Üzenet a sírból: ezt súgta a rendőröknek Boros
További Belföld cikkek
- Viharos széllel tör be Magyarországra a hóesés
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
„Megszereztük és közreadjuk az Aranykéz utcában felrobbantott Boros (József Károly) Tamás rendőrségi vallomását, ami – úgy hírlik – sokak fiókjában ott lapul, de a nagyközönség eddig nem fért hozzá” – így vezette elő a Pesti Srácok blog még június 6-án, hogy megismerteti az olvasókkal, mit mondott a rendőröknek az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott vállalkozó. Az 1997-ben tett vallomás egyesek szerint rávilágíthat arra, kiknek és miért állhatott érdekében Boros meggyilkolása.
Vallomásában – amelyből eddig két részt tett közzé a Pesti Srácok – Boros három befolyásos alvilági csoportról és az azokhoz fűződő kapcsolatáról beszélt a rendőröknek. Boros a Radnai László és Csüllög Zsigmond nevével fémjelzett Conti Car Kft.-t, a mások mellett Drobilich Gábor és Portik Tamás vezette és kifejezetten olajozással foglalkozó Energol Rt.-t, valamint a Szemjon Mogiljevics (Szeva bácsi) vezette orosz maffiát nevezte meg olyan szervezetekként, amelyek tényezők voltak az éjszakában.
Az emberölés kísérlete miatt folyó nyomozásban sértett tanúként Boros elmondta: 120 millió forint értékben szállt be egy olyan olajos vállalkozásba, amit a Conti Car vezetése ajánlott neki. Radnaiék azt állították Borosnak, hogy a Kisbandi néven ismert Lakatos András 150 millió forinttal tartozik nekik, ezért cserébe használhatják adósuk céges hátterét. Boros azt állította, két nagy értékű Mercedes autóját, a Szeged Szőregi Pincegazdaság palackozó üzemét és a Mariott Budapest Casino Kft.-ben lévő üzletrészét tette bele az üzletbe. A palackozóüzem szerinte azért kellett Radnaiéknak, mert a mellette lévő iparvágány egy olajtárolóhoz vezetett. A tároló forgalmáról Boros azt állította, hogy az elérhette a napi 150 millió forintot.
Boros szerint azonban az üzletből hónapok után sem látott egy fillért, ezért 1996 őszén úgy döntött, kiszáll. Ezt azonban Radnaiék nem engedték neki, ettől kezdve szerinte megfagyott körülötte a levegő. Először azzal hitegették, hogy majd megkapja a pénzét, majd attól tartva, hogy a rendőröknek „köp”, többször megfenyegették. Végül az értésére adták, törődjön bele, hogy „lehúzták” és örüljön annak, ha életben marad. Boros ebben az időszakban egy hónapig előzetes letartóztatásban is volt, s mikor kiengedték, Radnaiék jelezték neki: mindenről tudnak, amit a rendőröknek mondott. Boros vallomásában arra utalt, hogy Radnaiéknak nagyon jó rendőrségi kapcsolataik voltak.
Halottak és majdnem halottak
Vallomásában Boros a kilencvenes évek alvilági leszámolásairól is megosztotta a nyomozókkal az információit. Beszélt az 1995 szeptemberében, a fővárosi Práter utcában felrobbantott jordán Naji Awadról is, aki szerinte Portikék, tehát az energolos csoport pénzváltójaként tevékenykedett. Boros úgy tudta, hogy az olajüzletekből befolyt százmilliókat Portikék átváltották valutába, amelynek egy részét külföldi bankszámlákra helyezték el, másik részéből pedig a külföldről – Oroszországból és Szlovákiából – érkező olajszállítmányokat fizették ki. Boros szerint Naji Awad halála előtt eltűnt a rendszerből félmilliárd forint, s emiatt Portikék összevesztek vele. Ráadásul Awad halálával már nem fenyegette az energolosokat az, hogy a vámhalasztott olajügyletekkel kapcsolatos információk kitudódjanak.
Boros arról a Hoffmann Istvánról is beszélt a nyomozóknak, aki az 1997-ben meggyilkolt Prisztás József bizalmasa-pénztárosa volt. Szerinte Hoffmann is a Conti Car vezetőivel, azaz Radnaiékkal rúgta össze a port, s ennek köszönhette, hogy merényletet követtek el ellene, amit aztán túlélt. Hoffmann szerepe azért is érdekes, mert – mint az a most, a Prisztás-gyilkosság ügyében folyó, Portik Tamás elleni büntetőperben kiderült – a vállalkozó halála után milliárdos vagyonára Hoffmann tette rá a kezét. Portik védelme éppen arra épül az eljárás alatt, hogy Prisztás halálából nem ő, hanem Hoffmann húzott hasznot.
Az éjszakai bárok elleni kézigránátos támadások mögött Boros vallomása szerint a Conti Car egyik ütőembere, valamint Portik Tamás állhatott. Az egyik mulató halkereskedő tulajdonosa, T. Pál megpróbált ellenállni, de ezt feladta, miután rálőttek, de túlélte a támadást. Boros vallomásában több olyan akkori rendőrt is néven nevezett, akik szerinte velejéig korruptak voltak és együtt „dolgoztak” a Conti Car ütőemberével. Mindez azért is érdekes, mert a Boros által megnevezett egyik rendőrt évekkel ezelőtt vesztegetésért elítélték. Ennek ellenére a tavaly letartóztatott V. László diszkópápa ügyében is többször szakértőként, a szervezett bűnözést közelről ismerő exrendőrként nyilatkozott a sajtóban.
Pintér neve is elhangzott
A Boros-vallomás eddig nyilvánosságra került anyagának legérdekesebb része kétségtelenül az, amit a Prisztás-gyilkosságról mond. A Boros által elmondottak ugyanis mással magyarázzák a gyilkosság mögött meghúzódó lehetséges indítékokat, mint ahogy az ügyészség a Portik Tamás ellen most folyó eljárás során. Míg az ügyészség szerint Portik azért ölette meg Prisztást, mert ingatlanokon összekülönböztek, addig Boros szerint a vállalkozó halálához az vezetett, hogy az oroszokkal közös, de Portikéktól független olajügyletbe akart beszállni. Boros azt állította: Portikéknak nem tetszett, hogy Prisztás ebből az olajügyletből ki akarta túrni Lakatos Andrást (Kisbandit), s a helyére akart lépni. Boros szerint Portikék attól tartottak, hogy a milliárdos Prisztást már nem tudnák úgy maguk alá hajtani, mint az éjszakai élet többi figuráját.
Boros vallomásában megemlítette a Lakatos Csaba fogathajtó ellen elkövetett merényletet is, amelyet a kiszemelt célpont túlélt. Boros úgy tudta, az elkövető egy albán bérgyilkos volt, akinek a Conti Car ütőemberének testvérei segítettek. Nem sokkal a tett helyszíne után a Conti Carral kapcsolatban álló bűnözőket a rendőrök igazoltatták. Boros szerint a helyszínen hamarabb megjelent Pintér Sándor akkori rendőrfőkapitány (későbbi és jelenlegi belügyminiszter), mint a helyszínelést végző nyomozó. Boros úgy hallotta, hogy a rendőrök nemcsak a Lakatos lelövéséhez használt távcsőt és tust találták meg a bűnözőknél, hanem magát a fegyvert is, amely később eltűnt.