Kommunistából lett puccsista azeri diktátort dicsőít a Magyar Posta

A magyar-azeri kapcsolatok barátivá válásának a 2010 tavasza óta eltelt nagyjából három évben számos jele volt. Ezek olykor apró kis gesztusok volt, mint például gazdasági tárgyalások, olykor egy lesújtó balta erejével hatottak, mint például Ramil Safarov átadása szülőhazájának, ahol elítélt bűnöző helyett nemzeti hős lett belőle (és ami miatt Örményország megszakította hazánkkal a diplomáciai kapcsolatokat).

A nagy összeborulásából a magyar-azeri nemzeti együttműködés filatelistái is kiveszik a részüket – legalábbis a mi oldalunkon. Az állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. két éve már kiadott egy emlékbélyeget Azerbajdzsán függetlenné válásának 20. évfordulója tiszteletére; az emlékívet 1016 forintért most is meg lehet venni az állami postavállalat honlapján. Idén pedig a Magyar Posta az azeri nagykövetséggel közösen Hejdar Alijev születésének 90. évfordulójára tiszteleg emlékbélyeggel.

A 444.hu az azeri állami hírügynökség beszámolóját idézve azt írja: az emlékbélyeg „a vezér életútjának különbüző állomásait bemutatva igyekszik felhívni a magyar közvélemény figyelmét szerepére Azerbajdzsán fejlődésében”. Az azeri hírügynökség beszámolóját angolul itt olvashatja a bélyeg kibocsátásáról, amiről itt egy hosszabb tudósítást is találni azeri nyelven. És mint látható, már az internet népművészét, Szarvast is megihlette a hír.

A Magyar Posta viszont, úgy tűnik, egyelőre igyekszik diszkréten kezelni az emlékív ügyét, a postai honlapon sem az „Azerbajdzsán”, sem az „Alijev” vagy „Aliyev” keresőszóra nem kapunk találatot; lehet, a „vezér” szóval kellett volna próbálkozni. Az emlékívek között 12 terméket találunk, így a „Puskás Öcsi szoboravatás"-t (5000 forintért) és a „Puskás Ferenc (alapváltozat)”-ot, tovább Steve Jobs vagy Albert Flórián emlékbélyegeket.

Amíg a Posta nem pótolja a fájó mulasztást, addig mi segítünk, legalábbis ha a magyar közvélemény eddig nem lett volna eléggé tájékozott ag Azerbajdzsán fejlődésében betöltött szerepről. Hejdar Alijev az 1991-ben függetlenné vált hazája harmadik elnöke volt, 1993-ban került hatalomra. A nyugati demokráciák ópiumának számító szabad, demokratikus választások helyett egyszerű – de kétségkívül hatékonyabb – eszközzel, puccsal ragadta magához a hatalmat. Elnöksége idején a kőolajtermelés felvirágoztatásával fellendítette az ország gazdaságát, viszont ezzel együtt járt a korrupció elburjánzása, és közben természetesen erős személyi kultuszt is kiépített.

A politikus egyébként természetesen nem 1990 után bukkant elő a semmiből. Mint a volt szovjet tagállamok több más vezetője, ő is a szocializmus hatalmi rendszerében szocializálódott. Már 1944-től a KGB elődszervezetének tagja volt, a KGB-ben vezérőrnagyi rangig vitte. Az Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkára lett 1969-ben – maga Leonyid Brezsnyev nevezte ki –, majd a Minisztertanács tagja 1982-ben.

Mihail Gorbacsov a reformok idején, 1987-ben, mint régi vonalas kommunistát, eltávolíttatta a hatalomból – ekkor már voltak nehézségei, maffiakapcsolatai miatt ugyanis vizsgálat indult ellene, de ő idejében kirúgatta az eljáró ügyészt –, ahová 1993-ban a már említett puccsal került vissza. Reméljük, érdemei filatelista elismerése mellett hamarosan a bélyegalapú együttműködés tovább mélyül, és ebben most véleményével talán ön is segíthet.