Emberemlékezet óta nem volt ilyen bénázás

Két és fél nap alatt sem sikerült maradéktalanul megoldani azokat a problémákat, amik a szokatlan, ám előre jelzett, márciusi hóviharok miatt jelentkeztek az országban. A mentést irányító Papp Károly országos rendőrfőkapitány és Pintér Sándor belügyminiszterrel is sokszor késve reagált az eseményekre, a szombaton tartott sajtótájékoztatójukból kiderült, tennivaló volt bőven: szombat délután kettőig országszerte 3720 autót és 14 472 embert szabadítottak ki a hó fogságából, és a katasztrófavédelem 754 műszaki mentést hajtott végre.

A rendkívüli időjárás miatt kialakult közlekedési és áramszolgáltatási problémák összesen 270 ezer embert érintettek. Szombat délután még mindig 31 település van elzárva a külvilágtól, járhatatlan 57 út és 41 útszakasz, a Nyírség kis falvaiban továbbra sincs áram, itt a szolgáltatást várhatóan csak kedd reggelre tudják helyreállítani.

Bár a rendőrség, a Magyar Honvédség, a mentők, a katasztrófavédelmisek és az útkezelők péntek reggel óta minden erejükkel a próbálták megfékezni a káoszt, a hóhelyzetet percről percre követő olvasóink szerint az állami szervek közötti kommunikáció enyhén szólva hiányos volt, a beavatkozáokat elképesztő mennyiségű bénázás és mulasztás kísérte.

Az időjósok előre szóltak

A meteorológiai szolgálat már március 11-én hóvihart, fagyokat, és sarkvidéki eredetű szeleket jósolt a hosszú hétvégére. Igazuk lett: a szél és a hó miatt gyakorlatilag már csütörtökön sem lehetett látni semmit az utakon, több tömeges baleset történt, Nagykanizsánál negyven autó ütközött össze, ketten meghaltak. Délután egyes határátkelőkön ugyan kamionstopot rendeltek el, de Horvátország felől még beléphettek a nagyobb teherautók – ami alapjául szolgált nem sokkal később az M7-es lebénulásának.

Az erős hóesésen nem sikerült úrrá lennie a közútkezelőknek: az úton lévők (az előzetes figyelmeztetése ellenére tízezrek indultak el a háromnapos hétvége miatt) áthatolhatatlan hóakadályokba ütköztek. Az érintett autópályák felhajtóit viszont az illetékesek a tíz kilométeres dugók ellenére sem zárták le, így a szükségesnél sokkal többen rekedtek az autójukban.

Kamionstop miatt siető kamionosok

Valószínűleg a legtöbb autópályás hóban rekedés elkerülhető lett volna, ha a kormány az 1848-as forradalomra emlékezés és a díszprogramok reklámozása helyett a meteorológiai előrejelzések fényében átgondolja a hosszú hétvége járműforgalmát. A kormany.hu-n ugyanis március 13-án, szerda reggel csak másnap este 10 órától rendelték el a kamionstopot (csütörtök 22 órától péntek 22 óráig valamint szombat 22 órától vasárnap 22 óráig). Ez az egy jogszabály miatt lényegében automatikus intézkedés azonban nem segített, épp ellenkezőleg: minden kamionos rákapcsolt, hogy este tízig el tudja hagyni az országot – növelve ezzel a megcsúszások esélyét. A kormányrendelet alól persze lehetett volna eseti mentesítéssel élni, erre azonban a közlekedéspolitika irányítói közül senki nem gondolt (a közút- és sztrádakezelők pedig arra nem, hogy idejében elrendeljék a kamionos közlekedés tiltását).

És ha már politikai irányítás: szintén a bénázások között említendő, hogy a kormánynak az első napon nem volt itthon irányítója. Örömteli volt, hogy Semjén Zsolt szépen megülte a lovat Erdélyben, de célszerű lett volna miniszterelnök-helyettesként inkább itthon maradnia, hiszen köztudott volt, hogy a kormányfő Brüsszelben tárgyal majd.

Csütörtök délután már hiába adott ki több megyére piros riasztást a meteorológiai szolgálat a korábban is jelzett hófúvás észlelésekor, a hosszú hétvége miatt 14-én nemcsak a kamionosok, de a síelni vágyók és a rokonlátogatók is elárasztották a nyugati országrész útjait, így estére káosz lett, ami március 15-én még tovább fokozódott.

Katasztrófa a katasztrófavédelmünk

Az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség információs vonala sokszor teljesen mást mondott az autósoknak, mint a közútkezelők és az autópálya-kezelők. Egy olvasónk szerint az illetékes szervek végig egymásra mutogattak segítségnyújtás helyett: „A diszpécser valósággal tombolni kezdett, mikor elmondtam, mit is hallottam pár perccel korábban a katasztrófavédelmisektől. Azt mondta, éppen a katasztrófavédelem az, akitől ők az engedélyt várják arra, hogy megkezdhessék a munkát, csakhogy nem kapnak rá engedélyt”. Az olvasónknak végül a Facebook segített.

A katasztrófavédelem egyébként még március 16-án is sokat bakizott: a rendőrségi szóvivőkkel szinte mindig ellentétesen nyilatkoztak az M1-es autópálya útlezárásának feloldásával és újbóli elrendelésével kapcsolatban. 

Noha már csütörtök este drámai volt a helyzet, Pintér Sándor belügyminiszter végül csak pénteken 11 órakor adott ki riasztást a katasztrófahelyzet miatt. A mentésbe ekkor már a honvédség és a Terrorelhárítási Központ harcjárműveit is bevonták. A miniszter azt mondta, emberemlékezet óta nem volt ilyen időjárás Magyarországon. Pintér szerint a rendőrség, a katasztrófavédelem és a társszervek kiválóan végezték munkájukat. Hibáztatta ugyanakkor azokat az autósokat, akik a figyelmeztetések ellenére útnak indultak és több helyen még a mentést is nehezítették.

Elkésett sms a Belügyminisztériumtól

A Belügyminisztérium péntek délben egy nem túl hasznos sms-t küldött ki a Vodafone és Telekom minden előfizetőjének, ami egyszerre szólította fel az autóban maradásra és az autó elhagyására a hóban veszteglőket: „Segítünk! Ne hagyja el a gépjárművét! Ha elfogy az üzemanyaga, üljön át másik gépjárműbe! Belügyminisztérium”.

Az üzenet péntek délután már egyébként sem sokat segített azoknak, akik akkor már majdnem egy napja vesztegeltek a hóban hivatalos tájékoztatás és rendőri-katasztrófavédelmi segítség nélkül. Ráadásul az sms-t olyanok is megkapták, akiknek például autója sincs, viszont pont március 15-ére szerveztek költözködést Budapest egyik letakarított járdás peremkerületében.

A Vodafone és a Telekom melletti harmadik hazai mobilszolgáltató, a Telenor (leánykori nevén: Pannon GSM) nem vállalta be az sms-ek március 15-i szétküldését. Ezt a visszautasítást Pintér Sándor belügyminiszter később majd ki is akarja vizsgálni, addig viszont azt üzente a Telenor ügyfeleinek: váltsanak olyan szolgáltatóra, aki segít a bajban.

A Telenor egyébként egy nap késéssel, március 15-én bejelentette: a Vodafone-hoz és a Telekomhoz hasonlóan ők is jóváírják a katasztrófa sújtotta térségekben rekedt ügyfeleiknek a belföldi hívások és sms-ek költségeit. Ugyanakkor nem kívánták kommentálni sem a belügyminisztériumi sms-ek elmaradását, sem Pintér Sándor tervezett vizsgálatát és a tanácsát a szolgáltatóváltásra.

Hóvihar helyett Hídember

A közszolgálati tévécsatornáknak, az M1–M2–Duna-triónak hivatalból kellett volna tájékoztatnia az embereket az extrém időjárásról és a hóban rekedők helyzetéről. Ez nem történt meg csütörtök éjjel sem, péntek délelőtt pedig csak ritkán és rendszertelenül jelentkeztek, délután 4-ig képtelenek voltak összeszedni magukat. Ekkor a szokásos hírblokkokon kívül csak a Belügyminisztérium semmitmondó sajtótájékoztatójának közvetítése miatt szakították meg a március 15-i ünnepi műsort, így a bedugult autópályák, az út menti melegedők és a hótól elzárt falvak helyett az ide kapcsoló nézőknek be kellett érniük a kormányközeli színészek és rendezők történelmi filmjeinek ismétlésével (Eperjes Károly Hídembere, Káel Csaba Bánk Bánja), meg persze az ezredszer vetített A kőszívű ember fiaival (igaz, ezt megszakították kétszer helyzetjelentéssel).

Az sem lett volna rossz, ha a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságán valakinek eszébe jut sms-küldözgetés helyett: van egy rendszer, amivel az összes országos tévécsatornán és rádión ők oszthatják meg az érintettekkel a legfontosabb információkat. Igen, ez volt az, amit a lakosság megnyugtatása érdekében korábban nem is magyarországi helységnevekkel, hanem a Gyűrűk Ura ismert helyszíneivel, bajba jutott tündékkel és törpökkel teszteltek élesben.

Pintér Sándor szerint „azért nem rendelték el a médiában korábban már kipróbált katasztrófariadó-tervet, mert a rendkívüli időjárás nem érintette a teljes országot. A rendőrség és a katasztrófavédelem egységei a zárt láncú rádión egyébként megkapták ezt az ismertetést”. A belügyminiszter egy szombati sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a meteorológiai szolgálat riasztása mindenkihez eljuthatott a médián keresztül. Az egész országot valóban nem, ám a tizennégy érintett megye egész magas aránynak tűnik; ha jövő tavasszal ennyi helyen nyerne a Fidesz választást, alighanem ugyanez a Pintér Sándor szívfájdalom nélkül beszélne országos sikerről.

Orbán két öngólt is rúgott

Orbán Viktor miniszterelnök csak március 15-én, péntek délután érkezett meg Budapestre Brüsszelből. A reptérről egyenesen a rendőrség Teve utcai irányítóközpontjába ment. A rendőrpalota Operatív Törzsének vezetője közben valószínűleg elfelejtette, hogy az igazi hazafiak kizárólag az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból tájékozódnak: a rendőröket maga Orbán Viktor buktatta le, amikor látogatást tett a Teve utcában, és kiposztolt egy fotótó az időképes háttérrel a Facebook oldalára (a képet a tumbász Koosnya vette észre, köszönjük).

A focibolond miniszterelnök később a Facebook-oldalára 21:43-kor kikerült videofelvételével is hatalmas öngólt rúgott. Azzal nyugtatta ugyanis a frissen díjazott Kossuth- és Széchenyi-díjasokat a tiszteletükre adott fogadáson, hogy egyenek nyugodtan, „nincs ma este olyan magyar ember, aki ne kapna enni, inni és ne lenne biztonságban”. Ehhez képest a rendőrség nyolc perccel korábban adott ki közleményt, miszerint az M1-es autópályán még akkor is mentésre váró autók és buszok vesztegeltek.

Bénázó autópálya-kezelő

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. sem tudta jól kezelni az autópályákon rekedt utasok problémáit; nemcsak abban nem tudott segíteni, hogy elinduljanak, de tájékoztatást sem adott. Az autopalya.hu legfrissebb hírek blokkjában például végig egy március 6-i bejegyzés árválkodott. Március 16-án reggel 7 és 8 között megindult ugyan egy kisebb hírfolyam a Budapest-Letenye között járható M7-esről és a Bábolnánál lezárt M1-esről, de 9 óra után hosszú időre lebénult az oldal. Azóta kiderült: a fokozódó érdeklődés miatt az autopalya.hu március 15-én már nem bírta a tízszeresére ugrott terhelést és elérhetetlenné vált. Az Autópálya Kezelő tegnap délután átállt egy új portálmotorra, de szombat délelőtt még így is sokszor akadozott az oldal, mivel ekkor bővítették a szerverek memóriáját, hogy még stabilabb legyen a rendszer.

Az Útinform sem volt a helyzet magaslatán. Akik itt próbáltak információhoz jutni az elmúlt napokban, állandóan foglalt vonal, nem elérhető szám. Gábor nevű olvasónk utolsó kétségbeesésében az Indexnek írt 16-án, szombat reggel levelet: „Budapestről szeretnék eljutni autóval Ajkára, már kora reggel óta hívogatom az Útinform központi számát, de mindig azt mondja, hogy a szám jelenleg nem elérhető". Egy olvasónk kapott választ egy Útinform-ügyeletestől, igaz, ehhez trágár e-mailt kellett küldenie, ráadásul a válaszlevélben sem volt érdemi információ, csak egy alig finomabb visszabunkózás.

Hív a vasút, áll a MÁV

A hazai pályaudvarokon télen már megszokott, befagyott váltók és hótorlaszok miatti késések rekordméretűvé híztak az elmúlt napokban: volt olyan szerelvény, amelyik 1856 percet késett. A MÁV védelmében viszont több olvasónk is írt. Például hogy a kimaradó, késő vagy a hóban veszteglő, fűtetlen és kivilágítatlan szerelvényekkel kevesebb baj lett volna, ha korábban nincs akkora mértékű létszám-leépítés a MÁV-nál.

„Március 15-én hajnalban mozdonnyal hozták Székesfehérvárra Bodajkról a veszélyeztetett terhes nőt. Vajon mi lett volna a sokat szidott MÁV nélkül? Így lehet tudni, hogy mi lett: sikeresen megszületett Zoltán 2800 grammal és 50 cm-el. Vonattal el lehetett jutni Győrbe, Nagykanizsára, Tapolcára, Szombathelyre, ide autóval, busszal lehetetlenség volt közlekedni.” Az egyik utas azt írta, a Zala Volán Zalaegerszegről Budapestre tartó járatával egy nap alatt egészen Siófokig eljutottak, vonattal már az indulás napján megérkezett volna.