Auschwitz tényein merengett Gaudi-Nagy a parlamentben

2013.05.23. 15:38 Módosítva: 2013.05.23. 18:29
Az auschwitzi emlékhely kialakítása kapcsán sok kritika elhangzott már, hogy vajon az ott bemutatott események teljes mértékben összhangban vannak-e a történelmi tényekkel., mondta Gaudi-Nagy.

A Jobbik parlamenti képviselője, Dr. Gaudi-Nagy Tamás „A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről" című szocialista határozati javaslat vitájában egy ponton az egyik parlamenti tudósító mikroblogja szerint arról kezdett el beszélni, hogy az auschwitzi emlékhely kialakítása kapcsán sok kritika elhangzott már, hogy vajon az ott bemutatott események teljes mértékben összhangban vannak-e a történelmi tényekkel.

A felszólaláskor a levezető elnök a szintén jobbikos Balczó Zoltán volt, sem tőle, sem a többi képviselő részéről sem érkezett semmiféle reakció.

Rogán Antal este közleményben reagált: „A Fidesz frakcióvezetőjeként a leghatározottabban elítélek minden olyan kétértelmű kijelentést, mint ami elhangzott ma a Parlamentben Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában. Senkinek nincs joga megkérdőjeleznie a holokauszt tényét, milliók szenvedését és halálát."

A Magyarországi Hitközségek Szövetsége felszólítja a demokratikusan gondolkodó parlamenti képviselőket, hogy utasítsák vissza Gaudi Nagy szavait, valamint felszólítja a házelnököt, hogy tegye meg a szükséges jogi lépéseket a magyar parlament tekintélyének helyreállítása érdekében.

Az MSZP is eljárást követel a jobbikus politikus ellen. közleményük szerint a párt "elítéli és undorodva visszautasítja a Jobbik újabb provokációját".

Gaudi-Nagynak régi szívügye a holokauszt témája. 2010-ben a költségvetés vitájakor azt kezdte el vitatni, hogy „a kiadási tételek között szerepel a párizsi békeszerződésből 1,7 milliárd forintos fizetési kötelezettség", majd hozzátette: „én nem tudok arról, hogy zsidó honfitársainkkal háborúban álltunk volna a második világháborúban, arról sem tudok, hogy Izraellel háborúban álltunk volna, hiszen Izrael akkor nem is létezett."

Szintén ekkor beszélt arról, hogy a holokausztkutatás kapcsán le kellene számolni a tabukkal: „Igenis nem lehetnek szent tehenek gyakorlatilag a tudományos kutatás és a véleménynyilvánítási szabadság úgymond piacán, tehát igenis ha éppen akár a holokausztkutatásról van szó, ha éppen akár a hungarocídium kutatásáról van szó, tehát a magyarság ellen elkövetett bűntettek tömegeiről az elmúlt vérzivataros huszadik században, igenis nem lehet alkotmányosan különbséget tenni".

Nem Gaudi-Nagy az egyetlen a Jobbikból, aki többször utalt már rá, hogy nem veszi készpénznek azt, ami a második világháború eseményeiről a történelemkönyvekben olvasható. Gaudi-Nagy parlamenti padtársa, Dúró Dóra például korábban egy sajtóközleményében „úgynevezett holokausztról" beszélt. A jobbikos politikusok ugyanakkor óvakodnak attól, hogy nyíltan holokauszttagadó kijelentéseket tegyenek, az ilyen kijelentéseket ugyanis a Btk. bünteti.