Zoltán
19 °C
32 °C

Balog a szeretetteli szegregációban bízik

2013.04.26. 07:08 Módosítva: 2013-04-26 07:15:45
Balog Zoltán miniszter azért jelent meg a bíróságon, mert egy jogvédő szervezet be kívánja záratni a korábban a roma diákok szegregációja miatt már megszüntetett Huszár-telepi iskolát. Egy, a telepi intézményben dolgozó pedagógia asszisztensnek azt mondta az ülés előtt: "Isten óvja meg a munkánkat, hogy fennmaradhasson az iskola". A kormánytöbbség a friss törvénymódosításokkal közben újra megteremti a romák iskolai elkülönítésének lehetőségét.

Balog Zoltán bízik a szeretetteli, de szegregálva felzárkóztató oktatásban – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztere (EMMI) kedden Nyíregyházán, egy perben tett tanúvallomásából. Az eljárást az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indította a 2011-ben újranyitott Huszár-telepi iskola miatt. Az alapítvány azt szeretné, ha a bíróság kimondaná: a fenntartó Görögkatolikus Egyház megsérti az egyenlő bánásmódra vonatkozó törvényi kötelezettségeket és szegregált oktatást tart fenn Nyíregyházán.

Felcukkolt szülők

Reggel tíz óra körül érkeztünk a bíróság elé. A CFCF elnökét, Mohácsi Erzsébetet pár dühös Huszár-telepi anyuka várta az épületnél. Hangos veszekedésbe kezdtek a jogvédővel, akit nem is hagytak szóhoz jutni. Az egyikük azt kérdezi: „Honnan tudja, hogy milyen szinten állnak a tanulással a cigány gyerekek?” A választ is megadja rá: „nem tudja”. Egymás után mesélik az ijesztő történeteket arról, hogy a városi iskolákban hogyan alázták meg gyerekeiket. Nem engedték játszani, kiközösítették őket. Úgy tűnt, a pár megjelent szülő valóban kedveli az iskolát, legalábbis azt, hogy nem bántják gyerekeiket.

Ekkor érkezett meg a Balog Zoltán miniszter, akit a HaHa és a frissen alakult Cigány Hallgatók Hálózata aktivistái vártak. Az egyik tiltakozóhoz odalépett a miniszter és azt mondta neki: nemrég még egy oldalon voltunk. (Pár hónapja tartottak egy beszélgetést a Roma Szakkollégiumi hálózat szervezésében, ahol az aktivista is felszólalt.) Valamit félreérthetett Balog, a CiHa tag szerint már akkor sem voltak egy oldalon, csak gunyorosan fogalmazott.

A tárgyalóteremben Balog kíséretén kívül (ők szinte végigröhögcsélték a délelőttöt, különösen, ha főnökük beszólt valamiért a CFCF-nek) rengeteg újságíró és a fent említett szülők ültek – ők még a miniszter vallomása előtt elhagyták a termet.

Gyerekbandák

A nap legkínosabb eseménye egy félreértésen alapult. Balog miniszter vezetésével egyeztetési ajánlatot küldtek vasárnap este 22 órakor az alapítványnak – az időpont a bírót is meglepte –, egyúttal a tárgyalás szüneteltetését kérték. A szövegből kiderül, hogy a minisztérium és a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye nem zárja ki az iskola bezárását azzal, hogy a helyén tanodát hoznak létre. Ezt a kitételt az alapítvány munkatársai nem vették észre, ezért előzetesen nem járultak hozzá a szüneteléshez.

A tanoda jó megoldás lenne minden fél számára. A gyerekek pedagógiai segítséggel különórákat vehetnének és segítenének nekik megírni a leckéiket - mondta az Indexnek a CFCF egy munkatársa.

Ekkor következett a miniszter vallomása, akit csak a bírónő és a CFCF jogásza kérdezett. Balog bemutatta saját magát, elsorolta, hányféle helyen dolgozott már az oktatás különböző szegmenseiben. Elmondta, hogy nagyon bízik az egyházak pasztorációs tevékenységében, ezért is indítottak a Görögkatolikus Egyházzal közösen komplex telep rehabilitációs programot Nyíregyházán. Erre szerinte azért is szükség van, mert az iskolákat „gyerekbandák terrorizálják”. Úgy gondolja, 500 éves problémát nem lehet pár év alatt megoldani. Ez a gondolata értetlenséget váltott ki a jogvédők körében, ugyanis nincsen szó arról, hogy több száz éve történtek volna kísérletek az integrációra.

A miniszter láthatóan megsértődött, úgy gondolja, hogy a CFCF nem ismeri a valóságot és egy jó programot akar szétrombolni. A bírónő ezután azt kérdezte: mit is jelent a felzárkóztatási program? Balog elmondta, ők valójában felzárkózásról beszélnek, ami egy újszerű megközelítést jelent. Szerinte az újdonság az, hogy azoknak is aktívan részt kell venniük ezekben a programokban, akiket érint. A miniszter nemcsak, hogy meglátogatta személyesen a Huszár-telepi iskolát, de írás- és énekórákra is beült, ahol remekül érezte magát.

A miniszter elmondta, hogy szerinte szegregált környezetben is lehet felzárkóztatást végrehajtani. Ehhez szerinte csak szeretetre, megfelelő pedagógusokra és jó módszerekre van szükség. Pedagógiai személyzetből mindenesetre nincs hiány az iskolában: 35 gyerekre tíz fős személyzet jut. Az iskola pedagógiai programja megerősíti a gyerekek identitását, ebben az erkölcs- és vallásoktatásnak kiemelt szerep jut – tette hozzá a miniszter.

A bírónő kérdésére elmondta, hogy a sikeres Hódmezővásárhelyi példát azért nem lehet Nyíregyházával összehasonlítani, mert ott más volt a helyzet. Az alföldi városban sikerült a lakosságot is megnyerni az integráció ügyének. Farkas Lilla azt szerette volna megtudni, hogy mit tesz a minisztérium annak érdekében, hogy a többségi társadalom érdekelt legyen az integrációban. A miniszter válaszában a szeretetteli prédikálást, valamint az erkölcstan oktatását nevezte meg ez eszköznek. Ennél konkrétabb választ többszöri kérdés ellenére sem sikerült az ügyvédnek kicsikarnia.

A vita arról szól, hogy lehet-e felzárkóztatni szegregált intézményekben. A minisztérium szerint igen, csak jó pedagógiai módszerre van szükség. Az alapítvány álláspontja az, hogy nem alakulnak ki kapcsolatok a cigány és nem cigány gyerekek között, és ez a roma gyerekek későbbi esélyeit rombolja.

A bírónő Balog vallomása után azt kívánta a miniszternek, hogy többet ne kelljen ilyen helyzetben szerepelnie, majd szünetet rendelt el.

Balog Zoltán sokat kockáztatott azzal, hogy eljött a tárgyalásra, hiszen nagyon rosszul is kijöhetett volna belőle. A kérdések elől azonban jól tért ki, kevés kérdésre válaszolt konkrétan. Úgy mehetett el Nyíregyházáról, hogy jobban szerepelt, mint a jogvédők.

Cigányszagú lett a labda

A szünet után elindultunk megkérdezni, hogy mit gondolnak az ügyről a Huszár-telepen. A romák lakta területet elvágja a vasút a város többi részétől. Egy asszony, akinek gyereke az újranyitott iskolába jár, így fogalmazott: „nagyon elégedett vagyok az iskolával, nem is értem, miért kellene bezárni”. Egy arra járó apuka azt mesélte, hogy durva atrocitások érték gyerekeit az integrált iskolákban. „A fiamat a többi gyerek nem engedte focizni, azt mondták, cigányszagú lesz a labda, ha hozzáér. A lányomat lefújták dezodorral, mert a többi gyerek szerint büdös volt. A tanárok nem orvosolták a problémákat. Azt mondták, túl sok a gyerek, nincs idejük mindenkire”. Az ő, ma már érettségi előtt álló lánya járt a bezárt Huszár-telepi iskolába is. „Jó volt, mert közel kellett menni, mondjuk nem tanultunk túl sokat. A városi iskola sokkal erősebb és nyelveket is tanultunk.” Az elején nehéz volt a beilleszkedés számára, ma már azonban sok ismerőse van a város egyéb részeiről.

Így is el vagyunk zárva

Egy húszas évei végén járó férfi nem is érti, miért kellene a szegregált intézménybe járniuk a gyerekeknek. „Így is eléggé el vagyunk zárva, miért különüljünk el még jobban?” Mások is elmondják, hogy nem értik, mi szükség van az iskolára. „Öt gyerekem tanul kollégiumban, együtt a többiekkel. Sok barátjuk van, semmit nem tanulnának, ha csak cigányosztályba járnának. Kilenc éves a fiam és már tudja kezelni a Facebookot. A telepi iskolában nem tanítanak informatikát” – meséli egy anyuka.

Sikerült megtalálnunk a CFCF vezetője elleni tiltakozás egyik hangadóját is. A telepen már jóval nyugodtabban beszélt, mint a bíróság előtt. „Tudja mit, ha be akarják záratni az iskolát, akkor számolják fel a telepet is. Vegyenek nekünk házakat a városban, hogy ott élhessünk.” Ő is mesél a gyerekei iskolai nehézségeiről. Szerinte azért fontos a Huszár-telepi iskola, mert ott foglalkoznak a gyerekek lelkével. „Mit ér a jó oktatás, ha közben tönkre megy a gyerek? Akkor is börtönbe fog kerülni.”

A telepen körülbelül 300 család lakik, a helyiek szerint 10-15 családnak jár csak az új iskolába a gyereke. A CFCF munkatársai szerint az intézmény így nem működtethető hosszú távon. A fenntartó Görögkatolikus Egyház terveiben ezért is merült fel, hogy akár 12 osztályos iskolát tartsanak hozzanak létre a telepen.

A városban az általunk megkérdezettek közül senki sem hallott a perről. Találkoztunk egy ügyvéddel, azonban még ő sem tudott a tárgyalásról. Valószínűleg nem kavarta fel a helyiek indulatait az ügy.

A tárgyalás második részében a feleknek sikerült megállapodniuk a szüneteltetésről. Május első felében egyeztetnek a feltételekről, elképzelhető, hogy sikerül peren kívül megoldaniuk az ügyet.

Újra törvényes lesz a szegregáció

Néhány hete vita heves robbant ki a CFCF és az EMMI között, mivel a kormány az Alaptörvény negyedik módosítását kísérő salátatörvényben az Egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről (Ebtv) szóló törvényen is változtatni kíván. Amint azt a Népszabadság először megírta, ez akár azt is jelentheti, hogy a korábban tiltott formának minősülő szegregált oktatási intézmények – ahol elkülönítve tanítják a többségi és a roma gyerekeket – legálisan működhetnek tovább, a már bezártak pedig kinyithatnak. Jogvédők kritizálták, hogy miért nem befogadásról beszél a tervezet és miért felzárkózásról.

Ráadásul az Egyházügyi törvénnyel együtt szintén módosítják az Ebtv-t: lehetővé teszik a nemzetiségi önkormányzatok, vallási közösségek számára, hogy az általuk fenntartott iskolák mentességet élvezzenek az egyenlő bánásmód követelménye alól. Ez a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy a gyerekeket olyan, többségi szülők is valamelyik "romamentes" egyházi iskolákba adják majd, akik amúgy világnézeti alapon nem ezt tennék.

Megkerestük Kovács Zoltán, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárt az ügyben. Szerinte a kormányzat ugyanarról beszél, mint a jogvédők, hiszen a felzárkózás alatt társadalmi befogadást értenek, ami végső soron megakadályozza az ismételt leszakadást. Az államtitkár szerint a CFCF által kritizált, az objektív értékelésre vonatkozó szövegrész eddig is szerepelt a törvényben, ők csak a harmonizációt végzik el.

Úgy vélte, a közoktatás új környezetében a szegregáció elképzelhetetlen, ezt a rendszer logikája biztosítja. Létezik azonban szerinte olyan, földrajzi okok miatt sajátos helyzet, hogy lehetetlen integrált osztályt létrehozni. Előfordul az is, hogy "részben maga a kisebbségi kéri, hogy így legyen (külön tanuljanak a gyerekek), mert sokkal könnyebb átlendülni azokon a kezdeti problémákon, amelyek egyébként a többségi társadalom szokásai, elvárásai meg a kisebbségi szokások és elvárások között feszülnek."

Álláspontja szerint az egész rendszer az integráció irányába mutat, azonban a kormányzat nem szeretné ezt erőltetni, átmenetileg elfogadhatónak tartanak elkülönített intézményeket is. Az állam azonban garantálni fogja, hogy mindenhol közel azonos feltételekkel tanulhassanak a diákok. A megfelelő feltételeket az önkormányzatok által megbízott szakértők fogják ellenőrizni.

A szegregáció sértő

Farkas Lilla, a CFCF ügyvédje szerint  a szegregáció minden valószínűség szerint rosszabb minőségű oktatást nyújt majd, de nem acsak ez a gond. Sérti a gyerekek méltóságát is, ugyanis megbélyegzi őket az elkülönítéssel.

Egy esetben tartják elfogadhatónak a jogvédők a roma többségű intézményeket: ha földrajzi okok miatt nem lehet megoldani az integrációt. Ekkor azonban jól működő iskolákat kell létrehozni, ahova mindenkinek megéri a gyerekét járatni, és ez odavonzza a nem cigány gyerekeket is.

A jogvédők tehát kizárólag akkor tartják elfogadhatónak az elkülönített intézményeket, ha sehogyan sem oldható meg az integráció. A kormányzat viszont lazára veszi a szabályozást, és nem csak földrajzilag indokolt esetben engedné szegregált felzárkóztatást.