telepítési díjat kell fizetniük, ennek mértéke az önkormányzattal kötött megállapodás függvényében változhat, de az önkormányzati támogatás hiányában sem lehet több 15 ezer forintnál. Több kerületben az ASCO és az önkormányzat egyharmad-egyharmad arányban támogatja a kihelyezést, így a háznak csak a fennmaradó egyharmadot (6 773 forintot) kell kifizetnie. Ezután a szemét elszállítása ingyen van – az önkormányzatnak is, mivel az ASCO-nak elsősorban a hulladék feldolgozásából származik a bevétele, a szállításért nem kér pénzt.

Lesz kapacitás

Ha több megrendelés érkezne a társasházaktól, nem lenne probléma az igények kiszolgálása, mivel „kukákból van elég” – fogalmazott Abu-Baker Omar, az ASCO területi képviselője. Hasonlóan derűlátó az FKF is, akik a főváros által elnyert 4,3 milliós uniós támogatás mellett újabb pályázati pénzekhez szeretnének hozzájutni további hulladékkezelő létesítmények építéséhez.

Szelektálni szeretnék!

Mit tegyen, ha Ön is szeretné szelektíven gyűjteni a hulladékot, de a társasházában egyelőre nincs ilyen lehetőség, a legközelebbi gyűjtősziget vagy hulladékudvar pedig távol esik a lakóhelyétől?

Első körben érdeklődjön a helyi önkormányzatnál, vagy a településen, a kerületben illetékes szolgáltató cégnél, mert könnyen lehet, hogy már létezik ingyenes vagy kedvezményes házhoz menő szelektívhulladék-gyűjtési lehetőség – a nyilvános tájékoztatás egyelőre hiányos és átláthatatlan, ezért jobb személyesen érdeklődni az ügyben.

A szelektív piac minden bizonnyal bővülni fog a következő években: az uniós hulladékpolitikának való teljes körű megfelelés további 400 ezer munkahelyet hozna létre az EU-n belül, és a várakozások szerint további 42 milliárd eurónyi éves forgalmat generálna.