Magyarország elleni vizsgálatot kérnek a jogvédők

Közös levélben kéri az Amnesty International (AI) és a Human Rights Watch (HRW) az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének tagjait, hogy a keddi vitában támogassák a monitoring bizottság ajánlását, és indítsák meg a Magyarországgal szembeni vizsgálatot.

A két szervezet álláspontja szerint a monitoring bizottság elemzése megalapozott, hiteles és egybecseng saját megállapításaikkal, továbbá tükrözi a Velencei Bizottság, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, az ENSZ lakhatással, szegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó különmegbízottja, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadságért felelős képviselője, valamint az Európai Parlament szakbizottságának aggályait a magyar alkotmányos és törvényi fejleményekkel kapcsolatban.

A jogvédő szervezetek úgy vélik, hogy a magyar kormány szembement a nemzetközi szervezetek ajánlásával és az alapjogok védelmében korábban hozott alkotmánybírósági (AB) határozatokkal, amikor olyan rendelkezéseket emelt az alaptörvénybe, amelyeket korábban az AB már alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisített.

A jogvédő szervezetek egyebek mellett kifogásolják a hajléktalanság büntethetőségét, a gondnokság alatt élők választójogának korlátozását, az azonos neműek kizárását a család fogalmából, illetve egyes közintézmények feletti túlzott politikai befolyást.

Eközben a magyar alaptörvény hívei sem tétlenkednek: világszerte 50 országból 66 civil szervezet nyilatkozatban állt ki a magyar alaptörvényben megfogalmazott értékek – különösen a család és a férfi-nő házasság intézménye – mellett. A dokumentuomot a napokban juttatott el a kezdeményezést szervező spanyol Profesionales Por la Ética szervezet Orbán Viktor miniszterelnöknek – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

Havasi szerint az aláíró szervezetek úgy vélik, a magyar alaptörvény elleni aggasztó támadások ideológiai manipuláción alapulnak, egyben kifejezik meggyőződésüket, hogy Magyarország alkotmánya a demokrácia, a joguralom és az emberi jogok alapvető normáira épül.

A külföldi civilek szerint a magyar alaptörvény tükrözi és tiszteletben tartja az európai alkotmányos gyakorlatot, és sok európai nemzet, valamint politikus számára szolgálhat példaként a mostani súlyos gazdasági és demográfiai válságban. A nyilatkozat végül felszólít a magyar nép szuverenitásának tiszteletben tartására.

A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló javaslat az egyik napirendi pont az ET parlamenti közgyűlése nyári ülésszakának keddi ülésnapján. Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési eljárás.

A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A jelentést a parlamenti közgyűlés monitoring bizottsága áprilisban nagyon szűk többséggel fogadta el.

A parlamenti közgyűlés házbizottsága ezután májusban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ellenzi a megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Mivel ez a vélemény nem egyezett a monitoring bizottságéval, a kérdést a parlamenti közgyűlés plenáris ülésének napirendjére kellett tűzni.