Jolán
-1 °C
7 °C

Igazat adott Hagyónak a strasbourgi bíróság

2013.04.23. 12:20 Módosítva: 2013-04-23 14:07:46

Jogosnak találta Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettesnek a fogva tartása körülményei miatt tett panaszai többségét a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága kedden meghozott ítéletében, amelyben 12 500 euró nem vagyoni jellegű kártérítés és 6000 euró perköltség (kb. 3 750 000 és 1 800 000 forint) megfizetésére kötelezte a magyar államot.

A korrupciós ügy miatt 2010 májusától 2011 februárjáig előzetes letartóztatásban tartott Hagyó azt állította, hogy napi 23 órában egy nyirkos és penészes zárkába volt bezárva, emiatt pedig súlyos egészségkárosodást szenvedett.

Emellett úgy vélekedett, hogy kilenc hónapig tartó fogvatartásának szükségességét nem indokolta megfelelően a bíróság, és korlátozták azt a jogát, hogy feleségével és gyerekével érintkezhessen. Egyedül a legutóbbi állítást nem találta megalapozottnak a törvényszék.

A magyar állam képviselője az eljárás során úgy érvelt, hogy Hagyó Miklós az általa felhozott állításokban nem merítette ki a hazai jogorvoslati lehetőségeket. A törvényszék ugyanakkor igazat adott Hagyó Miklósnak, aki azt állította: az, hogy Magyarországon polgári peres eljárásban követeljen kártérítést, nem jelentett volna gyors és hatékony megoldást a helyzetére.

A bíróság ítéletében úgy állapította meg, hogy Hagyó fogva tartásának körülményei kimerítik az Emberi Jogok Európai Egyezményének harmadik paragrafusában leírt embertelen bánásmód fogalmát. A magyar állam képviselője szerint Hagyó Miklós egészségi állapotának romlása nem a fogva tartás, hanem Hagyó krónikus betegségének következménye.

Emellett a bíróság azt is megállapította, hogy Hagyó Miklós esetében az egyezménynek az a pontja is sérült, amely azt írja elő, hogy mindenkinek joga van arra, hogy fogva tartásának szükségességéről és jogosságáról a lehető leghamarabb döntsenek a hatóságok.

Hagyó Miklós állítása szerint a hatóságok ahhoz fűződő jogát is korlátozták, hogy érintkezhessen a családjával. Kifogásolta, hogy nem beszélhetett korlátlanul telefonon a gyermekével, de a bíróság szerint ezt az egyezmény nem is írja elő. A személyes találkozást  pedig a bíróság szerint többnyire a gyermek egészségi állapota akadályozta, nem a hatóságok, ezért a volt főpolgármesternek ezt az állítását nem találta megalapozottnak.

Felesége esetében viszont az ítélet szerint a magyar hatóságok, azzal, hogy három hónapra mind a személyes, mind a telefonos érintkezést megtiltották, és Hagyó csak „ellenőrzött levelezést" folytathatott feleségével, túlmentek azon, „ami egy demokratikus társadalomban szükséges" az ügyben folyó nyomozás érdekeinek védelmében.

Az ítélet végén a törvényszék azt is megemlíti, Hagyó Miklós azt is állította, hogy előzetes letartóztatása indokolatlan volt, ám ezt a törvényszék elutasította arra hivatkozva, hogy a volt főpolgármestert jelentős anyagi hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják, előzetes letartóztatását pedig alapos gyanú alapján rendelték el, ami megfelel az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak.

Örülnek az ítéletnek, mondta Kádár András Kristóf, Hagyó jogi képviselője. Mint mondta, az ítélet ellen a magyar állam három hónapig fellebbezhet, de ezt a strasbourgi ügyek esetében egy öttagú bírói tanács bírálja el. Kádár szerint ugyanakkor az első fokú döntés olyan tételekre hivatkozott, amik elég kiforrottak voltak. Ha a nagykamara helyt ad egy eseteges fellebbezésnek, akkor viszont még egy évig is húzódhat az ügy.