Ne csüggedjen, ha lemaradt Szájerről!
Mi, magyarok komolyan vettük, hogy saját sorsunkat magunk akarjuk irányítani, és helyre akarjuk hozni az elmúlt húsz évben elkövetett hibákat.
Az alaptörvény abból a kiindulásból született, ha helyre akarjuk hozni a hibákat, akkor az alapoknál kell kezdeni.
Az elvi kérdéseknél Magyarország rögtön beleütközött az univerzalista ideológiába, mely mára uralkodóvá vált az Európai Parlamenten belül.
Egyre inkább csak a gazdaság határozza meg az együttműködés alapjait, eltűntek a bennünket összetartó elemek.
Teret nyertek az 1968-as párizsi diáklázadáskor hangoztatott ideológiák, melyek keresztényellenességet, a hagyományos társadalom szükségtelenségét, az ember énközpontúságát hirdették, ahol az embereknek csak jogaik vannak, az államnak pedig csak kötelességei. Ez a fajta gondolati irány lassan átvette a hatalmat Európában.
Az univerzalista ideológia számára elfogadhatatlan, hogy a magyar alaptörvénybe belekerült a keresztény gyökerekre utalás.
Magyarország nem illik bele abba az univerzalista ideológiába, ami uralja a mai Európai Unió parlamentjét, ezért valójában nem rólunk szól ez a történet, hanem egy ideológiai vita középpontjába kerültünk.
Létezik a kettős mérce, ahol nem az számít, hogy ki mit csinál.
Az Európai Parlament legutóbbi vitájában lényegében egy bírósági eljárás folyt, ahol nem adták meg azt a lehetőséget, hogy megfelelő módon megvédjem Magyarország álláspontját, mert csak másfél perc felszólalási időt kaptam.
A legelemibb európai elveket durván megsértik, valójában ideológiai szembenállásról szól a Magyarországgal szembeni eljárás.