Rejtélyes gabonanégyzetek Somogyban

A Somogy megyei Bonnya községben Siki András különös jelenségre lett figyelmes Pünkösd hétfőn délután. Egy friss árpamezőben körülbelül 150 méter széles és egy kilométer hosszú szakaszon "lenyomatokat" észlelt. Ahogy elmondta, a gabonakörökhöz hasonló a jelenség, de nem köröket, hanem nonfiguratív motívumokat fedezett fel a vetésben, amik valami furcsa szögletes alakzatot rajzolnak ki.

"Ez biztos, hogy nem a szél volt, hanem valami extra, külső fizikai erő, ez látszik a képeimen is" - mesélte az Indexnek telefonon rendkívül fellelkesült hangon. Az észlelő szerint felülről, helikopterről vagy sárkányrepülőről kéne megvizsgálni az alakzatokat, mert ő csak egy villanypóznára tudott felmászni eddig, körülbelül tíz méter magasra, de onnan nem kivehető, hogy mit ábrázolhatnak az elszórt alakzatok. Egyelőre még nem tudja, hogy tudna feljutni a terület felé, ebben olvasóink segítségét is kéri.

"Ha az ember beleáll a közepébe, akkor látja, hogy szisztematikusan meg vannak hajlítva és törve az árpaszálak, de egyik szár sem halott. Mindegyik árpaszálon három törés, és a töréseknél gumó van. Ez egészen biztos, hogy mesterséges" - vélte informátorunk. El is hozott 60-80 szálat, mert meg szeretné vizsgáltatni hozzáértőkkel. Tud róla, hogy a sérült árpaszálak ilyen gumókkal regenerálódhatnak, de szerinte furcsa, hogy több százezer szál regenerálódott így.

"Ez elképesztő, úgy gondolom, eléggé a földön járok, de amit láttam, nagyon speckó, ezt valami csinálta" - nyilatkozta az esetről. "Mi csinálhatta, és mit akarhat ezzel mondani?" - tette fel magának a kérdést.

A helyszínen felhívta az árpaföld tulajdonosát, aki azt mondta, tud róla, hogy szélkárok vannak a területén, de ebben nem lát semmi különöset.

Siki András onnan vélte megismerni a gabonakör-jelenséget, hogy véletlenül pont egy hete látott a youtube-on egy ugyanilyen ábrákat bemutató videót. Kutatásai szerint az elmúlt időszakban Angliában, Olaszországban, Peruban, Brazíliában, Chilében és Izraelben tapasztaltak hasonló jelenséget, még vizsgálják, mi lehet az oka.

A Múlt-kor történelmi portál cikkét elolvasva erősen valószínűnek tartjuk, hogy ugyanezzel a jelenséggel találkozott a képek beküldője is. A Légirégész blog korábban azt írja, hogy "ha egykori épületek alapfalai, falmaradványai rejtőznek a talajban, a tápanyagháztartás különbségének köszönhetően a fölöttük növő, belőlük táplálkozó növényzet eltérést mutat. Fejletlenebb lesz, alacsonyabbra nő, előbb érik be, illetve kevesebb vizet képes felvenni és ellenállóbbá válik a viharokkal, viharos széllel szemben". Ez megmagyarázhatja, hogy a fotókon bizonyos helyeken miért hajlott el az árpa, máshol pedig miért nem.

"Római és középkori épületek, újkori majorságok válnak láthatóvá a viharok tépázta táblákban. Extrém esetekben előfordulhat, hogy kizárólag a romok felett marad állva a gabona, mely így akár a helyszínen is tanulmányozhatóvá, mérhetővé válik" - írja a blog, ami a klímaváltozással hozza összefüggésbe, hogy egyre több ilyen alakzatot fedeznek fel. Ebből ítélve Siki András lehet, hogy nem apró zöld emberkékkel, hanem régészekkel fog majd a helyszínen legközelebb találkozni.