Miért ne lennének romák a történelemérettségiben?

Az elmúlt éveket és a tavalyi történelem írásbeli érettségit nézve az idei volt a legnehezebb – mondta az Indexnek Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke. A mostani érettségi több tárgyi ismeretet kívánt, a feladatokat kevésbé lehetett megoldani kizárólag a megadott források segítségével. A tesztkérdéseknél például a diákoknak tudniuk kellett, melyik uralkodóházból származott II. Lajos, erre semmi nem utalt a megadott szövegben.

Miklósi László szerint az elégségest most sem volt nehéz elérni, még ha ehhez a korábbi 20 helyett 25 százalékos teljesítményre volt szükség. A feladatok nehezítése inkább ott látható, hogy a jeles eredményhez idén jobban meg kellett erőltetnie magát a vizsgázóknak.

Nagyobb hangsúlyt kapott az idei érettségin a társadalomismeret. Miklósi László szerint ez a diákoknak és a tanároknak is tanulságul szolgál – erre több időt kell fordítani az órákon. A Történelemtanárok Egyletének vezetője abszolút pozitívnak értékelte az írásbeli feladatlapon a témák gazdagságát. Itt nem a korszakokra kell gondolni, hiszen jogszabály írja elő, hogy a kérdések felének a XIX-XX. századi történelemről kell szólnia. Miklósi László szerint az az örvendetes, hogy voltak kultúrával, demográfiával, gazdasággal kapcsolatos kérdések is, ami a tantárgy sokszínűségét mutatja.

Néhány feladatnál érdemes lesz megvárni a javítókulcsot, mert nem egyértelmű, milyen válaszokat fogadnak majd el helyesnek – hívta fel a figyelmet Miklósi. A középkori városok fejlődéséről szóló kérdésnél például nem egyértelmű a bányavárosok és a szabad királyi városok elkülönítése, hiszen az egyik példában is Selmecbánya szerepelt, amelynél mindkét megoldás elfogadható.

Ugyancsak nem egyértelmű, hogy a cigányság számarányának emelkedésével kapcsolatos kérdésnél melyik ok lesz a helyes válasz a javításnál: a magasabb népszaporulat vagy a többségi lakosság számnak csökkenése, hiszen mindkét tendencia érvényesült.  Miklósi László szerint szerencsésebb lett volna, ha a középszinten érettségizőket nem állítják ilyen dilemma elé.

Az Indexnek több érettségiző is azt mondta: nagy szerencséjük volt, hogy lehetett használni a történelmi atlaszt, abból ugyanis a kronológia és a térképek segítségével olyan adatokat, évszámokat is tudtak használni, amik nem jutottak eszükbe. Miklósi László nem tartja rossznak, hogy megmaradt ez a "puskázási" lehetőség: "a diákok később, felnőtt életükben is fognak használni segédeszközöket, így az érettségin azt mutatják meg, hogyan tudják használni ezeket".

Régi probléma az is, hogy a képek, ábrák miatt az érettségi feladatlapok hosszúak, az idei is egy 34 oldalas füzet volt. Miklósi László szerint nem feltétlenül szerencsés ilyen mennyiségű feladatot feladni egy vizsgán, mert önmagában a feladatok végigolvasása is sok időbe telik.

A Történelemtanárok Egyletének vezetője szerint azzal sincs baj, hogy az idei érettségin is sok aktuálisnak tekinthető téma merült fel, például a cigányság helyzete mellett az alkotmányosság vagy az Európai Unió. "Ezek vitathatatlanul fontos témák és nem szabad, hogy a történelemben tabutémát legyenek"  – mondta az egylet vezetője. Az érettségin a feladatok megoldhatósága a legfőbb kérdés és Miklósi László szerint idén sem volt tetten érhető semmilyen ideológiai elfogultság az írásbeli feladatai között.