Jogvédők tiltakoznak Handó zárt meghallgatása miatt

„Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság zárt ülésen hallgatja meg az Országos Bírósági Hivatal elnökét" - írják közleményükben a jogvédő szervezetek.

Az Alkotmánybíróság az Országos Bírósági Hivatal elnökét a Hagyó-ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása miatt hallgatja meg, miután Handó saját hatáskörben Budapestről Kecskemétre tette át az ügyet. Az ügyáthelyezéséről csak a vádhatóság képviselője fejthette ki véleményét, a vádlottak és védőik nem, emiatt többen panaszt tettek az Ab-nál.

A meghallgatásról az Ab kizárta az indítványozókat, ami a jogvédők szerint védhetetlen, „hiszen azok után, hogy az OBH elnöke írásban kifejthette álláspontját az alkotmányjogi panaszról, most arra kap kizárólagos lehetőséget, hogy az indítványozók távollétében személyesen is elmondhassa szempontjait az Alkotmánybíróság teljes ülése előtt. Az indítványozók jogi képviselőinek ezzel szemben be kell érniük azzal, hogy utólag megismerhetik a meghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmát. A zárt ülés elrendelése sérti a konkrét eljárás tisztességességét, mert a vitában álló feleknek nem biztosít egyenlő jogokat".

A jogvédők úgy vélik, hogy a „nyilvánosság kizárása a tisztességes alkotmánybírósági eljárásba vetett közbizalmat is aláássa. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint személyes meghallgatás esetén az indítványozók kérésére – az Ab elnökének döntése alapján – nyilvános meghallgatást kell tartani", amit akkor lehet megtagadni, ha a meghallgatás nyilvánosságától nem várható az ügy érdemi előmozdítása.