Nem jó rektort választottak a miskolciak

2013.05.16. 14:24
Átmenetileg a rektorhelyettes irányítja a Miskolci Egyetemet, miután Balog Zoltán miniszter a múlt héten egyik jelöltet sem terjesztette fel kinevezésre. A miniszter szerint hiába támogatta a szenátus nagy többséggel Illés Béla dékánt, az egyetemnek vezetési és gazdálkodási tapasztalattal rendelkező vezetőre van szüksége. A tárca ezért hamarosan új pályázatot ír ki, amit gyorsított tempóban bírálnak el. A Miskolci Egyetem nemrég 1,7 milliárdos megszorításra kényszerült, az elmúlt hónapokat hatalmi harcok, kirúgások, feljelentések jellemezték.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) új rektori pályázatot ír ki a Miskolci Egyetemre, miután Balog Zoltán nem értett egyet a szenátus döntésével. Úgy tudjuk, az új pályázatot szokatlanul gyorsan, egy hónap alatt akarják lebonyolítani. Az intézményt addig az általános rektorhelyettes irányítja.

Az Emmi az új pályázatról az Index kérdésére csak annyit közölt: „az egyetem működőképességének érdekében, a szokásos pályázati eljárásrendtől eltérően, szűkebb ütemtervben″, de a jogszabályi kereteknek megfelelően hirdetik meg az új pályázatot. Információink szerint az új pályázati kiírás már május 17-én megjelenik.

Az új pályázat kiírását a múlt héten az Emmi egy levélben kezdeményezte az egyetem vezetésénél. A Miskolci Egyetemen ugyanakkor ezt többen jogszabályellenesnek tartják, mert álláspontjuk szerint a pályázatot nem az Emminek, hanem az intézménynek kellene kiírnia. Az Emmi azonban ezt cáfolta. Az Indexnek küldött írásos válaszukban azt írták: a felsőoktatási törvény szerint a fenntartó dönt a rektorjelölt személyéről, ezért az új pályázati kiírásról is a minisztérium értesíti a felsőoktatási intézményt.

Súlyoztak

A Miskolci Egyetemen az év elején azért kellett új vezetőt választani, mert Patkó Gyula rektor betöltötte 65. életévét. A posztra hárman pályáztak. Márciusban a szenátusban Illés Béla, a gépész és informatikai kar dékánja kapta a legtöbb szavazatot: őt 21-en támogatták, míg Palotás Árpád Bence 8, Barkai László pedig 7 szavazatot kapott.

Ahogy az Átlátszó Oktatás megírta, már Illés szenátusi megszavazása sem volt mentes minden problémától, tavaly november végén ugyanis megváltoztatták a szenátusi szavazati arányokat. A módosítás indoka az volt, hogy a korábbi egységes 2-2 szenátusi képviselő nem tükrözte a karok tényleges súlyát. A súlyozás után a gépész kar (amelyet Illés vezet), valamint a bölcsészkar (amelyet Illés felesége vezet) nagyobb súlyhoz jutott. A szenátusban szavazhat a hallgatói önkormányzat is, ahol szintén gépész és bölcsész túlsúly van. Az eredmény borítékolható volt: Miskolcon Illést preferálták.

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár ezután mindhárom jelölttel találkozott, majd megtette javaslatát az emberi erőforrások miniszterének. Balog Zoltán azonban nem találta megfelelőnek a jelöltet, és új pályázat kiírását kezdeményezte. Erre az új felsőoktatási törvény szerint megvolt a lehetősége: a szenátus ugyanis ma már csak véleményezi a rektorjelölteket, a kinevezésről szóló döntés a miniszter kezében van. A rektort az ő előterjesztésére nevezi ki a köztársasági elnök.

Balog korábban Debrecen és Kecskemét esetében is élt ezzel a lehetőséggel. Hiába javasolta a debreceni szenátus Paragh Györgyöt, Balog a második helyen rangsorolt Szilvássy Zoltánt terjesztette fel kinevezésre az államfőnek. A Kecskeméti Főiskola Steklács Jánost preferálta, Balog azonban nem őt, hanem Ailer Piroskát javasolta kinevezésre a köztársasági elnöknek.

Nem jó a jelölt

Balog Zoltán főleg gazdasági érvekkel indokolta a döntését Miskolcon. Arra hivatkozott, hogy rossz vezetés mellett „súlyos, akár csőd közeli helyzetbe is kerülhetnek a felsőoktatási intézmények”. Szerinte ezt mutatta az elmúlt évtizedek gyakorlata, különösen pedig a 2002-2010 közötti, elmúltnyolcéves időszak.

Visszaállítják a rektorválasztás rendjét, de jönnek a kancellárok

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) a mostani törvényi szabályozással szemben szabad rektorválasztást követel, amely az egyetemi autonómia alapvető értékei közé tartozik. A rektorok szerint ha nem a legnagyobb belső támogatottságú jelölt kapja meg a rektori megbízást, az morális válsághoz vezet és ellehetetlenítheti az intézmények irányítását is. Az MRK elfogadja viszont az állam azon igényét, hogy az egyetemek stratégia céljainak meghatározásában és gazdálkodásának ellenőrzésében nagyobb szerepet kapjon.
Klinghammer István felsőoktatási államtitkár egy a kormányzati honlapon megjelent videóban erre azt mondta: a rektorok nyitott kapukat döngetnek. Az országgyűlés várhatóan szeptemberben fogadja el azt a törvénymódosítást, amely visszaállítja a rektorválasztás korábbi rendjét. Szavaiból azonban az is kiderül, hogy ezzel párhuzamosan létrehozzák az egyetemek gazdasági és stratégiai irányítására a kancellári rendszert. Ezzel, bár ezt nem mondta ki, a rektorok jogköre vélhetően szűkülni fog.

A miniszter szerint ezért amikor az egyetemi szenátusok rangsorolják a jelölteket a rektori posztra, elsőrendű szempontnak kellene lennie, hogy  van-e vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretük és gyakorlatuk. „A Miskolci Egyetem a térségben megfelelő perspektívával rendelkező intézmény, ezért szükséges az, hogy olyan vezetője legyen, aki a jelenlegi kihívásokra is megfelelő, az intézmény fejlesztési tervével koherens válaszokat tud adni” – olvasható a tárca válaszában.

Bár a szenátus támogatta, Illés Béla megítélése az egyetemen belül is ellentmondásos. Többen jellegtelen vezetőnek tartják, akitől semmi változás vagy újdonság nem lett volna várható az egyetem életében. Illés politikai pedigréje sem a legmegfelelőbb: közvetlen munkatársai közé tartozik Mang Béla, Magyar Bálint volt helyettes államtitkára és Tompa Sándor volt MSZP-s képviselő is.

A Miskolci Egyetem a nagy felsőoktatási intézményekhez hasonlóan nincs túl jó gazdasági helyzetben. Tavaly nyáron oda is költségvetési felügyelőt nevezett ki a kormány. A rektor akkor azt nyilatkozta, hogy az egyetem helyzete stabil. Idén májusban az egyetem vezetése 1,7 milliárd forintos megszorító csomagot jelentett be, miután az előző évhez képest radikálisan (kb 25 százalékkal) csökkent az állami támogatásuk. Az egyetem öthavi állami támogatásnak megfelelő bért akar kigazdálkodni a tanszékek összevonásával, nyugdíjazásokkal, a heti 40 órás munkaidő 36 órásra csökkentésével és önkéntes alapon vállalt fizetés nélküli szabadságokkal.

Rendet kellene tenni

Úgy tudjuk, hogy a miniszter a Miskolci Egyetemet övezők mutyik miatt is szeretne olyan embert, aki rendet tud tenni. Januárban az Egyetemigazság nevű blog írt a miskolci egyetem gazdasági összefonódásairól. Mint kiderült, Molnár László, a rektor főtanácsadója 2006 júliusa óta saját cégén keresztül több mint 30 millió forintot számlázott ki a nehéz anyagi helyzetben lévő Miskolci Egyetemnek. A Hexagon Family Bt. szervezte a diplomaosztókat, karácsonyi koncerteket, szakmai konferenciákat, fordított és tananyagokat is állított össze az egyetemnek. A havi nettó 290 ezer forintos megbízás költségtérítést is tartalmazott (telefon, benzin, autópálya díj, szállás), de emellett több részfeladatot még külön is megrendelt az egyetem.

Patkó Gyula rektor akkor kiállt Molnár László mellett, és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az írás miatt. A rektor áprilisban közös megegyezéssel leváltotta Kovács Viktor főtitkárt, két héttel később pedig lezáratta az irodáját, hogy az ott található iratokat átadja a rendőrségnek. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy az egyetemi vezetőket lejárató blog íróit az intézmény egyik belső embere segíthette. Kovács viszont elítélte az egyetmet lejárató blogokat és egyértelműen tagadta, hogy ő állna a kiszivárogtatások mögött.

Kovács Viktornak nem kellett távoznia az egyetemről, az egyik rektoraspiráns, Barkai László, az Egészségügyi Kar dékánja ugyanis „ügyvivői szakértői” munkakörben átvette Kovácsot.