Kukába dobhatjuk a horogkeresztet
További Belföld cikkek
-
Kocsis Máté: 1990 óta nem volt ilyen, ezt még Horn Gyula sem merte megtenni - Lezárult egy korszak, új nevet kapott az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet
- Kövér László elárulta, szerinte mi a korunk a legveszélyesebb fegyvere
- CPAC Hungary: szerencsére Budapest egy woke-mentes övezet!
- Elő a napolajakkal, vasárnap 27 fok is lehet
Módosította az Országgyűlés hétfőn a Büntető törvénykönyvet miután az Alkotmánybíróság februárban megsemmisítette az önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezést. A korábbi szabályozás a használat céljára tekintet nélkül büntette az önkényuralmi jelképek használatát. Ez alól nagyon kevés kivételt engedett meg, mint például az oktatási célú bemutatás, illetve nem büntették más államok zászlóinak használatát sem (a tunéziai és az észak-koreai zászlóban is van vörös csillag).
A megsemmisített szabály
Btk. 269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet
a) terjeszt;
b) nagy nyilvánosság előtt használ;
c) közszemlére tesz;
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.
Az új szabály
269/B. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon
a) terjeszt,b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy
c) közszemlére tesz,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.
Mivel a szándékot korábban nem vizsgálhatta a rendőrség, olyan abszurd esetek is előfordultak, amikor éppen a diktatúrát elítélő jelkép miatt büntettek meg valakit. Kukába dobott horogkeresztet mutatott fel a jobbikos Gyöngyösi Márton beszéde alatt két tiltakozó idén januárban, a táblát tartókat a rendőrség tiltott önkényuralmi jelkép használata miatt állította elő.
A szabályozást azért találta alkotmányellenesnek az AB, mert az „a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzat, az elkövetési módozat vagy a kiváltott eredmény figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet”
Az AB április végéig adott határidőt a Parlamentnek, hogy részletesebbé tegye a szabályozást. A ma elfogadott szabályok szerint a tiltott jelképek használata május 1-jétől csak akkor lesz tilos, ha ez a „köznyugalom megzavarására alkalmas”, például az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sérti.
Orbán Viktor korábban azt sem tartotta kizártnak, hogy az AB döntése miatt módosítják az Alkotmányt és beleírják az önkényuralmi jelképek tilalmát. Végül nem úgy járt el, mint a hajléktalanság kriminalizácója, a hallgatói szerződés vagy a médiaszabályozás esetében, amikor az AB jogszabály-megsemmisítése után a Fidesz az Alaptörvénybe írta a kifogásolt szabályt. Hiszen amit az Alaptörvény mond ki, az formailag nem lehet alkotmányellenes.
A hétfőn elfogadott módosítás április 30-án lép hatályba.
Túl szigorú
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet álláspontja szerint mind a régi, mind az új szabályozás túl szigorú. A TASZ túlzónak tartja a szólásszabadság korlátozását, mint írják „az önkényuralmi jelképek tabusításával nem oldhatjuk meg, hogy ne legyenek olyan emberek, akik azonosulnak a kirekesztő, embertelen eszmékkel. A probléma nem a szimbólum használata, hanem a mögötte álló értékrend terjedése. Ez oktatással, tájékoztatással, az önkényuralmi rendszerek borzalmainak megfelelő feltárásával és megvitatásával szorítható vissza.”
Az új szabályozásnak lehetnek kedvező következményei, a legabszurdabb eljárásoknak például véget vethet (ilyen például a kukába dobott horogkeresztes tábla ügye), de továbbra is túlzottan korlátozó. „Lehetetlen egy olyan demokratikus közbeszéd kialakítása, amelyben minden résztvevő érzékenysége és a köznyugalom (ez az elvont és nehezen megfogható fogalom) is sértetlen marad. Politikai vitákban az egyéni sérelemérzet és a közhangulat megzavarása természetes dolgok, erre nem lehet válasz a büntetőjog bevetése.”
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
