Cigány sulikat hoz létre a szabad iskolaválasztás

Nem a lakóhelyi elkülönítés, hanem a szabad iskolaválasztás befolyásolja legerőteljesebben az iskolai szegregációt – ez derül ki Kertesi Gábor és Kézdi Gábor szociológusok legújabb kutatásából.

A legnagyobb roma lakossággal rendelkező 100 magyar városban vizsgálták, hogy a roma diákok iskolai szegregációja mögött milyen helyi döntéshozatali, illetve társadalmi okok állnak. A kutatást a Roma Oktatási Alap támogatta.

A kutatás szerint az önkormányzatok nagyon különböző oktatáspolitikát folytatnak. Míg néhány település kifejezetten arra törekszik, hogy az iskolák között minél kiegyenlítettebb legyen az etnikai eloszlás, van rá példa, hogy egy önkormányzat oktatási stratégiája egyértelműen szegregációpárti.

Az iskolák etnikai arányát befolyásolhatja a romák települési aránya, a helyi oktatáspolitika szegregációs törekvése, de főleg a diákok mobilitása. A tanulmány fő megállapítása, hogy a lakóhelyi szegregáció kevésbé befolyásolja az iskolai szegregáció mértékét, mint a városrészek közti tanulói mobilitás.

Magyarországon a roma gyerekek aránya az általános iskolában 12-13 százalék, de vannak települések, ahol elérheti a harminc-negyven százalékot is. A szegregált iskolákban tanuló, mélyszegénységben élő diákok többnyire lényegesen rosszabb szolgáltatásokhoz, kevésbé felkészült pedagógusokhoz jutnak hozzá mint az integrált iskolákban tanuló társaik.

A Kertesi-Kézdi-tanulmány szerint a roma gyerekek elkülönítésére a szabad iskolaválasztás van a legnagyobb hatással. A kutatás lényeges megállapítása, hogy a helyi oktatáspolitika befolyásolja ugyan a diákok iskolák közti eloszlását, ennél azonban sokkal erősebb annak a hatása, hogy a középosztálybeli vagy jobb módú szülők elviszik gyerekeiket a település iskoláiból.

A legjobb képességű diákok többnyire a legjobb eredményeket elérő iskolákba kerülnek, míg a kevésbé jónak hitt képességű gyerekek a rosszabb iskolákba. Ez egy színvak kiválasztódási folyamat, ahol az iskolák nem veszik figyelembe a tanulók etnikai hovatartozását, ám a kiválasztás etnikailag egyenlőtlen elosztást eredményez a különböző iskolák között.

Korábbi adatokból az látszik, hogy míg 2006 és 2008 között csökkent az iskolai szegregáció mértéke, azóta ismét emelkedni kezdett. „Ma Magyarországon egy roma gyermek kétszer akkora eséllyel sodródik ki az iskolarendszerből, mint nem roma társa. Az iskolát a roma gyerekek gyakran a többségtől elkülönítve, speciális iskolákban vagy osztályokban kezdik el. A tanulmány jelentősége abban áll, hogy újfent rámutat: nem biztos, hogy a szabad iskolaválasztás a demokráciát és az esélyek egyenlőségét támogatja” – mondta el a kutatást támogató Roma Oktatási Alap igazgatója.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!