Áder János aláírta az alkotmánymódosítást
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Egy héttel azután, hogy Kövér László házelnök aláírta az alaptörvény negyedik módosítását, hétfőn, március 25-én Áder János is ellenjegyezte azt – derül ki a parlament honlapjáról. Az alaptörvény negyedik módosítása a Magyar Közlönyben is megjelent hétfőn.
Áder János két héttel ezelőtt, március 13-án jelentette be a köztévé híradójában, hogy aláírja az alkotmánymódosítást, mondván: nincs mérlegelési lehetősége, sem politikai, sem alkotmányos vétót nem emelhet, alá kell írnia az alkotmánymódosítást.
Akkor azt mondta, sok időt töltött a sajtóban megjelent érvek és ellenérvek, a hozzá eljuttatott levelek tanulmányozásával, és döntésében az alkotmányos rend és a nemzet egységének képviselete vezérelte. Arról is beszélt akkor, hogy a köztársasági elnök nem egyszerűen a pártok felett áll, hanem mindig és mindenben politikai nemzete mellett áll, és hogy az egyetlen alkotmányos választása az aláírás.
Az államfőtől az ellenzék, Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasasági elnök és a civil szervezetek is azt kérték, hogy ne írja alá a módosítást, mert az a végső csapást jelenti a ciklusban már sokszor temetett alkotmányosságra és a jogállamra. Egyrészt azért, mert az Alaptörvény korábban alkotmányellenesnek minősített rendelkezésekkel bővül, és így nem tud majd egységes alkotmányként funkcionálni. Másrészt jelentősen gyengül az alapvető jogok alkotmányos védelme, és az Alaptörvény teljesen védtelenné válik a jövőbeni alapjogsértő beavatkozásoktól.
Az alkotmánymódosítás miatt aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság elnöke és az alapvető jogokért felelős biztosa, a washingtoni külügyminisztérium, az Európa Tanács főtitkára pedig a szavazás elhalasztását kérte. Lényegében ugyanezt tükrözte a külföldi sajtó reakciója is. Az Országgyűlés március 11-i döntését követően Budapesten állandósultak a módosítás ellen tiltakozó utcai demonstrációk.