700 diákot hív vissza szóbelizni az ELTE
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
- Kizuhant egy kisgyermek egy emeletes ház ablakából Csepelen
- Több kilométeres torlódást okozott egy hibásan működő vasúti biztosítóberendezés
- Karácsony Gergely után Vitézy Dáviddal is tárgyaltak a diákszervezetek
- Megszólalt a polgármester, akinek a városában nemkívánatos személy lett Koltai Róbert
- Komoly szócsata alakult ki a gyulai polgármester és Magyar Péter között
Bár írásban már tesztelték az ELTE tanárképzésére jelentkezők alkalmasságát, az egyetemnek most szóbeli meghallgatásra kell visszahívnia ezt a 700 diákot. A félórás szóbeli pályaalkalmassági vizsgálaton a felvételizőknek háromfős bizottságokkal kell beszélgetniük arról, miért akarnak tanárok lenni. Az elbeszélgetéseket június végén és július elején tartják nagyrészt szombati napokon, olvasható az egyetem Pedagógiai és Pszichológia Karának honlapján június 5-én megjelent tájékoztatóban, amelyet az Index megkeresése után hétfőn frissítettek is.
Az ELTE tanárszakjára jelentkezőket eredetileg május 28-ra hívták be a pályaalkalmassági vizsgálatra. Itt mindössze egy motivációs levelet kellett írniuk arról, miért választják a tanári hivatást. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős helyettes államtitkár azonban közbeszólt. Május 31-én levélben szólította fel az ELTE-t, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat nem lehet írásbeli, azt szóban kell megtartani.
A tájékoztatóban szóbeli van
Emmi: Sajnálatos és méltatlan az ELTE magyarázata
Sajnálatos és méltatlan, hogy az ELTE a szóbeli pályaalkalmassági vizsgáról szóló értesítésében az eljárás során elkövetett saját hibáját a fenntartóra, nevesítve az államtitkárra hárítja, közölte az üggyel kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága.
A tárca szerint a pedagógus pályára jelentkező fiatalok elhivatottságát, beállítottságát személyes meghallgatásukon, szóbeli pályaalkalmassági vizsgával lehet felmérni. Ezt a Felvételi tájékoztatóban is nyilvánosságra hozták, az a jelentkezők előtt az év eleje óta ismert volt. A szóbeli alkalmasságvizsgálatról a tanárképző intézetek vezetőivel többszöri egyeztetésen meg is állapodtak.
A tárcának több egyetem jelezte, hogy az ELTE ennek ellenére írásbeli pályaalkalmassági vizsgát szervezett. Az államtitkárság szerint ezzel az intézkedéssel az egyetem azt is megkockáztatta volna, hogy több száz fiatal jelentkezése érvénytelenné, felvétele lehetetlenné válik. Hoffmann Rózsa ezért hívta fel egy levélben az ELTE rektorának figyelmét a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. számú kormányrendeletre épülő szabályozásra.
A január végén megjelent felvételi tájékoztató egyértelműen fogalmaz: “A pályaalkalmassági vizsgálat célja: a szóbeli alkalmassági vizsgán, a jelölttel való személyes találkozás során, a tanárképzésre jelentkező pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről való tájékozódás.”
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara azonban február 7-én egy olyan tájékoztatót adott ki, amely szerint ennek “mind a szakmai vállalhatósága, mind a jogi megalapozottsága kérdéses”. Az ELTE ugyanis a felvételi kormányrendeletből azt olvasta ki, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat követelményeit az egyetemnek kell meghatároznia. Mivel ezt az egyetem akkor még nem készítette el, álláspontjuk szerint a felvi.hu-n megjelent leírás "az ELTE osztatlan tanárszakjai alkalmassági vizsgája tekintetében nem tekinthető érvényesnek.”
Nem lehet mérni az alkalmasságot
A kar február 20-án tette közzé saját követelményeit az alkalmassági vizsgálatról. Eszerint a jelentkezőktől csak tetszőleges terjedelmű, legfeljebb másfél óra alatt megírt személyes beszámolót kértek. Ebben a tanári pálya választásának egyéni motívumairól, a tanári mesterséggel kapcsolatos tapasztalataikról, elképzeléseikről kellett írniuk.
“A tanári pályaalkalmasságról szakmai vita folyik. Az ELTE ebben a kérdésben igazodott a Magyar Rektori Konferencia korábbi állásfoglalásához, amely szerint az alkalmasság mérése problematikus, azt előzetesen tesztelni nem lehet" - mondta az Indexnek Fábri Görgy, az ELTE rektorhelyettese. Ezért döntött az egyetem az írásbeli mellett, ami szervezési okokból is jobbnak tűnt, hiszen a képzésükre örvendetesen sokan jelentkeztek.
Fábri György hangsúlyozta: az ELTE törvénytisztelő magatartást tanúsít és az államtitkár felszólításának megfelelően a következő hetekben megszervezi az elbeszélgetéseket a jelentkezőkkel. Fábri szerint ezután is igyekeznek mindenben a jelentkezők érdekét szem előtt tartani, és nem szeretnék, ha ez a továbbtanulási időszakban fölöslegesen terhelné a diákokat. Az ő felfogásukban ezért a pályaalkalmassági vizsgálat lényege inkább az lesz, hogy a jelentkezők találkozhatnak és beszélgethetnek a hazai pedagógusképzés legkiválóbb szakembereivel. Az írásbeliken mindenki megfelelt minősítést kapott, és a rektorhelyettes szerint az elbeszélgetés sem riasztja majd vissza a diákokat.
Zavarok a behívókkal
Úgy tudjuk, a pályaalkalmassági vizsgálatoknál zavart okozott az is, hogy az ELTE olyanokat is behívott, akik nem első helyen választották az intézményt. Akik az ELTE-n megírták a motivációs levelet, azok joggal gondolhatták, hogy ezzel teljesítették ezt a követelményt.
A felvi.hu ugyanakkor korábban olyan figyelmeztetést adott ki, hogy csak az első helyen megjelölt intézményben tett alkalmassági vizsgálat fogadható el. Aki - nem elsőhelyes jelentkezőként - csak az ELTE pályalkalmasságijára ment el, és az első helyen nem szerez ilyet, annak akár a jelentkezését is érvényteleníthetik.
Az alkalmatlanság szűrhető, de jogilag nem lehetséges
A tanárok alkalmasságának előzetes vizsgálatáról és hiteles méréséről régóta folyik vita. Tavaly a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vetette fel, hogy a jelentkezőket 10-15 fős diákcsoportok előtt kellene tesztelni. Így kiderülne, mennyire képesek szót érteni a gyerekekkel. Korábbi cikkünkben épp Szivák Judit, az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karának oktatási dékánhelyettese mondta azt, hogy a tanári pályaalkalmasság vizsgálatára nincs érvényes és megbízható mérőeszköz. Azt már korábban bizonyították, hogy a pályaalkalmassági vizsgálat és a pályán való beválás nem korrelál egymással.
Szivák szerint 18-19 éves emberekre nem lehet azonnal bélyeget sütni, hogy nem alkalmasak egy pályára, hiszen ezzel épp a fejlődés és a tanárképzés lényegét kérdőjeleznék meg. Szivák szerint egyedül az alkalmatlanságot lehetne kiszűrni. Pszichológiai tesztekkel, orvosi diagnosztikai módszerekkel például megállapítható, ha valaki súlyos mentális betegségben szenved, ezeket a vizsgálatokat azonban a felvételin a személyiségi jogok védelme miatt nem lehetne alkalmazni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
