Megnyílt a hatodik magyar-szerb határ

Meglehetősen furcsa előzmények után avatták fel az új magyar-szerb határátkelőt Ásotthalom és vajdasági Királyhalom (Bački Vinogradi) között. A tizenöt éve tervezett átkelőt már egy hónapja át kellett volna adni, de az első időpontot pár nappal az esemény előtt eltolták május 16-ára, május 16-án pedig csak reggel értesítették a sajtót, hogy nem 10-kor, hanem 13 órakor kezdődik a megnyitó. Nem volt baj, mert addig a gyönyörű mórahalmi bivalyrezervátumban múlattuk az időt.

Úgy tudjuk, az első, egy hónapos késés bizonyos engedélyek hiánya miatt adódott, az átadó napján pedig azért váratták a népséget, mert a meghívott szerb mezőgazdasági miniszternek, Goran Knezevicnek hirtelen közbejött valami más programja. Az Index és az MTVA riportereinek az átkelőtől pár száz méterre lévő, útmenti turulmadárnál kellett megállniuk autóikkal. Nem tudom, hogy nekem az ínszalagszakadásos bokámmal vagy a tévés hölgynek az extramagassarkújával volt-e ez kellemetlenebb.

“Fel-fel vitézek a csatára” - hangzott fel a pénzügyőrzenekar, mikor odaértünk.

Nem non-stop

Fontos tudni az új határról, hogy a hatodik magyar-szerb átkelőt csak az uniós és szerb polgárok, az Európai Gazdasági Térség tagállamai és Svájc állampolgárai használhatják, és azok a harmadik országbeli hozzátartozóik, akik a rokoni kapcsolatot igazolni tudják.

Csak reggel hét és este hét óra közt tart nyitva, illetve a buszok és a kamionok egyelőre nem kelhetnek rajta át. A magyar állampolgárok átmehetnek ezen a határon személyi igazolvánnyal, de a szerbeknek útlevélre van szükségük.

Az átkelő 650 millió forintjába került a magyar államnak, ezt az egészet a magyarok állták, a szerbek csak az ide vezető utukat finanszírozták - tudtuk meg Szijjártó Péter külgazdasági államtitkártól.

Vajdasági rokonok

A határátkelő megépítésének legfőbb oka, hogy ezentúl Szabadkát negyven kilométeres kerülő helyett tizenöt kilométeren belül meg tudják közelíteni a környékbeliek, mert nem kell majd Röszke felé kerülniük. Ez sok olyan családnak kedvez, akiknek élnek a Vajdaságban rokonaik, vagy onnan átjárnak dolgozni, iskolába. “Erre már senki nem lakik, a fiatalok mind elmentek innen, csak mink hárman lakunk itt” - panaszkodta el egy idős hölgy két a környéken lakó társával. “Van még két ház itt, amiben jugók laknak, ez itt előtte maszek erdő volt, és itt szok' lenni augusztus végén a szamárverseny” - mesélték a környékről.

A magyar-szerb határt eddig öt helyen lehetett átlépni. A legforgalmasabb a Röszke és Horgos (Horgoš) közötti autópálya-átkelő, ahol csúcsidőben, főleg a vendégmunkások miatt gyakran többórásra nyúlik a várakozás. Itt jelenleg uniós pénzből mindkét oldalon két-két új sávot alakítanak ki, a tervek szerint a munkát június közepén fejezik be. Huszonnégy órás átkelő működik Hercegszántó-Béreg (Bački Breg) valamint Tompa és Kelebija között. A szerb és az uniós állampolgárok reggel hét és este hét óra között Bácsalmás és Bajmok és Tiszasziget-Gyála (Đala) felé is kerülhetnek.

A közúti átkelővel 22 kilométerre csökken a határátkelőhelyek átlagos távolsága, ez azonban jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől, ahol két-három kilométerenként léphető át a határ. Közelebb lesz egymáshoz a két eddigi zsákfalu, de közelebb kerül Szabadkához Szeged és Mórahalom is.

A szerb határ felé

Szijjártó Péter (akinek szintén ínszalagszakadása van, a kezében egy focisérülés miatt) a megnyitó beszédben elmondta, hogy a határnak nemcsak emberi, hanem gazdasági jelentősége is van: növeli a versenyképességet, új munkahelyek jönnek létre, növekszik a termékek iránti kereslet és az idegenforgalom is.

Beszámolt egy, nagyrészt EU-s forrásból finanszírozott, 120 milliárd forintos fejlesztési terv kezdetéről, ezen belül az ország határmenti infrastruktúráját fogják javítani, a határt keresztező utakat felújítani. Felújítják a régi röszkei határátkelőt, és egy újat építenek Rastinánál. A térség fürdőfejlesztéseit is össze akarják hangolni.

Azt is mondta, hogy folytatják a tárgyalást a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításáról, és hogy a magyar fél elkötelezett támogatója Szerbia uniós csatlakozási törekvéseinek.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, fideszes képviselő a homokháti kistérség nevében köszönetet mondott a határátkelőért, mert szerinte ezzel a befektetéssel újabb lendületet kapnak.

A szerb oldalt képviselő Goran Knezevic szerint a fő stratégiai célja az új határnak a bűnözés és a korrupció csökkentése. Úgy gondolja, Szerbia és Magyarország önzetlenül fejleszti jószomszédi kapcsolatait, jelentős gazdasági partnerek vagyunk, nagyszabású árucsere folyik, főleg a mezőgazdaságban.

A megnyitón olyan nagy volt a rend, hogy a helybélieket oda sem engedték először az átkelőhöz, majd később sem volt szabad mindenhova állniuk. “Aszonták, a lakókat nem engedik ide, csak a kalaposokat” - mondta egy néni, aki a szomszéd tanyán lakik. Aztán végül mindenkit odaengedtek a határhoz, és ki is próbálhatták az átkelést.

“Semmit nem fog ez számítani, úgyis gyünnek a zöld határon át” - morogta egy néni, bizonyára arra a tendenciára utalva, hogy ebben az évben eddig több mint 5 ezer határsértőt fogtak el a határrendészek Csongrád megyében, tavaly ilyenkor ez 1700 körül volt.

“Az államtitkár úr focizik még?” - kérdezte egy lelkes helybéli bácsi a beszédek után. “Most lettem bajnok” - válaszolt büszkén Szijjártó Péter, majd az egyik televíziónak a növekedési fordulat évéről beszélt. Szijjártó szerint ez a határavatás azt is megmutatja, hogy érdemes kitartóan lobbizni, hiszen ez az átkelő is ezért valósulhatott meg.

Az átadó végén a pódiumról megköszönték, hogy elfáradtunk, és jelenlétünkkel megtiszteltük az eseményt.