Dunai árvízvédelem: a semmittevés 11 éve

"A Duna projekt célja a magyarországi Duna szakasz árvízvédelmi rendszerének megerősítése, az árvízi biztonság növelése, az emberi élet, a magántulajdonú ingatlanok, a közlekedési és közszolgálati infrastruktúra, az üzleti és ipari vállalkozások, a mezőgazdasági földterületek, a természeti erőforrások, a védett természeti és környezeti értékek védelme" – mutatja be a Duna projektet az ismertetésére létrehozott honlap. A megerősített árvízvédelmi rendszerre most nagy szükség lenne, de a projektnek több mint tíz éves múlt után egyelőre alig van kézzelfogható eredménye.

Az MTI archívuma alapján a Duna projektet először a 2002-es nagy árvíz után, 2002 augusztus 27-én említette nagy nyilvánosság előtt az Országos Műszaki Irányító Törzs akkori vezetője, Váradi József.  Azt mondta: a Duna védvonalainak felülvizsgálati tapasztalata azt mutatja, hogy mintegy 30 kilométer hosszúságban 47 gyenge pont van a magyarországi szakaszon, és a felülvizsgálat alapján elkészített úgynevezett Duna projekt kivitelezése 20 milliárd forintban kerülne.

Négy évvel később, 2006 júniusában egy rendezvényen Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a Duna projekt részeként 2007 és 2013 között a teljes magyarországi árvédelmi szakasz kiépül.

Eltelt bő két és fél év, és 2009 februárjában egy szekszárdi sajtótájékoztatón ismertették a Duna projektre vonatkozó terveket, miszerint európai uniós támogatásra számítva 30 milliárd forintos beruházással tervezi megerősíteni a Duna árvízvédelmi rendszerét a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI).

Akkor Mohari Ferenc, a tervező Védelem 2007 konzorciumban részt vevő K+K Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a munka 2010 első negyedévében kezdődik, és a tervek szerint 2012-ben fejeződik be. Igaz, ekkor, 2009 februárjában még a pályázatot sem nyújtották be. A finanszírozásról Mohari Ferenc annyit mondott, hogy a projektre a VKKI az Európai Unió kohéziós alapjához 2009 áprilisában nyújt be pályázatot. 

A Duna-projektet bemutató konferenciára és ezzel a hivatalos kezdésre végül 2012. szeptember végéig kellett várni. A csaknem 200 kilométernyi töltést érintő munka az év elején kezdődött, és 2014 nyarán zárul, mondta a rendezvényen akkor Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese.

Mi tartott eddig?

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapján olvasható információk szerint 2002-höz képest még arra is több mint 3 évet kellett várni, hogy egyáltalán elkezdjék előkészíteni a projektet. Az előkészítés 2005 novemberében kezdődött és 2009 októberéig tartott.

A kormány 2010. március 24-i ülésén hozott döntést a projekt megvalósításáról. Az Európai Bizottsághoz 2011. január 4-én nyújtották be a projektet. A kormány egy tavaly májusi határozattal „a KEOP forrásaiból megvalósuló – a Támogatási Szerződésben vagy Megvalósíthatósági Tanulmányban vállalthoz képest elmaradásban lévő – egyes nagyprojektek megvalósításának előmozdítása érdekében” hozzájárult ahhoz, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság megkezdje a projekt megvalósítását, és pénzügyi kötelezettségvállalást tegyen az Európai Bizottság támogató döntésének kiadása előtt. Az Európai Bizottság 2013. február 20-án hagyta csak jóvá a beruházást.

Útburkolat megerősítése / Kölked-Mohács

Fotó: dunaprojekt.hu

A Duna projekt honlapja szerint eddig a tervezett 11 közül csak egyetlen projektelemet fejeztek be és adtak át: a Dél-Dunántúlon, Mohács és Kölked térségében a töltést burkolattal látták el, valamint rézsű-és tereprendezési munkákat végeztek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!