Törvénybe iktatják az Egri csillagokat

A kuruc.info még nem fagyott le a felháborodott sumerológusok kommentjeitől, pedig a Jobbik is az előterjesztői közé tartozik annak az összpárti javaslatnak, ami többek között a „a finnugor népek közötti nyelvi rokonságra és történelmi léptékű kapcsolataink fontosságára”, valamint a „finnugor népek törvényhozásai és kormányai közötti hagyományosan szoros együttműködésre” hivatkozva a Finnugor Rokon Népek Napjává nevezi ki minden október harmadik szombatját. Mi az 1940-es finn-szovjet háború óta nem sok jelét láttuk a finnugor népekkel való „történelmi léptékű kapcsolatnak”, de biztos sokan fognak ünnepelni.

Erre az évre esik Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból az Országgyűlés 2013 október 17-ét, az 1552-es egri ostrom végének napját – ami szerencsére nem esik egybe a Finnugor Népek Napjával – „Gárdonyi Géza emléknappá” nyilvánítja. A javaslat értelmében az oktatásért felelős miniszternek erre a napra meg kell szerveznie, hogy ezen a napon az iskolákban a szokásosnál is behatóbban foglalkozzanak az Egri Csillagokkal, illetve a népszerű regény hátteréül szolgáló történelmi eseményekkel.

Az Országgyűlés módosítani fogja a Balatonról szóló törvényt. A Pintér Sándor által előterjesztett jogszabály-módosítás elvileg a jogszabály „rugalmasabbá, életszerűbbé tételét” célozza, de ez több ponton is inkább a települési erdő- és zöldterület felhasználásában előírt szigorú feltételek fellazításának tűnik. A tervezet pontosítja a különböző területhasznosítási fogalmakat is, a települések szennyvízelvezető kapacitásának növelése érdekében 2018 december 31-ig meghosszabbítja a szennyvízkezelési programot, illetve a balatoni önkormányzatok nyomásának engedve enyhíti a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi járművek – magyarul: a csónakok – tárolására vonatkozó előírást.

A felnőttképzés az iskolarendszeren kívüli, piaci alapon megvalósuló képzési formát jelenti. A 2001-ben bevezetett rendszerrel azonban a kormány meglehetősen elégedetlen, a törvényjavaslat indoklása szerint a kibocsátott bizonyítványok mögött gyakran nincs valódi minőségi tudás, és a mintegy 7500-ra tehető szolgáltató inkább az árban próbál versenyezni. A kormány ezért a javaslatban átalakítja a felnőttképzési akkreditáció rendszerét, elkezdi egy felnőttképzési nyilvántartási rendszer kiépítését, a munkaerőpiaci szempontok érvényesülése miatt pedig fokozottabb szakmai kamarai felügyeletet vezet be. A módosítás tisztázná a felnőttképzésben a felelősségi viszonyokat is: leszögezi, hogy az állam csak az OKJ-s képzésekért vállal felelősséget, a többi a fogyasztóvédelmi hatóságok alá tartozik.

Úgy tűnik, nem az Alaptörvény az egyetlen, amit meghozatala után rögtön javításra szorul: a hagyományos magyar borvidékek településeit felölelő hegyközségekről szóló jogszabály idén január elsején lépett hatályba, de máris számos ponton szorul módosításra. A szavazás elé kerülő javaslat indoklása szerint pontosítani kell a különböző szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos fogalmakat – ezek a hegyközségek döntéshozatalában játszanak szerepet –, illetve a hegyközségek igazgatásában fennálló alá-fölérendeltségi viszonyokat.

A 2011-es közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt módosításában a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium korrigálja az illetménykiegészítésre vonatkozó részt, az új változatból minden kormányzati szervnél dolgozó olvasónk kiböngészheti, hogy ő abba a kategóriába esik, ahol a felsőfokú iskolai végzettség 50 százalékos, a középfokú pedig 15 százalékos illetménykiegészítést ér, vagy pedig abba, ahol ez csak 35 vagy 15 százalék. A módosítás rendelkezik az érdekvédelmi jellegű kar finanszírozásáról és pénzügyi eszközeiről is, mellyel kapcsolatban az egykori belügyminiszter, Lamperth Mónika módosító javaslatában megjegyzi, hogy a kormány kézből akarja etetni az MKK-t, pedig annak érdekvédelmi feladatokat is ellátó szervezetként a felelős minisztérium költségvetésében kellene elkülöníteni forrásokat. Az Országgyűlés a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben is eszközöl néhány apróbb módosítást, köztük azt, hogy a Magyar Rendvédelmi Kar elnöke hivatásos helyett rendelkezési állományba kerül.

Az Országgyűlés a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények hatékony alkalmazása miatt számos ponton módosítja az adótörvényeket is. A kormányzat reményei szerint ezzel orvosolni fogja az adójogszabályok módosításai és azok alkalmazásai során felmerült problémákat, egyértelműbbé teszi a jogalkalmazást, megkönnyíti a működési feltételeket és egyszerűsíti az adminisztrációt. De a módosítási csomagba bekerültek olyan cikkelyek is, mint a főállású anyák, illetve egy, a roma tanulóknak kiírt szakiskolai-szakközépiskolai ösztöndíj

A szociális szövetkezetek a gazdasági tevékenységen túl kulturális és szociális feladatokat is ellátó szervezetek. A tevékenységi forma meghonosítása a kormány prioritásai közé tartozik, de a szociális szövetkezetekkel kapcsolatban tavaly elfogadott jogszabályok közül nyolcat máris módosítani kell. A javaslat számos kedvezményt ír elő a szociális szövetkezetben tevékenykedők számára, így például a jövőben a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból lehet biztosítani a kötelező legkisebb munkabért és a garantált bérminimum emeléséből adódó többletterheket, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulék állam általi átvállalásából adódó kiadásokat. A módosítással a szövetkezeti formában való munkavállalást is megkönnyítik, amihez a jövőben egyszerű tagsági jogviszony is elegendő lesz. A törvényjavaslat indoklása szerint a szociális szövetkezetek tagjai gyakran olyan „értékteremtő” munkákban vesznek részt, ami állami vagy önkormányzati szervek közfeladataihoz kapcsolódik, ezért a módosítással a kormányzat bizonyos erkölcsi, magatartási szabályok betartását is előírja a tagok számára.