Tilos az ajtóknál aláírást gyűjteni

“Aláírásgyűjtés céljából tilos az állampolgárokat személyesen, otthonaikban felkeresni” – írta kedd reggeli közleményében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila. A NAIH a médiából értesült arról, hogy egyes pártok olyan aláírásgyűjtési akciókat szerveznek, melyek keretében a “a polgárokat akár otthon is felkeresnék az aláírásgyűjtő ívek kitöltése céljából”.

Péterfalvi az MSZP-re mozdult

Bár a közleményben nem voltak konkrétan megemlítve pártok, a hatóságtól megtudtuk, hogy az MSZP kampánya volt a kiváltó ok. Mesterházy Attila pártelnök március 13-án jelentette be, hogy pártja aláírásgyűjtést indít az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése érdekében. Ennek során pedig a párt aktivistái nem csak az utcán gyűjtik majd az aláírásokat, hanem “ajtótól ajtóig” mennek majd az ívekkel.

A NAIH elnökének közleménye szerint eddig a választópolgárok aláírásának otthonában történő felvételére kizárólag az ajánlószelvények gyűjtésekor került sor, de már ezt az eljárást is többször kifogásolták az adatvédelmi biztosok. Többek között azért, mert a módszer magában rejti a kockázatát annak, hogy a pártok lakcím szerint listázzák a polgárokat, és esetleg “negatív listákat állítanak össze azokról, akik nem kívánnak részt venni egy kezdeményezésben”.

A NAIH álláspontja szerint közterületen lehet aláírásokat gyűjteni, de tilos az állampolgárokat személyesen, otthonaikban felkeresni. Szerettük volna megtudni, hogy milyen jogszabályi háttér áll a tiltás mögött, de Péterfalvi irodájától azt a választ kaptuk, hogy a hatóság elnöke jogszabályi alap nélkül, csak mint elnök tiltotta ezt meg közleményében.

Félreértés ajtótól ajtóig

Az MSZP szóvivője, Török Zsolt megkeresésünkre elmondta, hogy a párt nem is fog aláírásokat gyűjteni a lakásoknál, oda csupán beszélgetni mennek. Török szerint egyre többen keresik meg őket azzal, hogy félnek, egyesek megfigyelik, kivel és mit beszélnek. Ezért keresik fel az állampolgárokat a lakásaiknál és a lépcsőházakban. Aláírásokat gyűjteni ugyanakkor csak közterületen fognak. Az, hogy az MSZP honlapján az szerepel, hogy ajtótól ajtóig fognak menni az ívekkel, Török szerint csak félreértés eredménye, aláírást nem terveztek gyűjteni a lakásokban, ott maximum a beszélgetések után megkérik majd az állampolgárokat, hogy valamelyik köztéri gyűjtőhelyen írják majd alá az íveket.

A lakások felkeresése a napokban indul minden ötezer főnél nagyobb településen, a kisebb helységekben pedig majd attól függően, hogy mennyire erősen van ott jelen a párt. Nagyon sokan jelentkeztek aktivistának az elmúlt másfél évben, de a szóvivő elmondása szerint a párt számít annak a tízezer embernek a segítségére is, akik a közelmúltban részt vettek az MSZP nagygyűlésén. Török elmondta azt is, hogy a párt, ahogy korábban mindig, most is minden jogszabályt be fog tartani, ezért nem is adatbázis alapján kezdik majd el járni a lakásokat, hanem utcáról utcára, házról házra mindenhova bekopognak majd.

Viccnek is rossz

“Szakmailag akár méltányolható is lenne a lépés, ugyanakkor az viccnek is rossz, hogy Péterfalvi, mint hatóság törvényi alátámasztás nélkül ilyen tiltásokat hozzon” – mondta el az Indexnek Majtényi László, egykori adatvédelmi biztos. Majtényi 1995 és 2001 között volt ombudsman, és mint elmondta, már megbízásának elején el akarta érni, hogy a parlament törvényileg szabályozza a politikai marketing területét, ez azonban a mai napig nem történt meg. Szerinte az igazi probléma az, hogy miközben lehet tudni, hogy az összes nagy párt rendelkezik illegális adatbázisokkal, ezeket a cselekményeket nem üldözik a nyomozó hatóságok.

A volt ombudsman szerint ha biztosan lehetne tudni, hogy a lakások felkeresését nem használják illegális adatbázis építésére a pártok, akkor nem lenne kifogásolható az eljárás. Az is feltétel, hogy ne legyen zaklató az alàírásgyűjtés, de ez viszont nem adatvédelmi probléma. Majtényi szerint ezért nem feltétlenül vállalhatatlan Péterfalvi tiltása, de "olyan nincs, hogy akkor ez tilos": jogi érveket kéne felsorakoztatni a tiltás mögé. Ha ilyenek nincsenek, tiltás sincs.

Egy, az adatvédelmi kérdésekben jártas forrásunk is arról beszélt, hogy lehet jogszerűen gyűjteni az aláírásokat a lakásoknál.  Arra ugyanakkor nagyon oda kell figyelni, hogy minden állampolgári jogot tiszteletben tartsanak, és mindig részletesen elmagyarázzák, hogy mi történik. A szakember szerint adatvédelmi jogi szempontból akkor nem sértő az eljárás, ha a pártok nem használnak illegális adatbázist, és nem tudják előre, hogy kihez csöngetnek be. Az nincsen kizárva jogilag, hogy egy párt bekopogjon valakihez – az van megtiltva, hogy írásos hozzájárulás nélkül bármit rögzítsenek, akár a megkérdezett viselkedéséről, vagy együttműködési hajlandóságáról.

Kubatov ügyében nem volt vizsgálat

2012 decemberében Péterfalvi Attila egy nap alatt döntötte el, hogy a NAIH nem kíván foglalkozni azzal a videófelvétellel, amin a Fidesz pécsi választási listázási módszerei láthatóak. A csak belső használatra készült filmben a 2009-es pécsi Páva Zsolt-kampányban olyan választási technikákat tesztelt a párt, melyek létezését korábban sokszor tagadták. A filmből kiderül, hogy a Fidesz gyakorlatilag a város összes szavazójáról nyilvántartást készített pártszimpátiája alapján. Egy aktivista-eligazításon készült felvételen az is látható, hogy az aktivisták miként magyarázzák el a nyilvántartás helyes használatát.

Kubatov éppen a pécsi választáson használt adatbázis emlegetésével bukott le már egyszer 2010-ben, amikor a Kuruc.info hozott nyilvánosságra egy titokban készült felvételt. Kubatov zárt körben, fideszes és fidelitaszos fiatalok előtt beszélt a párt választói nyilvántartási rendszerének titkairól. A pártigazgató az akkori felvételen elmondja, hogy Pécsen már meg tudták mondani, hogy „kik azok a komcsik, akik egyébként elmentek szavazni, és nem a Pávát vagy nem a Fideszt támogatták”.

Akkor az Országos Választási Bizottság panaszt tett az ügyészségen, de a Központi Nyomozó Főügyészség nem látta indokoltnak a nyomozás elrendelését, ezért röviddel a választások után elutasította az OVB feljelentését. A 2012-es videó után újabb feljelentések születtek. A NAIH egy korábbi pécsi vizsgálatra hivatkozva nem kívánt foglalkozni az üggyel, de a Somogy megyei rendőr-főkapitányság február közepén eljárást indított a videó miatt.