Hét dadával fogadta a kis Orbánt az MTV

Aki megszokta, hogy mindenfajta bölcsesség magvának a cselekvésre ösztökélő erőt tekintse, nyomban ezután töprengeni kezd: vajon mik is lennének a nagy országos feladatok?

Nem is találhattunk volna Orbán Viktor születése napján annál személyre szabottabb sorokat, mint amit a Népszabadság 1963. május 31-i számának címoldalán közölt. A Helyi és országos című, Faragó Jenő tollából származó publicisztika egyébként egy, a kiskunfélegyházi városi tanács által rendezett fórum kapcsán született, és számos szomorú példát hoz, amikor az országos célokra hivatkozva elmaradnak helyi tettek.

Expresszek mozdony nélkül

A címlapot egyébként inkább a vasútfejlesztésről szóló cikk dominálta. Négyszázötvenezer tonnával csökkent a vasút szállítási tartozása – adta hírül a napjaink Magyar Nemzetét idéző cím, és a cikkből az is kiderült: az új vasúti menetrend szerint a Budapest-Miskolc utat az expresszeknek 1 óra 57 perc alatt, a gyorsvonatoknak 2 óra 25 perc alatt kell megtenniük, miután a teljes vonalat villamosították (ötven év elteltével 1 óra 59 perc a leggyorsabb menetidő). Valójában azonban ezt az elvárást akkor sem tudták tartani a vonatok:

az új menetrend ugyanis már a külföldről vásárolt hét szilícium-egyenirányítós villamos mozdonnyal is számolt, de ezek szállítása nyolc hónapot késik

– derül ki a cikkből.

Mindhárom lap, szóról szóra ugyanúgy nagy terjedelemben, de száraz és unalmas cikkben számol be Kádár János Szabolcs-Szatmár (akkor még nem Bereg) megyében tett látogatásáról, ami már szerdán elkezdődött. Kádár vonattal ment, ezrek fogadták a nyíregyházi vasútállomáson, ellátogatott Nyírmadára, Szamostatárfalvára, járt Kocsordon is, Nyíregyházán aludt, másnap vonattal utazott tovább Kabára, Nádudvarra. Főleg agrárkérdésekkel foglalkozott, keményebb munkát kért a szebb jövőért.

1,9 milliót ért az 56-os

A hírek nem voltak túl érdekesek az aznapi lapokban, a TVK-ban üzembe helyezték az ország legnagyobb szabadtéri daruját, az NDK-ból érkezett daru 180 méter hosszú, 10 emelet magas és 200 tonna teherbírású volt.

Berentén megkezdték a PVC-por gyártását, és ugyanide került a lottóötös, a 12, 21, 26, 56, 86 számkombinációval 1 898 419 forintot nyert egy szerencse fia. Budapesten másfél évi börtönre ítélték K. A.-t, az MNB Gellért téri fiókjának volt helyettes vezetőjét vámbűntett és vesztegetés miatt: 6000 forintot kapott egy téesz hitelkérelmének kedvező elbírálásáért, és nagy mennyiségű árut hozott be (hogy mit, azt nem közölték, lehet, hogy K. A. kólamámorban úszó farmerekkel tért volna haza egy nemzetközi jegybankár-konferenciáról).

Akár ma, ötven évvel később, 1963 májusának végén is a szokottnál rosszabb volt az idő: 28-án a sarki levegő érkezett, kiszorítva a szubtrópusi meleget. Az addigi 28-30 fokos maximumok 20-23 fokra csökkentek, éjszaka 5-7 fokok voltak, az ország középső részén, így Budapesten is, jelentős záporesőket jegyeztek fel.

Nem emiatt lett viszont vizes az ágya a XIII. kerületi K. L.-nek derült ki egy, a kerületi tanács két szabálysértési előadóját, Domonkos Elemért és Martonyi Istvánt bemutató Népszabadság-cikkből. „Kevesen tudnak róluk. Jobbára csak azok, akik vétenek a társadalmi együttélés szabályai ellen, 200 forintot meg nem haladó anyagi vétséget követnek el, szemetelnek, zajt okoznak, stb.” – kezdődik Szalkai Sándor színes kis írása a Népszabadságban az emberekről, akik lehet, hogy titokban bicikliszerelők.

Lakbérpótlék-bevallás, cukorkák, kecskék

Havi 220-240 ilyen ügy volt akkor a szocialista mintakerületben. Ilyen volt K. L.-né esete, aki a Kossuth mozinál jegyekkel üzérkezdett, „azt megelőzően pedig »megfeledkezett« a lakbérpótlék-bevalló ívről (kétszobás lakásban lakott – egyedül)”. A reménytelenül szerelmes B. R. monogramú nőről kiderült, hogy már hosszabb ideje „üldözte szerelmével férfiszomszédját, K. L.-t. Egy ízben áttörte a K. L. lakásába vezető falat, s az így keletkezett nyíláson át egy vödör vizet öntött annak ágyára”; B. R. egyébként visszaeső volt, korábban már „engedély nélküli cukorkaárusításért” is megbírságolták. De volt, aki kecskéket tenyésztett a panelben, és volt, aki gyászhirdetésekben szereplő címekre ment el magát a temetkezési vállalat munkatársának kiadva, 20-50 forintos előleget felvéve koszorúra.

A világpolitikára kiemelten reflektáló Magyar Nemzetből az derül ki, hogy hamarosan megalakul a kenyai független állam, miután a függetlenségpárti Jomo Kenyatta nyerte a választásokat; végül ez decemberben történik meg. Akárcsak ma, akkor is sikeres volt a magyar vízgazdálkodás: „a második ötéves terv végén 673 000 holdat öntözünk” – szólt az olvasócsalogató cím (és szintén mai érzésünk támadt, amikor a két nappal későbbi lapban arról olvastunk, hogy

győzelemmel felérő döntetlent ért el idegenben,

Prágában, a magyar futballválogatott).

A Magyar Nemzet nagy figyelmet szentelt a tévében akkor bemutatott Tell Vilmos-sorozatnak. A műsort ugyanis botránysorozat kísérte: a film hatására a gyerekek lövöldözni kezdték egymást játéknyilakkal, ami sok szemsérülést okozott. Olyan sokat, hogy betiltották a játéknyilak gyártását, és a tévénél úgy döntöttek, nem ismétlik meg a sorozatot. A döntést még az érintett korosztályban is helyeselték, legalább egy gyerek mindenképp:

Nemrégen egy cikket olvashattunk a MN-ben, amelyben a cikkíró azt állította, hogy a TV rossz film, giccs. Én ebben igazat adok a cikkírónak, annak ellenére, hogy a korombeli gyerekek általában szeretik ezt a filmet. Régóta ismerem a Tell-legendát, olvastam a Schiller-drámát is, de osztálytársaim azt hiszik, hogy ez a filmsorozat eredeti [...] kielégíti kalandvágyukat

– írt a Magyar Nemzetnek olvasói levelet Fischer Ádám VII/a osztálytos tanuló, aki megjegyezte, hogy ő a felújított Rossini-opera bemutatóján is ott volt. Hogy az iskolában mennyire volt népszerű a levele után, azt nem tudjuk, de gyanúnk szerint ő a majdani Kossuth-díjas Fischer Ádám lehetett.

Ha már tévéműsor: figyelemreméltó a tévé május 31-i műsora: az adást 9.55-kor a TV Híradó ismétlésével kezdték, Telesporttal folytatták. Fél tizenegytől a Hét dada című szovjet filmet adták (magyarul beszélő vígjáték, ismétlés), délután öttől ökölvívó Eb-t közvetítettek Moszkvából (vasárnapra lett egy magyar aranyérem), este nyolc előtt öt perccel Prágai tavasz címen Mozart hangversenyt közvetíttek az este 9-es adászárásig; öt év múlva ezt a programot aligha ismételhették volna meg kirúgások nélkül.

Kómában a pápa, négerest Zuglóban

A másnapi lapokban egy szó sincs egy székesfehérvári születésről, arról viszont igen, hogy haldoklik a pápa: XXIII. János május 31-én este 20.25-kor elvesztette az eszméletét (végül, kevesebb, mint öt év pápaság után, június 3-án halt meg). A másnapi Népszabadságból kiderül, hogy a fővárosi piacokon egy kiló zöldborsó 5,6 forintba, krumpli 6,2, cseresznye 6,8 egy paprika 1-1,4 forintba kerül, és hírt ad arról is, hogy Budapest több pontján békenagygyűléseket tartottak, amit Zuglóban „műsoros négeresttel” egészítettek ki.

A Magyar Nemzetből kiderül, hogy megkezdte termelését az első somogyi olajkút Babocsa, Vízvár és Heresznye térségében, és minden lap ír arról, hogy „ismét elérkezett a gömbvillámok időszaka”; a jelenséget, amiről azt gondoltuk sokan, hogy a kilencvenes évek Egely György-ös, ezoterikus időszakának szüleménye, Neugebauer Tibor fizikus, egyetemi tanár próbálta elmagyarázni.

Megy a szén, nem megy a villamos

Minden lap beszámolt arról is június 1-jén, hogy Ausztriában jogerős bírósági döntés mondta ki: Habsburg Ottó visszatérhet az országba. A Népszabadság hírt ad arról, hogy 50 megawatt áramot adtunk át Csehszlovákiának, darabos szenet kaptunk érte, és a két ország széncserében is megállapodott: Borsodból ment a szén Kelet-Szlovákiába, Most bányavidékéről jött a szén Budapestre (így ugyanis egyszerűbb volt szállítani). A Békés megyei Sarkadon a HNF és a TIT értelmiségiek klubja alapításáról döntött, míg a Real Madrid 94 hazai meccset játszott vereség nélkül 1957 februárja óta, írja a június 1-jei Népszabadság (arról, bizonyára csak helyhiány miatt, nem tettek említést, hogy 1958 óta Puskás Öcsi vezérletével épül a veretlenségi rekord).

A Magyar Nemzet egy meglepően kritikus, Csákváry Margit által írt cikkéből kiderül, hogy a fővárosi villamospályák állapota tarthatatlan, és bár 1965 végéig 117 milliós beruházással 310 kilométernyi új villamossín épül, a meglévő 485 km használhatatlanná kezd válni. Egy év alatt 128 km pálya felújítása maradt el, ami 4 milliós spórolást eredményezett. Télen a Keleti környékén a felfagyott kockakövek letépték a sínfékeket, volt olyan nap, amikor emiatt órákon belül tíz villamost kellett leállítani.

Világbajnokot vertek át

Kritikából a Népszavában sem volt hiány: Áll a bál a budapesti 30-as iparitanuló intézetben. A 2F/4-es osztály fele megbukott, Horváth János, Váci úti lakos ezt tette szóvá a lapnak írt levélbe, szerinte pikkelnek a gyerekekre. Surányi Istvánné párttitkár „hitetlenkedve olvassa el újra és újra a levelet”, majd „csodálkozva csóválja a fejét” – írja a cikk, amelyből kiderül: a problémás osztály az úgynevezett „maszek osztály”, olyan diákok alkotják, akik kisiparosoknál vannak szakmai gyakorlaton. A cikk végén meg is oldódik a probléma, a magántőke a hibás: nem az iskolában van a baj, „hanem a munkahelyükön, ahol idejük nagyobb részét töltik”.

És a színes bűnügyi hírek közül a Népszava hozza a legszebbet a Volkswagen – 70 forintért című cikkben. Földy László és Kóczián Éva asztalitenisz-bajnok házaspár történetét mesélik el – ők ketten együtt több mint harmincszoros magyar bajnokok – akiket egy meghamisított takarékbetétkönyvvel és egy kamu lakcímmel vertek át, így a 90 ezerre taksált autójukért egy mindössze 70 forintos betétű, bemutatóra szóló takarékbetétkönyvet kaptak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!