István, Vajk
17 °C
22 °C

Behozná a flashmobot a jogba a BM

2013.05.23. 15:10
Újraszabályozná a Belügyminisztérium a gyülekezési joggal kapcsolatos rendőri feladatokat. Ha a most közzétett munkaanyagból tényleg rendelet lesz, akkor ez lesz az első magyar jogszabály, amelyben szerepel a villámcsődület szó. A Társaság a Szabadságjogokért szerint több probléma is van a tervezettel, például elhibázottak a definíciói, de a legnagyobb baj az, hogy rendeleti szintű szabályozás helyett magát a gyülekezési törvényt kéne átírni.

Új rendelettervezettel állt elő a Belügyminisztérium, amely arról szól, hogyan kezelje a rendőrség a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket. Ezt a témát most egy 1990-es belügyi rendelet szabályozza,  a tervek szerint ezt váltanák fel az újjal.

A kormány.hu-n csütörtökön közzétett munkaanyag egyik újdonsága, hogy bevezetnék a szabályozásba a villámcsődület, vagyis a flashmob fogalmát. Eddig ez a szó egyetlen törvényben, rendeletben sem szerepelt. Most ezt a definíciót írták hozzá: „előre eltervezett, általában az interneten keresztül megszervezett akció, amelyet olyan emberek hajtanak végre, akik korábban nem ismerték egymást, s csak egyetlen alkalommal találkoznak, hogy véghezvigyék, amit kitaláltak, és ezután különváljanak. A villámcsődület nem politikai esemény, célja az emberek megdöbbentése, a virtuális, interneten köttetett kapcsolatok valódi, szemtől szemben megvalósuló kapcsolattá tétele, valamint a puszta szórakozás”.

A villámcsődületet a munkaanyag megkülönbözeti a „spontán gyülekezéstől”, amely a definíció szerint a gyülekezési jog hatálya alá tartozó politikai célú gyűlés. Lehet előre megszervezett, vagy előzetes szervezés nélküli is, a lényeg, hogy „olyan békés rendezvény, amelyre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor”.

Az új belügyi rendelet rögzítené, hogy mind a kettő, a villámcsődület és a spontán gyülekezés is kivétel a főszabály alól: nem oszlatható fel csak azért, mert egyáltalán nem, vagy csak késve jelentették be őket. A munkaanyag az indoklásban az Alkotmánybíróság álláspontjára hivatkozik.

Villám, spontán vagy azonnali

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője, Simon Éva szerint rosszak a munkaanyag definíciós kísérletei, a villámcsődület "teljes félreértése", ami a tervezetben áll. Ugyanakkor ennél lényegesebb problémákat is lát. Szerinte villámcsődület és spontán gyülekezés helyett értelmesebb lenne spontán gyülekezést és azonnali reagálású gyülekezést megkülönböztetni. Mind a kettő gyorsan reagál egy eseményre, a különbség az, hogy a spontán gyülekezésnek nincs szervezője, az azonnali reagálásúnak pedig van. Az előbbi klasszikus példája az őszödi beszéd miatti felháborodás, amikor hirtelen, de egymástól függetlenül nagyon sokan a Parlament elé vonultak. Az utóbbiról pedig akkor lehet beszélni, amikor egy témában a véleménynyilvánítás csak az adott pillanatban aktuális, mert éppen zajló politikai eseményről szól, például egy külföldi politikus látogatásáról vagy egy törvényjavaslat megszavazásáról, és a tiltakozás kitalálói gyorsan szervezik meg a demonstrációt.

Az igazán alapvető probléma a munkaanyaggal a TASZ munkatársa szerint az, hogy rendeleti szinten próbál a minisztérium olyasmit szabályozni, ami nem rendeletbe való, hanem a gyülekezési törvénybe. Egyébként a TASZ szerint a magyar gyülekezési szabályozás nagy hibája, hogy nem ad lehetőséget a bejelentés mellőzésére azokban az esetekben, amikor a szervezők részéről semmiféle extra igény nem merül fel. Ha három ember ácsorogna csak a járdán, akkor nincs indoka, hogy be kelljen jelenteni előre a rendőrségnek – magyarázta Simon Éva. Ezekre az esetekre nem tér ki a tervezet.

Rendbiztos minden gyűlésre?

A TASZ a munkaanyag hiányosságai közé sorolja azt is, hogy nem oldja meg azt a régi problémát, hogy külföldi állampolgár nem lehet rendezvény bejelentője Magyarországon. Ilyenkor formai okból elutasítja a rendőrség a bejelentést. A tervezet ráadásul megengedi, hogy csak 24 órával a tervezett rendezvény kezdése előtt küldjék el az elutasító végzést, ami visszaélésre ad lehetőséget.

A TASZ aggályosnak tartja a munkaanyag rendbiztos kijelölésére vonatkozó részét is. Simon szerint "gumiszabály", hogy rendbiztost kell kijelölni minden olyan rendezvényen, ahol "a rendezvény jellege, a várható résztvevők száma vagy egyéb körülmények a rendőri szerv képviseletét indokolják". Ez szintén visszaélésszerű jogalkalmazásra adhat lehetőséget, mondta.

A tervezethez június 4-ig bárki küldhet véleményt, észrevételt a Belügyminisztériumnak.