A legbrutálisabb gyilkosságot is újraélhetjük
További Belföld cikkek
- Péter Szabó Szilvia: Nem vagyok köteles eltűrni a lejárató kampányt
- Kiengedték a börtönből a korábban tévesen elítélt Kaiser Edét
- Törvénysértő felújításról beszélt a minisztériumi dolgozó, egy nappal később kirúgták
- Lázár János olyan fejlesztéseket ígért meg, amelyeket korábban még ellenzett
- Vitályos Eszter Magyar Péternek: Te prédikálsz a nők elleni erőszakról?
Felkavaró, kegyetlen részletek hangzottak el hétfőn a Kaposvári Törvényszéken arról, hogyan halt meg a 11 éves kisfiú, Szita Bence. A brutális gyerekgyilkosságot leíró mondatok rövid idő alatt címlapokra kerültek, és csak kevesen figyelmeztették az olvasókat arra, mire is számítsanak.
A bíróság dönthetett volna úgy, hogy zárt tárgyalást rendel el, de nem tette. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint többek között „erkölcsi okból”, illetve „az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében” kizárhatja a bíróság a nyilvánosságot akár az egész tárgyalásról, akár annak egy részéről. A törvény részletekbe nem megy bele, nem határozza meg pontosan, mi lehet erkölcsi ok, és nem fogalmaz meg ebben a témában a bíróságokra nézve kötelező érvényű szabályt.
Az Alkotmánybíróság egy 1995-ös határozatban foglalt állást a tárgyalások nyilvánosságáról. Ebben az Ab tisztázta, hogy miért fontos alapelv a büntetőeljárás nyilvánossága. Egyrészt „az igazságszolgáltatás működésének ellenőrzését hivatott biztosítani a társadalom részéről″, másrészt ez „az egyik útja annak, hogy a büntetőjog parancsai és tilalmai eljussanak a közösség tagjaihoz″.
A közérdek legyőzheti a kegyeletet
Az Ab hivatkozott az Európai Emberi Jogi Egyezményre, amely szerint alapjog a tárgyalás nyilvánossága, de a tárgyalóterembe belépést meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek például akkor, ha ez az erkölcsök vagy kiskorúak érdekeinek védelme szempontjából szükséges. „A bíróságra tartozik annak megítélése, hogy a kizárás indokául felhozott magánérdek meghaladja-e az eljárás nyilvánosságához fűződő közérdeket″ – így foglalt állást a testület.
A magyar gyakorlat egyáltalán nem egységes. A csepeli kettős gyilkosság pere például nyilvános volt, de arra a napra kegyeleti okból zárt tárgyalást rendeltek el, amikor az ügy legkülönlegesebb és legsúlyosabb bizonyítékával foglalkozott a bíróság, vagyis amikor lejátszották, mit vett fel a gyilkosság előtt, alatt és után az egyik áldozat zsebéből előkerült diktafon. Az viszont, hogy mi hangzott el a felvételen, így sem maradt titok. A másodfokú ítélethirdetéskor a bírónő szenvtelen hangon, hosszan felolvasott a hanganyagból. Mély csendben hallgatta a tárgyalóterem, hogyan könyörgött az áldozat az életéért.
Bándy Kata családja hiába kért
A meggyilkolt pécsi pszichológus, Bándy Kata családja hiába próbálta kiharcolni, hogy zárt tárgyalást tartson a Pécsi Törvényszék. A gyászoló édesanya által megbízott ügyvéd erkölcsi okra hivatkozott, az elhunyt emlékének tiszta megőrzésére, emberi méltóságára, a hozzátartozók kegyeleti jogára. A bíró hosszasan indokolta, miért döntött úgy, hogy elutasítja a kérést. Utalt a nyomozást kísérő találgatásokra, és azzal érvelt, hogy az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi hit sérelmével járhatna a nyilvánosság kizárása.
A közérdek ebben az esetben a bíró szerint felülírta a magánérdeket. A bíró azt azért így is elrendelte, hogy nem szabad kamerázni, amikor a szexuális erőszakról van szó. Az újságírók ilyenkor is jegyzetelhettek, de a legtöbb lap végül nem írta meg azokat a részleteket, amelyek az orvosszakértő vallomásakor elhangzottak a tárgyalóteremben.
Ha gyerekek az áldozatok
Azokban az ügyekben, amelyekben kisgyerekek érintettek, gyakori a zárt tárgyalás. Ilyen döntést szoktak hozni általában a bíróságok, amikor gyerekek szexuális bántalmazásáról van szó. A borsodi gyerekgyalázás ügyében is zárt tárgyalás volt, csak az ítéletet hirdették ki nyilvánosan: a négy kisfiút kínzó anyára, apára és nagyapára idén januárban végül 10 és 14 év közötti szabadságvesztést szabtak ki.
De még az ilyen ügyeknél is előfordulnak kivételek. Például tavaly szeptemberben a Budapest Környéki Törvényszéken nyilvánosan kezdődött el annak a nőnek a pere, akit gyerekei molesztálásával vádolnak. A tárgyaláson elhangzott vádirat felkavaró részletességgel tárgyalta, hogy a vád szerint mit csinált az anya a gyerekekkel.
Mivel a bíróságoknak viszonylag nagy a mozgástere ezen a téren, nem meglepő, hogy néha egészen hétköznapi ügyekben is megpróbálkoznak egyesek zárt tárgyalás kérésével. Az MTI archívuma szerint például a saját és a tanúk személyiségi jogaira hivatkozva zárt tárgyalást kért 2012 januárjában a Zalaegerszegi Törvényszéken egy sikkasztással és csalással vádolt győri ügyvéd, aki egyébként korábban az egyik egyetem bűnügyi tudományok tanszékének adjunktusa volt. A kérését a bíróság elutasította. A Szita Bencét pro bono képviselő Zamecsnik, Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda viszont nem is kérte zárt tárgyalás elrendelését.
Kevés titok maradt
„Nincs egységes iránymutatás″ – válaszolta kérdésünkre Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírája. Amikor a törvény a fiatalkorúak védelmét említi, azt a gyakorlatban szerinte többnyire a fiatalkorú vádlottakra szokták vonatkoztatni, nem pedig arra, hogy mi a teendő, ha az áldozat gyerek.
„Az az igazság, hogy amikor ilyen nagyon nagy közérdeklődésre tart számot egy ügy, akkor nem szeretik a bírók a nyilvánosságot kizárni, mert annak lehet egy rossz üzenete″ – mondta a volt bíró. Szerinte elképzelhető, hogy a kaposvári ügyben hozott bírói döntésben szerepe lehetett annak, hogy a gyerekgyilkosságról már a per előtt is nagyon sokat írt a sajtó, sok részlet már korábban nyilvánosságra került. Van egy másik ok is, amit Sándor Zsuzsa valószínűnek tart.
„Arról lehet szó, hogy a vádlottak olyan mértékben elvetemülteknek tűnnek, hogy a bíró fontosabb érdeknek tartotta ezt a nyilvánosság elé tárni a tárgyaláson, mint a kegyeleti okot″ – mondta.