Adatigénylés: Áderben bíznak a civilek
További Belföld cikkek
A közérdekű adatigénylés korlátozása miatt a köztársasági elnökhöz fordul a Transparency International Magyarország, az atlatszo.hu, a K-Monitor és a TASZ. A kormánnyal való egyeztetésekről a sürgősséggel elfogadott törvény miatt felálló szervezetek azt kérik Ádertől, ne szignálja a törvényt. A TASZ pedig egy levélküldő kampányát indított, melyhez bárki csatlakozhat és írhat az elnöknek. A Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet nem fukarkodik a szavakkal: szerintük éppen most verik szét információs alapjogainkat. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azonban nem lép, mint mondja, „meg akarja várni a jogalkalmazási gyakorlatot”.
Legyen bátor – kéri a Transparency International Ádertől
Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója az Indexnek azt mondta, a köztársasági elnöktől azt várják, hogy „az esküjéhez és a beiktatási beszédéhez hűen legyen bátor és forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvény előzetes normakontrollját kérve, mert az átírt információszabaság törvény nyilvánvalóan nem állja ki az alkotmányosság próbáját”. Ligeti nem hiszi, hogy ok nélkül hoztak volna egy könnyen támadható és egyértelmű visszalépést jelentő törvénymódosítást. „Ha a színpadon van egy puska, akkor az el is fog sülni”: ha a törvény lehetőséget biztosít a közérdekű adatok gazdáinak az adatok visszatartására, akkor közülük többen élni is fognak ezzel a lehetőséggel.
Navracsics Tibor korábban nyílt levélben védte meg a törvénymódosítást. A miniszter szerint az nem korlátozza az információs alapjogokat. Azt is hangsúlyozta, hogy arról egyéni képviselői indítványként szavazott a parlament. Szavait Ligeti cinikusnak és képmutatónak nevezte. „Nem feltételezzük, hogy ilyen horderejű kérdésben ne lenne kormányálláspont, a parlamenti szavazásnál pedig pontosan láttuk a frakciófegyelem működését.” Véleménye szerint az is kétséges, hogy valóban a két benyújtó, Cser-Palkovics András és Vas Imre fogalmazta meg rohammunkában a törvényt, ehhez feltételezése szerint a kormányapparátustól vagy más szakértőktől kaphattak segítséget.
A kivételes sürgősséggel tárgyalt és elfogadott törvénymódosítást többek szerint a trafikpályázatok miatt zavarhatták le két nap alatt. A Transparency International szerint most még a sürgős tárgyalás egyébként szintén aggályos megkönnyített kritériumainak sem felelt meg a törvényalkotás, azt a benyújtók semmivel nem is indokolták. A köztársasági elnöknek címzett levelük (pdf) szerint ez felveti a közjogi érvénytelenség gyanúját.
Kényelmes intézmények, macerás jogállam
A törvénymódosítás az állami ellenőrző szervek jogosítványainál kevesebb lehetőséget adna az egyszerű állampolgároknak. A civilek „kifejezetten félelmetesnek és alapjogkorlátozónak” gondolják „azt az államfelfogást, amely a közhatalom ellenőrzését az állami szervek egyfajta kizárólagos jogosítványává akarná tenni”.
Érthetetlennek tartják, hogy miért kapcsolják össze a közérdekű adatigénylés kérdését az ellenőrző szervek tevékenységével, hiszen a kettőnek alapvetően más a rendeltetése. Ligeti szerint a szabályozás itt is rendkívül pontatlan, hiszen a különböző ellenőrző szerveknek sem azonos mélységű a vizsgálati jogköre. Azt sem tudni, hogy ettől pontosan miben térnek majd el a közérdekű adatigénylés határai. A módosított törvény „alig körülhatárolt, elnagyolt mérlegelési szabadságot” ad az adatbirtokosoknak – véli.
A törvény az indoklása szerint elsősorban a „visszaélés jellegű” adatigénylést szeretné megakadályozni. Ilyen dömpingjellegű adatkérésről azonban nem tudni korábbról. Ha elő is fordul olyan eset, amikor a közérdekű adatot igénylő visszaél ezzel a lehetőséggel, a bíróságnak a jelenlegi szabályok alapján is megvan a lehetősége arra, hogy ezeket kiszűrje. Éppen ezért a visszaélések megelőzése csak ürügy, hiszen ehhez nem lett volna szükség az információszabadság törvény módosítására. Ligeti úgy véli, önmagában az adatmennyiség nagysága alapján nem lehet visszaélésnek minősíteni az adatkérést. Ilyen logika alapján akár a jelentős rendőrségi munkát igénylő bejelentéseket is visszaélésnek lehetne tekinteni – mutat rá a törvény abszurditására. „A jogállam macerás dolog, annak nyitottan kell működnie. Az illetékes szervek kényelme nem lehet fontosabb szempont az információs alapjogoknál.”
A legtöbb esetben egyébként az adatszolgáltatás nem jelent elviselhetetlen terhet az adott intézménynek, mégha néha hivatkoztak is erre. Az igényelt adatokat nem szükséges kötve-fűzve kiadni, szinte mindig van elektronikus adatpéldány is, problémás esetekben azonban a hatóságok idáig is megpróbálkozhattak ennek az elhallgatásával. A most megszavazott törvénymódosítás után ez még gyakoribbá válhat.
Majtényiék szerint információs jogainkat verik szét
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság is keményen nekiment a törvénynek. „A törvényhozók most információs jogainkat verik szét” című közleményükben úgy vélekednek, hogy az eddigi szabályozás tüske volt a kormánypártok körme alatt. „A szabály akár úgy is értelmezhető, hogy a közérdekű adatok olyan „mélységben” és annyiban ismerhetők meg, amennyiben Navracsics Tibor nem tart rájuk igényt.”
Reményüket fejezik ki, hogy a köztársasági elnök nem fogja aláírni a törvényt. Nem várnak sokat ugyanakkor a Péterfalvi Attila által vezetett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól. „Eddigi tevékenysége alapján kevés esélyt látunk rá, de felszólalhatna a közérdekű adatok nyilvánosságát súlyosan csorbító szabályozás ellen – függetlenségét bizonyítandó a kormányzati érdekektől” – fogalmaznak.
Péterfalvi kivár és a túlzott internetes nyilvánosság veszélyeiről beszél
Az Index megkereste Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét, hogy készül-e lépésekre a törvénymódosítás ügyében. Az adatvédelmi ombudsman úgy nyilatkozott, „megvárja, hogy a gyakorlatban hogy alakul majd a törvény alapján történő jogalkalmazás” és figyelemmel fogja követni az eljárásokat. „Akkor fogunk állásfoglalást kiadni, ha majd beadvány érkezik hozzánk, hogy kért adatot ilyen jellegű hivatkozással nem adtak meg” – mondta. Azt elismerte ugyanakkor, hogy „elvben lehet a módosításnak olyan következménye, hogy egy rossz jogalkalmazás mellett túlzott szigor következik be”.
Kiemelte, hogy a törvénynek csak a visszaélésszerű adatigénylés meggátolása lehet a célja és nem korlátozhatja azt az alkotmányos alapelvet, hogy az állampolgárok megismerjék a közérdekű adatokat. Szavai ugyanakkor a szélesebb nyilvánosság kizárásának lehetőségét vetítették előre bizonyos esetekben. Péterfalvi határozott különbséget tesz ugyanis a közérdekű adatoknál a megismerés és a terjesztés között és különösen az internetes adatbázisokkal kapcsolatban fogalmazta meg az aggályait.
Az államilag elsősorban illetékes hivatal, a NAIH vezetője egyelőre tehát meglehetősen passzívnak mutatkozik a törvénymódosítással kapcsolatban. Elvileg lenne mozgástere: benyújthatna új törvényjavaslatot is, de ő maga is fordulhatna az Alkotmánybírósághoz az általános ombudsman hivatalán keresztül. Az ombudsman hivatalából megtudtuk, hogy „hozzá ilyen indítvány nem érkezett és a saját hatáskörében egyelőre ilyen vizsgálatot nem folytat”.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
