Másodjára is átment a Lex Átlátszó

Kormánypárti szavazatokkal újból elfogadta az Országgyűlés az információszabadságról szóló törvényt, amit április 30-i elfogadása után egy héttel Áder János küldött vissza újratárgyalásra.

A törvény ellen annak idején legtekintélyesebb magyar antikorrupciós és jogvédő szervezetek tiltakoztak. Egybecsengő véleményük szerint ugyanis a "visszaélésszerű" adatigénylésekre való hivatkozással meghozott szűkítő intézkedések – így például az, hogy csak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az Állami Számvevőszék kaphatnak teljes körű betekintést a közpénzek felhasználásába - aggasztó mértékben csökkentik az állam működésének átláthatóság. A törvényen rajta is ragadt a „Lex Átlátszó” név, mivel a Fidesz kifejezetten az Átlászó.hu oknyomozó portál trafikpályázatokkal kapcsolatos adatigényléseire reagálva verte át napok alatt az Országgyűlésen a jogszabályt.

Előrelépés, de csak kicsi

A jogvédő szervezetek üdvözölték az államfői vétó tényét, de jobbnak tartották volna, ha Áder inkább alkotmánybírósági normakontrollra küldi a törvény. Az elfogadott szöveg ugyanis szerintük nem pusztán jogtechnikai szempontból volt hibás, hanem alapjogokat is sért. Ezért attól tartottak, hogy az újrafogalmazott szöveg ugyanúgy tartalmazni fogja az állami működés megismerésének abszurd korlátozásait – de a jogszabályok értelmében Ádernek már nem lesz lehetősége az újabb korrekcióra.

Fotó: Odd Andersen

Mint az kiderült, joggal. A törvény új szövege ugyanis továbbra is lehetővé teszi a közérdekű adatok kiadásának önkényes korlátozását. A Társaság a Szabadságjogokért elemzése szerint ugyanis az újabb verzió szerint tilos lenne, hogy a polgárok a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának "átfogó, számlaszintű", netán "tételes" ellenőrzésére nyújtsanak be adatkérést. Azt pedig, hogy mi számít átfogónak vagy tételesnek, persze továbbra is az adatkezelő dönti el.

Annyi enyhítést tartalmaz az új információs törvény, hogy elhagyták azt a kitételt, mely szerint a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosítványaival azonos mélységű- és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést.

Az is újdonság, hogy az adatigénylés elutasítása esetén a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz lehet fordulni felülvizsgálatért. Aggodalomra itt az ad okot, hogy a NAIH elnöke, Péterfalvy Attila korábban a törvény szövegének első változatában sem talált sok kivetendőt. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a visszaélésszerű adatigénylés fogalma még a módosítás után is bizonytalan marad, és a bírósághoz való fordulás lehetőségei sem tisztázottak. A Társaság a Szabadságjogokért konklúziója szerint "az új szövegezés is gyengíti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot".

A TASZ arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel Áder első körben a parlamentnek küldte vissza a törvényt, most már csak a vétó nyomán született új elemek alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérheti. Az egész törvény utólagos alkotmányossági felülvizsgálatát már csak Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!