Az ELTE nem engedi az önkéntes HÖK-ös jövedelembevallást
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Havazás várható Magyarország egy részén
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
Nem engedi az ELTE, hogy a jogi kar hallgatói önkormányzata nyilvánosságra hozza egyes kifizetéseit. Az egyetem főtitkára szerint a tervezet jogilag hibás, de az átláthatóságot támogatja. A jogi kari HÖK korábban olyan határozatot fogadott el, amivel bátorította, hogy aki pénzt kap HÖK-ös munkáért, az írjon alá egy nyilatkozatot. Aláírásukkal a pénzben részesülő diákok vállalták volna, hogy a nevük, a kifizetés oka és a pénzösszeg nagysága nyilvános legyen.
A hallgatói önkormányzatok gazdálkodásának átláthatatlansága régóta probléma, az ELTE jogi kar gazdálkodási adatainak ki nem adása miatt perben is áll az egyetem. A HÖK határozata köztes megoldás lett volna: aki akar, belegyezhetett volna, hogy közzé tegyék az adatait és a kapott pénz nagyságát. A HÖK elnöke a döntést példamutatónak tartja, úgy jellemezte, hogy „ilyen Magyarországon még nem volt”. Az egyetem szerint a szándék jó, a megvalósítás hibás.
ELTE: egységesen legyen minden nyilvános
Rónay Zoltán, az ELTE főtitkára szerint sok baj volt a HÖK döntésével. Szerinte a határozat olyan súlyú ügybe avatkozott be, amit nem határozatban, hanem a HÖK alapszabályában kellett volna szabályozni, a nyilatkozat nem mindenkire vonatkozott volna, ezért az egyenlő elbánás elvét is sérti. Akik nem írták volna alá, azoknak továbbra is titkos lenne a juttatása. A főtitkár szerint maga a nyilatkozat sem megfelelő, nyelvtani hibán kívül jogi aggályai is voltak, például nem látta indokoltnak, hogy a lakcímet miért kell megadni.
Bubla Áron, a HÖK elnöke nem ért egyet a főtitkárral, szerinte egy teljesen önkéntes nyilatkozat aláírásáról van szó, amit bárki bármikor megtehet, a HÖK ezt csak támogatta. „Ha egy A4-es papírra kézzel ráírom, hogy nyilvánosságra hozhatják az ösztöndíjamat, az is megfelelő lenne”, mondta Bubla. Egy ilyen nyilatkozatot eddig is bárki megtehetett volna, határozatot az ügy fontossága miatt hoztak, de ebben a döntésben csak bátorítják a lehetőséget.
Bubla szerint a nyilatkozaton a lakcím az aláíró beazonosíthatósága miatt volt szükséges, azt nem hozták volna nyilvánosságra. Az adatok közzététele nem vonatkozott volna mindenkire, azzal a körrel kezdték, ahol a legtöbb vitát váltottak ki a HÖK-ös kifizetések, mondta el az elnök.
„Nem engedheti az egyetem, hogy jogsértő nyilatkozat aláírására hívjon fel a hallgatói önkormányzat” – mondta a főtitkár. Szerinte átfogóan kellene megoldani a problémát: vagy országos szinten, a parlament szabályozza a HÖK-ös pénzek átláthatóságát, vagy legalább egyetemi szinten legyen egységes a szabályozás. Szerinte a hallgatói önkormányzat szabályzatába kellene foglalni, hogy csak az kaphat a HÖK-től pénzt, aki tudomásul veszi, hogy ez nyilvánosságra fog kerülni. Így egy tiszta helyzet lenne, minden HÖK-ös kifizetés egyformán közzé lenne téve. A főtitkár ezzel kapcsolatban egyeztetést is fog kezdeményezni.
„Most újra elkezdjük futni a köreinket”, tette hozzá Bubla, egyeztetnek a főtitkárral, hogy egy olyan nyilatkozatot tudjanak kialakítani, ami megfelelő lesz az egyetemnek is. A nyilatkozatot eddig nagyjából húszan írták alá, tehát a HÖK-től pénzben részesült hallgatók körében volt fogadókészség az átláthatóságra.
Jó biznisz a HÖK
A hallgatói önkormányzatok pénzügyei többször előtérbe kerültek már. Szegeden piramisjáték-gyanúba keveredett a HÖK, Török Márk elnök felejthetetlen megmozdulásai pedig az internet népművészeit is megihlették. A hallgatói önkormányzatok országos szervezete, a HÖOK csak a 78 milliós költségvetésének egy részét volt hajlandó nyilvánosságra hozni. Nagy Dávid elnök pedig megsértődött, amikor külföldi diákok vonultak ki a HÖOK által rendezett eseményről.
Az ELTE bölcsészkarának jobbikos kötődésű hallgatói önkormányzata régebben listázta az elsőéveseket, az ELTE azonban nem találta bizonyítottnak a politikai kötődést. A bölcsészkari HÖK szerződései itt böngészhetőek, van, aki szerint sok a jobbikos kötődés.
A szerző az ELTE ÁJK hallgatója, a HÖK gazdálkodási adatainak kiadásáért indított per felperese.