Miért adja a földet a Szent Koronának Gyöngyöspata?

A Szent Korona tulajdonába adta Gyöngyöspata önkormányzata "forgalomképtelen vagyonelemeit, a termőföldet, vízkészletet, erdőket", ezek ugyanis a polgármester szerint Gyöngyöspata gazdasági függetlenségének biztosítékát jelentik.

Juhász Oszkár, Gyöngyöspata jobbikos polgármestere a koronának adományozás aktusát az alkotmányból vezette le, "az Alaptörvény R. cikk (3) bekezdése, valamint az azzal összhangban lévő és értelmezendő Nemzeti Hitvallásban foglaltakra" hivatkozva.

Jogi nonszensz

De mit kell érteni azon, hogy egy önkormányzat a Szent Koronára hagyományozza az ingatlanvagyonát, tettük fel a kérdést két alkotmányjogásznak. A szakértők elmondták, hogy a szervezeti és működési szabályzat ezen kitétele "jogi nonszensz", nem értelmezhető a jelenlegi jogrend keretei közt. Így vagy egyáltalán semmilyen jogi hatása nincs annak, hogy a település mindenét a kegytárgynak adja, vagy ezen kitétel jogszabálysértő, és azt meg fogják semmisíteni.

Az alkotmányjogászok annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a szokatlan döntés valójában politikai provokáció, a Jobbik kampánya, nem pedig jogi kérdés, és mivel ilyen ügybe nem kívánnak belekerülni, kérték nevük elhallgatását.

A két, inkább konzervatívnak tekintett alkotmányjogász egymástól függetlenül úgy vélte: hibás az alkotmányra hivatkozó érvelés, mivel az idézett rész így szól: „Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.”

A hangsúly a vívmányon van, tehát a történeti alkotmány azon elemeire lehet hivatkozni, amelyek összhangban vannak a jelenlegi alaptörvénnyel, nem pedig visszautalnak egy már meghaladott jogi rendszerre.

„A vívmány szó szerepe éppen az, hogy kiszűrje ezeket a butaságokat” – fogalmazott az egyik szakértő. Azt is hangsúlyozták, hogy koronának nincs a hatályos jog szerint jogi személyisége, így az önkormányzat rendelete ebből a szempontból is értelmezhetetlen. Fontos még, hogy a koronára utalás az alaptörvény preambulumában olvasható, amely önmagában nem tekinthető kötelező jogi dokumentumnak.

Meg fogják semmisíteni

Ha a szentkoronázós rész az önkormányzati rendelet preambulumában van, semmilyen hatása nem lehet. Amennyiben a jogszabály szerves részét képezi, a kormányhivatal feltétlen lépni fog az ügyben. Az önkormányzatoknak ugyanis be kell nyújtaniuk rendeleteiket az illetékes kormányhivatalnak normakontrollra. Ha a rendelet szembemegy a magasabb szintű jogszabályokkal, akkor a közigazgatási bíróság előtt megtámadják. Szakértőink szerint ezesetben meg fogják semmisíteni a fenti kitételt.

Kérdésünkre, hogy mégis mit kell érteni azon, hogy a termőföld a koronáé, az alkotmányjogászok széttárták kezüket. Egyikük úgy vélekedett, hogy talán valamiféle államosításként kell elképzelni a gesztust, amelyben az önkormányzat a korona nevében megkapja a jelzett vagyonelemeket.

Az önkormányzat vezetősége pénteken a parlamentben, a korona előtt olvasta fel új szervezeti és működési szabályzatát, amelyben a fentiek mellett szerepel az is, hogy a település "helyi szintű jogszabályait a nemzet egységét megtestesítő Szent Korona nevében alkotja meg, Magyarországot a Szent Korona országának tekinti, a Heves megyei település védőszentjének Boldogasszonyt, Magyarország Nagyasszonyát ismeri el, egyedülálló nemzeti kulturális kincsünket, a rovásírást védelemben részesíti".