Ráijesztettek a külföldi magyarokra

Nem igaz az a külföldi magyarok körében terjedő és sokakat felháborító hír, hogy a kormány be akarná vonni a személyi igazolványukat. Az álhír alapját egy, a varsói magyar konzulátus honlapján megjelent, azóta már leszedett, hibás tájékoztató adta, amely félremagyarázott egy friss törvényváltozást.

"Hogyan tehet egy kormány ilyet az állampolgáraival? Ez megint egy listázás lenne?" – írta egyik olvasónk a tájékoztató láttán. A téves információk gyorsan bejárták a netet, a külföldi magyarok Facebook-oldalain egymást érték a dühös és értetlen hozzászólások: "Most akkor hogy van ez? Nem lesz személyim? Itt akkor folyamodjak letelepedésért?"; "És aki erről nem tud, azzal mi lesz? Bírság?". Azóta már az álhír cáfolata is megjelent ezeken a fórumokon, de a bizonytalanság maradt, mert még mindig ellenmondásos információkkal lehet találkozni.

A parlament tavaly év végén megszavazta a kormány által benyújtott salátatörvényt, amely sok meglévő törvényt módosított "a Magyary Egyszerűsítési Programmal és a területfejlesztéssel" összefüggõen. Ezt karácsony előtt ki is hirdették a Magyar Közlönyben, de egyes paragrafusai csak most, március elsejével léptek hatályba. Ilyenek voltak azok a részek is, amelyek a külföldre költözött magyarokra vonatkozó szabályokat írták át. A változás lényege, hogy többé nem kötelező bejelenteni a három hónapon túli, de ideiglenesnek tervezett külföldi tartózkodást.

Betartathatatlan volt

A bejelentést eredetileg azzal a szándékkal tették kötelezővé, hogy a hatóságok ne keressék feleslegesen magyarországi lakóhelyén a polgárt, és ne kelljen hosszadalmasan nyomozni az illető holléte után, ha valamiért muszáj felvenni vele a kapcsolatot – magyarázta a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH). Csakhogy a rendszer nem igazán működött. Például azért sem, mert a polgárnak a bejelentéskor nem kellett pontos külföldi címet megadnia. A bejelentést pedig eleve sokan elbliccelték.

A törvényjavaslat indoklása arra hivatkozott, hogy a nyilvántartás adatai alapján "a bejelentések száma nyilvánvalóan nem tükrözi a bejelentésre köteles és 3 hónapot meghaladóan külföldön tartózkodó polgárok számát", azaz ezt a kötelezettséget az emberek többsége amúgy sem teljesítette. A KEK KH honlapján közzétett statisztikák, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás forgalmi adatai szerint egyébként 2012-ben 11 754, 2011-ben 7100, 2010-ben 4706 magyar jelentett be külföldi tartózkodást.

Szükségtelen adminisztratív terhek

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtóosztálya szerint a nemzetközi mobilitás megnövekedése, a szabad mozgás európai uniós joga, a schengeni övezeten belüli határellenőrzés megszűnése miatt a magyar hatóságoknak csak rendkívül korlátozott lehetőségük volt arra, hogy ellenőrizzék a bejelentési kötelezettség betartását.

A bejelentés elmulasztását ugyan lehetett volna bírsággal büntetni, de ahogy a törvényjavaslat indoklása is megállapította, "a bejelentés elmulasztásának szankciója gyakorlatilag végrehajthatatlan" volt. A kormány úgy látta, hogy ilyen körülmények között a bejelentés bürokratikus kötelezettsége "mind az állampolgárokra, mind a hatósági szervezetrendszerre szükségtelen adminisztratív terheket rótt", ezért szüntette meg azt – magyarázta a minisztériumi sajtóosztály.

Csak a letelepedők okmányait vonják be

Március elseje előtt, tehát amíg még létezett a bejelentési kötelezettség, a három hónapnál hosszabb időre külföldre utazó magyaroknak két törvényes választásuk volt. Ha a külföldi életet átmenetinek szánták, akkor be kellett jelenteniük ezt három hónapnál hosszabb, ideiglenes külföldi tartózkodásként. Ha véglegesnek tekintették a külföldre költözésüket, akkor külföldi letelepedést kellett bejelenteniük. Ez utóbbi már komoly következményekkel jár: a külföldön letelepedő magyarok elveszítik személyigazolványukat, azt ilyenkor bevonják. Régóta ez a törvény, és ezen a szabályon a friss módosítás sem változtatott. Igaz, a külföldi magyarok facebookos reakciók alapján a betartása azért távolról sem magától értetődő. "Van olyan magyar állampolgár, aki ha külföldön dolgozik, leadta a magyar okmányait? Szerintem hülye lenne" - írta valaki.

A csak átmenetileg kiköltözőket viszont ez a dolog egyáltalán nem érinti. Az, hogy többé nem kell bejelenteni az ideiglenes külföldi tartózkodást, nem jelenti azt, hogy ne lehetne többé ideiglenesen külföldön tartózkodni. Erre, írja a sajtóosztály, "a továbbiakban is (magyar okmányai és lakóhelye fenntartásával) bárkinek lehetősége van, akár 3 hónap alatti, akár ennél jóval hosszabb időtartamban". A feltételek is maradtak a régiek: azok, akik csak ideiglesenen élnek külföldön, megtarthatták és továbbra is megtarthatják a személyi igazolványukat. Ez sem változott. Tehát lényegében az, hogy valaki megtarthatja-e a személyijét vagy sem, azon múlik, hogy ő maga milyennek tekinti a külföldre távozását: ideiglenesnek vagy véglegesnek.

Mit csináljanak a személyivel a letelepedők?

"A külföldi letelepedés az ország végleges elhagyásáról szóló felelős döntés, amely természetesen jogkövetkezményekkel jár az érintett részére. Ezek része a személyazonosító igazolványra való jogosultság megszűnése is" – fogalmazott a KIM. Ilyenkor a meglévő, régi igazolvány érvénytelenné válik, az okmányt a polgár köteles leadni. Ezt megteheti személyesen, meghatalmazott útján, de akár postán is, belföldön a járási hivatalnál, külföldön a külképviseleten, közölte a minisztérium.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az érvénytelenné vált személyi hivatalos okmányként, személyazonosításra nem használható, hivatalos eljárásokban azzal az érintett magát nem igazolhatja, és "az érvénytelen személyi igazolvány csalárd felhasználását a törvény szigorúan bünteti".

A külföldön letelepedett magyarok például útlevéllel igazolhatják magukat. Útlevél kiállítását a külképviseleten ugyanolyan feltételekkel kezdeményezhetik, mint a Magyarországon élő magyar állampolgárok. Szerezhetnek személyazonosításra és utazásra jogosító okmányt abban a külföldi országban is, ahová letelepedtek. Előállhat olyan helyzet, hogy valaki útlevél nélkül, személyivel utazik külföldre, ott letelepedik, és ha utazni akar még valaha, kintről kénytelen elindítani az útlevél-igénylési folyamatot, mert a személyijét bevonják.

Mi lesz a választójoggal?

Aki végleg külföldre költözött, letelepedett, az magyarországi lakcímmel nem rendelkezőnek minősül. Ők nem szavazhatnak az önkormányzati, a nemzetiségi és az európai parlamenti választásokon, mert ezeken a választójogosultság a magyarországi lakcímhez kötődik. Egyelőre még ehhez kötődik a választójogosultság az országgyűlési választásokon is és az országos népszavazásokon is, de ez nemsokára megváltozik. A 2014-es általános országgyűlési választáson már szavazhatnak majd a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is, levélben, és csak az országos listára: egyéni választókerületi jelöltre nem.

Akik csak ideiglenesen élnek külföldön, azoknak nemcsak a személyijük, hanem a magyarországi lakóhelyük is megmarad, tehát ugyanúgy szavazhatnak minden választáson, mint az itthon élők.