Listázható az elsősök vallásossága

Hétfőn és kedden kell beíratni az első osztályba a gyermekeket. Az új köznevelési törvény szerint nekik és az ötödikeseknek már vagy világi erkölcstanra, vagy felekezeti hittanórára kell járniuk szeptembertől.

A törvény szerint kötelezően az erkölcstan tantárgyat vezetik be, ehelyett választható alternatívaként a felekezeti alapon szervezett hit- és erkölcstan. Ennek megfelelően a nyilatkozatot csak azoknak a szülőknek kell aláírniuk, akik hittanra szeretnék járatni gyereküket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra hívta fel a figyelmet, hogy nem hiteles az a Facebookon terjedő dokumentummásolat, amely a hit- és erkölcstan választásáról szól. A Klebelsberg-központ olyan dokumentumot küldött ki az iskoláknak, amelybe a szülőnek kell beírnia, melyik egyház hittanoktatására jelentkezik. A szülők azok közül az egyházak közül választhatnak, amelyek  az adott intézményben jelezték, hogy vállalják a hit- és erkölcstan megszervezését. Ezeknek a listáját az intézményvezetőnek kell nyilvánosságra hoznia.

Az iskoláknak ténylegesen kiküldött nyilatkozatban olyan kitétel sem szerepel, amely a jogkövetkezményekre figyelmezteti a szülőket. Az Emmi közlése szerint a szülőknek annyit kell vállalniuk, hogy a tanuló számára az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatás kötelező órává válik, a tanév közben nem változtatható meg a döntés.

A személyes adatok közül a vallásosságra vonatkozó információ különleges adatnak minősül. Az első osztályba kerülő diákok vallásáról így az iskola, az iskola fenntartója és értelemszerűen a hit- és erkölcstan oktatást vállaló egyházi személy is tudomást szerez.

Az intézmény és az érintett egyház is értesül a választásról, tehát kezeli ezt az adatot, de kizárólag a hit- és erkölcstanoktatás megszervezésével kapcsolatban használhatja, válaszolta kérdésünkre Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár. Az iskola már a fenntartónak is csak az egyes csoportok létszámát jelenti, a neveket nem. További adatvédelmi elem, hogy a rendelet szerint a tanügyi dokumentumokban minden tanuló esetében az „erkölcstan/hit- és erkölcstan” megnevezést kell alkalmazni, így a napló, törzslap vagy bizonyítvány alapján nemhogy a felekezet nem azonosítható, hanem még az sem, hogy erkölcstant vagy hit- és erkölcstant tanult-e a tanuló.

Megvizsgáltuk a szabályozást és a szülők által aláírandó adatlapot, de az nem vet fel aggályokat az adatkezeléssel kapcsolatban – mondta az Index kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. Péterfalvi szerint a hit- és erkölcstan oktatás megszervezéséhez az iskolának és az egyháznak is ismernie kell ezeket az adatokat. Ezeket az egyházak az információszabadságról szóló törvénynek megfelelően, célhoz kötötten, vagyis a cél megvalósításának körében és időszakában használhatják fel. A nyilatkozat ezért nem sérti a magánszférához fűződő jogokat.  

Péterfalvi Attila már korábban véleményezte a minisztériumnak azt a rendeletet, amely a hit- és erkölcstan oktatás megszervezéséről szól. Az Index birtokába jutott levélben azt fejti ki, hogy a szülőnek tényleges választási lehetősége van abban, hogy közöl-e vallásos vagy más meggyőződésére vonatkozó adatokat, ha ugyanis csak az erkölcstan oktatás mellett dönt, nem kell nyilatkozatot tennie.

A rendelet szerint a hittant választók esetében csak a gyermek nevét és osztálya megjelölését adhatják át az egyháznak. Péterfalvi szerint ezen adatok a hitoktató tudomására kell, hogy jussanak, hiszen egyébként meg sem tudná szólítani a gyermekeket. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a levélben azt írja: "a névadat önmagában, más adatok (például lakcím, születési adatok stb.) nélkül személyazonosításra nem alkalmas, ezért úgy vélem, a tanulók névadatainak továbbítása nem kifogásolandó".

Péterfalvi a levélben még megjegyzi: "ha a tanulók adatainak kezelésével kapcsolatban bárki jogsértést, különösen jogszabályban meg nem engedett adatgyűjtést tapasztal, úgy azt konkrét panasz alapján kész vagyok kivizsgálni."