Megalázták a fürdőben csókolózó férfipárt

Vagy senkinek sem, vagy mindenkinek, a melegeknek is szabad a csók – így értelmezhető az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) egyik friss határozata. A hatóság május 23-i döntésében kimondta, hogy egy budai fürdőben megsértették az egyenlő bánásmód követelményét egy csókolózó, meleg férfipárral szemben. A szolgáltatót, vagyis a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt-t marasztalták el. Az érintett pártól megtudtuk, hogy a Király Gyógyfürdőről volt szó.

Az EBH elé került eset még 2012. március 5-én történt. A hatósághoz forduló Balaci Adrián, a pár egyik tagja szerint a következőképpen: estefelé ölelkeztek és csókolóztak a központi medencében másik három-négy, heteroszexuális párhoz hasonlóan. Egy 60 év körüli vendég odalépett hozzájuk, és durva hangon felszólította őket, hogy hagyják abba. Kijelentette, hogy ez nem egy „buzi hely”. A dühöngő férfi ezután elment, és odahívta a személyzetet.

Ellentmondásos tanúvallomások

A fürdő dolgozói nem vizsgálták meg az esetet: rögtön arra kérték a párt, hogy fejezzék be a „közerkölcsöt sértő” magatartást. Azt mondták nekik, hogy ha nem teszik, el kell hagyniuk a fürdő területét. Eközben a vendég folyamatosan trágárul szidta őket. A pár végül a megalázó helyzet miatt elhagyta a fürdőt. Képviseletüket az EBH előtt a Háttér Társaság a Melegekért civil szervezet jogsegélyszolgálata látta el.

A fürdő személyzetéből két segédmunkás és a fürdővezető-helyettes volt ott a jelenetnél. A tanúvallomások ellentmondásosak voltak arról, hogy pontosan mi is történt, mutatott rá az EBH. A panaszosok elbeszélése szerint csupán annyi történt, hogy szolidan átölelték egymást, és csókolóztak, mint a többi pár is a medencében. A két segédmunkás egyszerre ért a medencéhez, így különböző dolgokat nem láthattak, mégis különböző részletekről számoltak be az EBH előtt. Az egyik szerint egymáson feküdtek, a másik szerint egymás mellett ültek, amikor odaért. Az utoljára érkező fürdőmester is azt állitotta, hogy egymáson fekvést látott, holott mire ő megjelent, már a vita zajlott.

A fürdő részéről védekezésképp azt próbálták sugallni, hogy úgy tűnt, mintha szexuális aktus zajlott volna. Az EBH-nál azonban ennek nem adtak hitelt. Ezt azzal magyarázták, hogy amennyiben a két férfi valóban szexuális aktushoz hasonló cselekményt tanúsít, abban az esetben ez hangzott volna el a panaszt tevő vendég tanúvallomásában is, ő azonban csak csókról beszélt. Ráadásul az EBH szerint ha tényleg ilyesmi történt volna, feltételezhető, hogy akkor nem csak egy vendég tett volna panaszt, hanem többen, mások is.

A házirend nem tiltotta

A személyzetet odahívó vendég egyébként azt mondta, hogy a heteroszexuális párok csókolózása se tetszik neki, de emiatt nem szokott szólni. A fürdő házirendjébe foglalt általános szabályokból nem lehetett arra következtetni, hogy tilos volna a csókolózás, állapította meg az EBH.

A fürdő az EBH előtt azzal védekezett, hogy ők kötelesek a vendégek nyugalmát, a közerkölcs érvényesülését biztosítani, ezeket pedig szerintük a pár veszélyeztette a magatartásával. Azt állították, hogy a pár viselkedése extrém, megbotránkoztató volt, és a többség emberi méltóságát sértette. Saját intézkedésüket szükségszerűnek, elkerülhetetlennek és arányosnak nevezték.

Hivatkoztak arra, hogy a pár végül önként elment, ezért szerintük nem is lehet értelmezni a joghátrány mibenlétét. Végül kifejtették, hogy szerintük az egyéni irányultságok kiélésének a terepe kizárólag a magánfürdő lehet, és a panaszos ugyan csak a jogait gyakorolta, de azt szerintük szokatlanul feltűnő és ellenérzést kiváltó módon tette.

Az EBH a döntésekor korábbi alkotmánybírósági határozatokra hivatkozott, valamint nemzetközi emberi jogi egyezményekre, irányelvekre és ajánlásokra. Kitért arra, hogy az európai jogfejlődésnek köszönhetően a melegek diszkriminációjáról szóló ügyekben a közvéleményben élő erkölcsi megítélés egyre kevésbé játszik szerepet. A közerkölcs fogalmának pontos meghatározatása a jogalkalmazó feladatata. A közerkölcsöt a jogalkalmazás ma már máshogy definiálja, mint a közvélemény, a kisebbség jogait védik a többség értékítéletével, előítéleteivel szemben.

Bíróság elé viszik az ügyet

Az EBH szerint a történtek zaklatásnak minősülnek, mivel a fürdőben Balaci Adriánékkal szemben megalázó környezetet alakítottak ki, és ennek kiváltó oka a szexuális irányultságuk volt. Az EBH megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását. Szankció nem kísérte a döntést, nem szabtak ki bírságot.

Az elmarasztaló határozat ellen fellebbezni nem lehet, de bírósági felülvizsgálatot lehet kérni, erre 30 nap van. A BGYH Zrt. be fog nyújtani ilyen keresetet – tudtuk meg a BVK Holding Budapesti Városüzemeltetési Központtól. "Mivel bírósági felülvizsgálatot fogunk kérni, nem értünk egyet a határozattal.  Megítélésünk szerint az EBH határozata abba az irányba hat, hogy a fürdőbeli közrend, köznyugalom érdekében megkövetelt viselkedési normák fellazulását okozza. A BGYH Zrt. a jövőben is szigorúan ragaszkodni fog ahhoz, hogy közerkölcsöt sértő magatartás ne történhessen a fürdőkben" – írták megkeresésünkre.

Bocsánatkérés nem volt

Megkérdeztük azt is, hogy a fővárosi fürdők területén most megengedett-e a csók heteroszexuális párok esetén, illetve azonos nemű párok esetén. A válasz ez volt: "A közerkölcsöt sértő magatartás nem megengedett a fürdőben. A mostani esetben is vendégpanaszt követően történt meg az intézkedés, hiszen nem egy egyszerű csókról volt szó, hanem közerkölcsöt sértő magatartásról."

Balaci Adrián és társa, Dávid most Svédországban tartózkodnak. Az eset akkor történt, mikor pihenni voltak Magyarországon. A történtek rossz érzést hagytak bennük maguk után. „Teljesen tönkretette a nyaralásunkat” – mondta Dávid. Azóta nem jártak ebben a fürdőben. Az Indexnek azt mondták: bocsánatot a mai napig nem kértek tőlük a történtekért. Az EBH eljárása alatt úgy érezték, mintha a fürdő nem is igazán értette volna a panaszukat, mintha meglepődtek volna azon, hogy valaki szóvá teszi: elfogadhatatlan a buzizás.

„A szolgáltatóknak természetesen joguk van magatartási szabályokat előírni a vendégek számára, de azt nem tehetik meg, hogy más szabályokat állapítsanak meg, vagy a szabályokat szelektíven alkalmazzák az azonos nemű párok esetében” – kommentálta az ügyet Dombos Tamás, a Háttér Jogsegélyszolgálat munkatársa. Szerinte ez az eset csak "a jéghegy csúcsa", jogsegélyszolgálatunkhoz tucatszámra érkeznek hasonló bejelentések, csak azok miatt nem indul jogi eljárás. Dombos szerint ez az eset megmutatta, hogy "igenis érdemes az ilyen sérelmek kapcsán a jog eszközeivel is fellépni.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!