Attila, milyen posztot akarsz Bajnai kormányában?

NT: Ha rangsorolni kellene, hogy jelenleg mi az a három helyszín, ahol a legtöbb kommunistát láthatjuk egyszerre, akkor azt mondanám, első az MSZP-kongresszus, második a Parlament és harmadik Farkasházy Tivadar balatonszárszói kertje. Engem a tíz év kihagyás után először megrendezett Szárszói találkozó híre és a meghívón szereplő nevek valami olyan izgalommal töltöttek el, hogy gyakorlatilag leblokkoltam és a szerkesztőségi levelőzőlistára is csak annyit tudtam írni: Kánaán! De ez itt a helyszínen sokkal durvább, hiszen olyan emberek is megjelentek, akiket méltatlanul kihagytak a meghívóból, például Puch László. Közben kiderült, hogy a vasárnapi találkozót szombaton egy elvileg zárt körű bemelegítés is megelőzi, ami szintén kihagyhatatlannak tűnt. Mivel nem bírta a meleget a városban, csatlakozott hozzám Szabolcs is, akivel a hvg.hu-s Tóta W. Árpád autójának hátsó ülésén utazunk le a Balatonra.

15.30: Sas-kabaréval hangolunk

PSz: “De a beszámoló a politika rovatba megy, nem a Velvet szexbe!” - tör elő belőlem a rovatsovinizmus, miután Tamás a kocsiban semmi másról nem tud beszélni, csak egy képviselőnőről, aki egyébként a háttérképe is a szerkesztőségi gépen. Árpád közben latin dallamokkal borzolja az idegeinket. Balatonföldváron szállunk meg. “Magukon kívül csak kilenc nő van!” - fogad minket hamiskás mosollyal a tulaj, majd figyelmünkbe ajánlja a panzióhoz tartozó stéget, ahol a hölgyek éppen napoznak. Lenyomok pár fekvőtámaszt és gyorsan leugrunk fürdeni. Amíg a törülközőmet keresem, Tamás csillogó szemmel néz valamit a tévében.

NT: A panzió recepcióján a tévében futó Sas-kabaré már előkészítette a hangulatot, bár itt még nem is sejtettük, hogy Farkasházy Tivadar és Selmeczi Tibor olyan műsorra készül, amihez képest a Mikroszkóp színpad csak egy parlamenti közvetítés. Rövid csobbanás a Balatonban és már indulnánk is, amikor a panziós fémtálcán egy üveg pezsgőt és kilenc pezsgőspoharat hoz a stégen napozó hölgyeknek. A legnagyobb nyugalommal hagyjuk ki a pezsgőzést, hisz ránk az évtized eseménye vár.

18:00: Csak úgy besétálunk Farkasházyhoz

PSz: A hivatalos program elvileg vasárnap lesz, a szombati előpartira mi valójában nem is vagyunk meghívva, udvariatlanság lenne csak úgy beállítani, magyarázom Tamásnak. Próbálom meggyőzni, hogy inkább együnk lángost és strandoljunk. Nagyon jó a víz, talán egy kicsit már túl meleg is.

NT: Hont András hvg.hu-s újságíró jön végül értünk, akit mikor elbizonytalanodik, hogy jó helyen járunk-e, Tóta nyugtat meg azzal, hogy menjen csak: ha sok Volgát lát az út szélén, akkor álljon meg. Ez persze inkább úgy igaz, hogy mikor sok Audit és kabrió Mercedest lát. Farkasházy Tivadar kertjébe végül úgy sétáltunk be, ahogy az egész falu besétálhatott volna, ha lett volna kedve. Szabolcs csalódott, hogy nem dobtak ki minket.

18:30: Itt fog Bajnai vasárnap korszakváltásról beszélni

PSz: “Nézd, ott a Vitányi!” - mutatok rá Ungváry Rudolfra. Dési János szakácsjelmezben húst süt, előtte Ráday Mihály salátát pakol Paul Lendvai tányérjára. A tarja finom, csak el lett sózva. Olyan a hangulat, mintha Medgyessy Péter most nyerte volna meg a választást, mondja valaki. Tamás fenekeket és kilógó hasakat fotóz, kezd kínossá válni a helyzet, én pedig próbálok úgy tenni, mintha nem vele lennék. Közben elhangzik a kommunista valhalla kifejezés. Egy úr a vállamat lapogatja: “a fiatal generáció, ti vagytok a remény!”. Annyi egészen biztos, hogy a protézisragasztó most hiánycikk Szárszó és Földvár környékén. Ideje beállni egy italért. Vadai Ágnes is így gondolja, még közös fotó is készül rólunk. Elhangzik a történet, miszerint Lengyel László állítólag megkérdezte Mesterházyt, “Attila, mi akarsz lenni a Bajnai-kormányban? Elintézem!”.

NT: Úgy röpködnek a meghatározó baloldali politikus- és újságírónevek, hogy én már válogatás nélkül - függetlenül attól, hogy ismerős vagy sem - állok oda emberek, kisebb társaságok mellé, hogy készüljön közös fotó velük, vagy hogy elkapjak valami szórakoztató mondatot. Utóbbi igazából sohasem marad el: az első rögtön az volt, amikor szegény Medgyessy Péternek kellett magyarázkodnia egy társaságban Gyurcsány Ferenc múlt heti produkciója, kínosnak talált kádározása miatt Nagy Imre házánál. “Ízléstelen volt!” - mondták neki. “Hm” - válaszolta az ex-miniszterelnök. Közben próbálok jó képet készíteni Heller Ágnesről:

19:00: Téliszalámi és vicces cigi sincs

NT: “Körbeadjak egy cigit?” - viccelődött Juhász Péter az őt körülvevő társaságban. Leülünk enni, mögöttünk Mécs Imre, balra Bitó László, jobbra Markos. Vagy Nádas.

PSz: Beállok a sorba Baja Ferenc mögé narancsléért. Emlékszem, gyerekkoromban sokáig nem tudtam megkülönböztetni Jánosi Györgytől. Medgyessy grapefruitlevet kér. “Te vagy a legnézettebb, ugye?” - kapja a kérdést mögöttem Bánó András. Zsurki vodkagyár, törnek elő az emlékek. “Látom, mindenki bort hozott” - kezd taktikai smúzolásba Tamás Farkasházyval, nehogy feltűnjön neki, hogy mi mit is keresünk itt. Életében először beszélt vele pár szót, de innentől már következetesen csak Teddynek hívja. “A téliszalámit elraktátok?” - szól oda nekünk Hont, amikor feltűnik Bakáts Tibor.

19:30: Mindenki szabadlábon

NT: Medgyessy Péter a túlsózott szürkemarhától kiszáradt száját nyalta, miközben a tányér fölött sandán nézte és konstatálta, hogy a Bródy János hangolására billegő Vadai Ágnes milyen jó formában van. Medgyessyről jut eszünkbe: Gyurcsány Ferenc nincs itt szombat este, pedig saját pártjának sajtósa, és párttársai is úgy tudták, hogy eljön.

PSz: Szétválunk. Tamás Medgyessyt, én pedig Puch Lászlót követem, aki épp a Fidesz-székház egyik elfoglalója, Misetics Bálint és Juhász Péter között sétál el amúgy korszakváltásilag. Véletlenül rálépek valakinek a lábára, de egy jól begyakorolt “elnézést, nagyon tetszett, amit az ÉS-be írt!”-felkiáltással kimentem magam. Kicsit furcsán néz rám, de én addigra már egy történetet hallgatok arról, hogy egy itt most nem megnevezett tényfeltáró újságíró kétszer úgy megvert egy volt miniszterelnöki tanácsadót, hogy az direkt emiatt kezdett el kungfuzni. Valakinek a szájából elhangzik az “ez még szabadlábon van?” kérdés. Később más róla kérdezi ugyanezt.

20:00: Egyre közelebb Vadaihoz

PSz: “Bazmeg. A Puch. Ne.” - mondja valaki mögöttem. Tótával leülünk a cseresznyefa alá Lamperth Mónikához és Vadai Ágneshez, akik kelletlenül, de tudomásul veszik. Dohányoznak. Odajön hozzánk Gálvölgyi János, de csak azért, hogy az előttünk lévő hamutálcán elnyomjon egy csikket. Vadaiék abban a pillanatban állnak föl, amikor Tamás is csatlakozik.  "Semmi köze az európai kereszténydemokráciához!" - magyaráz valamit Árok Kornél.

NT: Nem merem megkérdezni Gálvölgyit, hogy hány évig öltözött Rátonyi Róberttel. Egyébként húszra tippelek.

20:30: Az elbocsátott légió

PSz: “Akarsz vállalni valami szerepet?” - kérdezi Kónya Péter Heller Ágnestől. Tehát Kónya Péter Heller Ágnestől. Kónya Péter Heller Ágnestől. Igen, Kónya Péter Heller Ágnestől. “A Google a barátod!” - mondom a mellettem ülőnek és elindítok egy képkeresést, hogy bebizonyítsam, tényleg Nádas Pétert láttam. “De nagyon hasonlít!” - igyekszem menteni a helyzetet, amikor kiderül, hogy valójában Gordon Istvánt. Gerendai Károly a háttérben Ujhelyi Istvánnal beszélget.

NT: Ujhelyi István Somogyi Zoltánnal beszélget. Egy focikapuban. Hogy miről, azt nem sikerült kideríteni, de ha a kampánystratégiáról, akkor nagy bajban van az MSZP. Somogyi később elmondta, hogy szerinte az egész estében nem volt semmi vicces, de még csak megmosolyogni való sem. Konkrétan fogalmam sincs miről beszél, soha ilyen jól még nem szórakoztam.

21:00: Senkit nem raboltak el

PSz: “Itt van, itt van, ő az!” - mondom Tamásnak. A férfi megfordul, de nem Havas Henrik. Közben egy olyan kérdésen gondolkozunk, melyre az egyik lehetséges válasz Gréczy Zsolt, a másik Ungvári Tamás. “Szoktam olvasni, amit írsz. Te vagy az, akit elraboltak, ugye?” - kérdezi tőlem egy középkorú hölgy, én pedig már válaszolnám, hogy nem, önszántamból vagyok itt, de közben kiderítjük, hogy Szlankó Bálinttal kevert össze.

NT: Ha mindig is tudni akarta, hogyan is néz ki Farkasházyék szárszói vécéje, íme:

21:30: Tombolnak az elemek

NT: Farkasházy Tivadar és Selmeczi Tibor az este végén egy viccesnek szánt, ám végül félelmetesen kínos kabarét adnak elő. A hasamat fogtam például a nevetéstől, amikor Selmeczi a kakastollas süveget kakás tollasnak mondja. Amikor végre vége lett, akkor sem menekülünk, mert egy kivetítőn azonnal elkezdték vetíteni Farkasházy valamelyik korábbi számát: a közönség felváltva tapsol felvételről és élőben. Mi itt adtuk fel, Tóta W. itt nevettette meg Vadait és az egyik baloldali párt sajtósa itt mondta a következő mondatot:

PSz: “Megegyezhetünk: olyan, hogy modern magyar baloldal, olyan nincsen” - foglalja össze gúnyos mosollyal egy helyes pártsajtós lány a nap tanulságát. Tamással, a hvg.hu-s kollégákkal és egy politológussal bezsúfolódunk valakinek az Audijába, aztán nemsokára már egy lakókocsiparkból nézzük a viharos Balatont. A tomboló elemek úgy csapnak össze a fejünk felett, mint vasárnap Teddy kertjében Bajnai Gordon és Mesterházy Attila fognak. Legalábbis remélem.

Frissítés: Bajnai és Mesterházy nem csaptak össze, viszont mégis kidobtak minket!