Gellért, Mercédesz
10 °C
15 °C

Így hallgathatták ki a BKV-ügy vádlottjait

2013.04.22. 16:17

Az elsőrendű vádlott meghallgatásával folytatódott a bíróságon a repülőtéri vesztegetésként elhíresült büntetőper. Sz. György szerint Demszky Gábor volt főpolgármestert, szocialista helyettesét, Hagyó Miklóst és Kocsis István volt BKV-vezér ellen szóló vallomásokat vártak tőle a rendőrök a nyomozás során, nem sokkal a 2010-es választások előtt. Sz. György szerint a nyomozás koncepciós volt. Sz. György 2008-2009-ben a Budapest Airport (BA) Zrt. jogi előadója volt, majd a BKV Zrt. jogi igazgatójaként többszörösen minősülő vesztegetést követett el. Sz. az ügyészek szerint közreműködött a két nagyvállalat gazdasági érdekeit sértő túlszámlázott megbízási szerződések megkötésében, és ezért cserébe több tízmillió forintnyi kenőpénzt kapott.

Az egyik vádpont szerint Sz. György, a BA Zrt. jogi előadója és közvetlen felettese, a másodrendű vádlott, R. V. Krisztina jogi igazgató 2007 végén-2008 elején elhatározta, hogy a BA által a jogi feladatok elvégzéséért kötött megbízási szerződések alapján ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből jogtalan előnyt kér, többnyire a megbízási díj 5-10 százalékát.

Egy másik vádpont szerint Sz. György 2009 májusában már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban megállapodott F. Zsolttal, a közlekedési vállalat informatikai igazgatójával, hogy ha segíti a szerződés létrejöttét, kap a csúszópénzből. A nyomozóhatóság a kenőpénz átadásakor érte tetten Sz. Györgyöt egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsában 2009. december 4-én.

A hétfői tárgyaláson Sz. György elmondta, hogy elfogása másnapján volt egy gyanúsítotti kihallgatása, azután legközelebb februárban egy csütörtöki napon hallgatták ki, amikor azonban ügyvédje távozott, a rendőrök egy sötét szobába vitték, ahol azzal fordultak hozzá, hogy ha Demszkyre, Hagyóra vagy Kocsisra mond valamit, kedden már otthon lehet. Majd szembesítették azzal, hogy gyermeke egyéves, ő pedig akár húsz évet is kaphat. Ez megismétlődött márciusban, majd augusztusban a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol már elsősorban Hagyóval és egyik vádlott-társával, Mesterházy Ernővel kapcsolatos terhelő információkat vártak kihallgatói, akik nem is kérdezték a repülőtéri gyanúsításokról.

„A kilenc hónapig tartó előzetes letartóztatás legfőbb oka az volt, hogy kiszolgáltatott helyzetben érezzem magam, és terhelő információkat adjak át más személyekről" - mondta Sz. György. A vádlott a BA Zrt.-hez köthető vesztegetésekkel kapcsolatban határozottan tagadta, hogy kenőpénzt kért vagy fogadott volna el, és előnyt ígért volna a megbízásokat elnyerő ügyvédi irodáknak, illetve, hogy munkáltatója érdekeit sértette volna.

A BKV-s szerződés-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatban ugyanakkor azt mondta, hogy „hibákat követett el, szabályokat szegett meg, és nem kérdés, hogy felelős".

Sz. György a vallomásában kitért arra, hogy a nagyobb állami cégeknél bevett gyakorlat külsős jogi szakértők, ügyvédi irodák megbízása, a BKV-nál 2008 előtt évekig nem is volt jogi igazgatóság. A repülőtéren pedig több, a vádiratban szereplő ügyvédi irodát a külföldi tulajdonosok "ajánlottak", és az ügy kipattanása után még évekig tovább alkalmaztak.

A vádlott szerint az eljárásban született rá nézve terhelő vallomások ellentmondóak, valótlanok.  Sz. György a tárgyaláson azt mondta, hogy őt 2006-tól lehallgatták. Sokórányi telefonbeszélgetés is szerepel a bizonyítékok között. A vádlott elmondta azt is, hogy a repülőtéren a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolattartója volt öt évig - részben a vádbeli időszakban -, és átesett a C-típusú átvilágításon. Részben ezért a védelem kérte zárt tárgyalás elrendelését, ám ezt a bíróság elutasította. A vádlott összefüggő, többórás vallomása után jelezte, hogy egyelőre nem válaszol kérdésekre.