Kamarai körhinta Áder Jánossal és zöldbárózással
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Holtan bukkantak rá egy eltűnt négygyermekes anyára Szabolcsban
- Schmidt Mária: Bibliai vésznek éltük meg a Covidot
- Reagáltak a hajósok a Fővárosi Közgyűlés mai döntésére: Ellehetetlenítik a dunai személyhajózást Budapesten
- Befejezték a Balaton vízeresztését
- Közterületet neveztek el a tragikus körülmények között meghalt 21 éves rendőrről
Csütörtökön írtunk arról, hogy Áder János az információszabadságról szóló törvény módosítása mellett az agrárkamarai törvény módosítását is visszadobta a parlamentnek. A 444.hu az információszabadság-törvény árnyékában meghúzódó döntés hátterét felvázoló cikkében azt írta, hogy a köztársasági elnök által kifogásolt módosítás lényegében egyetlen ember érdekeit szolgálta. Ez az ember nem más, mint Zászlós Tibor, a Fejér megyei agrárkamara elnöke, aki az országos szervezet alelnöki pozíciójára is pályázott, amit a törvény korábbi – és Áder vétója miatt még mindig érvényes – szövege szerint összeférhetetlenség miatt nem tölthetett volna be.
A törvény beterjesztői cáfolják a törvény védelmezőit
A 444.hu szerint a Fejér megyei képviselők által ellenjegyzett javaslat Zászlós Tibor érdekében szüntette volna meg az összeférhetetlenséget, az Agrárkamara azonban csütörtökön ezt cáfolta és helyreigazítást kért a feltételezést közlő lapoktól.
Szerintük ugyanis a Zászlósról megjelent információk csak a kamara „korábban is megkezdett lejáratását szolgálják”, és nem igaz, hogy „az agrárkamarai törvény módosítása kizárólag azért született, hogy Zászlós Tibor Fejér megyei elnök és országos alelnök is maradhasson”.
A kamara kifogását első pillantásra igazolja, hogy Zászlós – amit a lapunknak elküldött dokumentumok is igazolnak – április 15-én az összeférhetetlenséget megszüntetendő, lemondott a Fejér megyei agrárkamara elnöki tisztségéről. Ezzel Zászlós eleget tett a hatályos kamarai törvény rendelkezésének, amely kimondja, hogy a megválasztás előttre datálható összeférhetetlenséget harminc napon belül meg kell szüntetni.
A dolog azonban nem ilyen egyszerű
A kamarai alelnök szerint már csak azért sem lehetett köze az állítólag személyére szabott törvénymódosításhoz, mert ő már annak április 29-én történt elfogadása előtt benyújtotta lemondását. A törvény tervezete azonban április 9-i keltezésű, és Zászlós azt elismerte, hogy mivel napi kapcsolatban áll a kamara elnöki tisztét betöltő Győrffy Balázzsal, aki egyben fideszes képviselőként a Mezőgazdasági Bizottság tagja is, ezért „kapott információkat” arról, hogy a bizottsági-, illetve plenáris vitában az ellenzék az ő „állás- és tisztséghalmozásával” érvelt – a jobbikos Varga Géza minősítésével élve – „törvénykezési csemege” ellen.
Zászlós szerint a jogszabály nem csak hogy nem személyre szabott, hanem egyenesen „harmonizációs” célokat szolgál. Ez összecseng Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár a vita során elmondott szavaival, illetve a törvényjavaslat indoklásával, de a módosítót beterjesztő fideszeseknél nem volt szó „egymással paralel” működésről, hanem nyíltan kimondták, hogy őket Zászlós Tibor előmenetele motiválta.
Az egyik beterjesztő, a Fejér megyei fideszes Varga Gábor a törvényjavaslat expozéjában azt mondta: „Bennünket – sajnos vagy hála istennek – pont ez a törvény [ti az agrárkamaráról szóló] érint megyei képviselőket, hiszen a megyei agrárkamarai választásokon a megválasztott elnök úr az országos agrárkamarába kerülve az elnökségben részt vesz, illetve alelnökként az elnökségnek tagja. Azt gondolom, azzal, hogy őt az alelnöki tisztségre megválasztották, automatikusan nem kell lemondania a megyei elnöki tisztségéről”.
A Nemzeti Agrárkamara fideszes elnöke, Győrffy Balázs sem titkolta, kire is szabnák a törvényt: „Szeretném leszögezni, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához nagyon sok gazdálkodó fordult; a Fejér megyei kamarai tagok, akik jelezték azon kérésüket, hogy amennyiben van rá mód és lehetőség, a későbbiekben is szeretnék, ha a mostani elnökük megyei elnök is maradhatna.”
Van példa a paralelre
A beterjesztőknek abban igazuk van, hogy az Agrárkamarára szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, mint mondjuk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára. Az utóbbira vonatkozó törvényben (27. cikkely) például nincs szó a megyei és az országos tisztségek összeférhetetlenségéről. A gyakorlatban pedig az MKIK alelnökei és elnökségi tagjai szinte mindannyian valamelyik megyei kamara elnöki pozícióját is betöltik.
Az ügyben tehát az egyik oldalon ott áll a szakmailag helytállónak tűnő érvelés, illetve a dokumentumokkal igazolt lemondás, ami alapvetően eloszlatná Zászlós Tibor álláshalmozásának gyanúját. A másik oldalon azonban ott állnak a Zászlós nyilatkozatának és a kamarai érvelésnek teljesen ellentmondó fideszes felszólalások. És ott van Zászlós Tibor előélete is.
Harmincnégy év a pályán
Az országos kamarai alelnök régi játékos, saját elmondása szerint is 34 éve van a pályán. Ebből az Ángyán József renegát fideszes államtitkár által összeállított jelentés szerint legalább 14-et a zöldbáróknak nevezett megyei oligarchák strómanjaként. A kormány agrárpolitikáját átható „maffiahálózatra” hivatkozva tavaly lemondott vidékfejlesztési államtitkár – a mai napig is csak megvédjükaföldet-közhelyekkel cáfolt – jelentésének 15. oldalán Zászlós Tibort a Fejér megyei földügyletek egyik központi figurájaként említi. Szerinte a kamarai elnöknek kulcsszerepe volt 2001-ben az „1,1 milliárd forint könyv szerinti értékű, de lényegében ingyen” privatizált 10 ezer hektáros Mezőfalvai Mezőgazdasági- és Szolgáltató Zrt. magánkézre adásában, majd abban, hogy a birtokot 2006-ban egy német érdekeltségű cégnek adták el.
A Mezőfalvai MGTSZ 1999-től betöltött igazgatói posztját megyei kamarai elnökként is megtartó Zászlós a Greenfo értesülései szerint a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ civil szervezetek által művelt biogazdaságának NFA-pályázat útján való ellehetetlenítésében is aktív szerepet játszott. Ezért az Ángyán-jelentés úgy véli: „nem tévedünk bizonyára nagyot, ha azt feltételezzük, hogy Zászlós, aki a kamarai pozíciói mellett a cég vezérigazgatói székét is megtartotta, e nagytőkés, „zöldbárói” körhöz tartozó, általuk a kamara vezetésébe „delegált” személy”. A 444.hu már idézett cikke is a Fideszhez közeli mezőgazdasági lobbi megerősítését sejti a háttérben.
Áder csavart még egyet a sztorin
A történeten az eddigi utolsót Áder János csavarta, amikor csütörtökön megfontolásra visszaküldte a törvényt a Parlamentnek. Az államfő Kövér Lászlónak küldött indoklásában az volt a fő érv, hogy „az összeférhetetlenség megszüntetését követően a törvényben olyan rendezetlen kérdések maradtak, amelyek az agrárkamara működésképtelenségéhez vezethetnek”. Ilyen ellentmondásnak tartják a KEH-ben azt, hogy „a hatályos törvény 23. bekezdése alapján az elnök és az alelnökök feladatukat csak személyesen láthatják el, helyettesítésükre nincs lehetőség”.
Ezt az érvelés azonban nem tűnik kellően meggyőzőnek, gondoljunk csak a Kereskedelmi és Iparkamara már ismertetett gyakorlatára. Túlzónak tűnik a „helyettesítésükre nincs lehetőség” kifejezés is, mivel mind a kamarai törvény, mind az Agrárkamara alapszabálya (IV. fejezet H/2. pont) csak arról szól, hogy „személyesen” kell ellátni a feladatot. Kérdéseinkkel ezért a KEH-hez fordultunk, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy Áder János nem kíván magyarázatot fűzni döntéséhez.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
