Szoros figyelemmel kíséri Magyarországot az ET
További Belföld cikkek
-
A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették - A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Magyarország jogállamiságára vonatkozó megállapítások önmagukban is súlyosak, ám együttesen nézve megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amit a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítése kísér. Ez szerepel az Európa Tanács (ET) ma elfogadott nyilatkozatában, amely kimondja: "szoros figyelemmel kísérik" a helyzet alakulását.
Az elfogadott dokumentum több ponton támaszkodik az ET alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban tett megállapításaira. Felszólítja a magyar hatóságokat, hogy a vallásszabadsággal és az egyházak jogállásával, a parlamenti választásokkal, az alkotmánybírósággal, az igazságszolgáltatási ágazat függetlenségével, valamint a médiával kapcsolatban a jogi szabályozást hozza összhangba az európai testületek által hangsúlyozott szempontokkal.
Még durvábban fogalmaztak volna
Az ET eredeti javaslata még keményebben fogalmazott, ezt azonban néhány ponton módosították.Az eredeti előterjesztés annyira aggályosnak minősítette a jogállamiság magyarországi helyzetét, hogy - EU-tagország vonatkozásában mindeddig példátlan módon - hivatalos megfigyelési eljárás megindítását kezdeményezte.
Különböző országokhoz tartozó és különböző pártállású képviselők azonban olyan módosító indítványt adtak be - és végül fogadtattak el 135 szavazattal, 88 ellenében, 6 tartózkodás mellett -, amely ehelyett a további magyarországi fejlemények szoros figyelemmel kísérését, majd - időhatár nélkül - a Magyarországnak tett javaslatok megvalósításának áttekintését helyezi kilátásba. Az egész előterjesztés végszavazásakor 149-en voksoltak igennel, 38-an nemmel, 24-en pedig tartózkodtak.
Az elfogadott módosító indítvány mellett a benyújtók egyike, Mike Hancock brit liberális képviselő egyfelől azzal érvelt a vitában, hogy a dokumentum egyetlen szóval sem tér ki arra, mi lenne a megfigyelési eljárás megindításának a várható haszna. Hancock és mások úgy vélekedtek, hogy a magyarországi helyzet nem indokolja ennek a súlyos, az országot megalázó lépésnek a megtételét.
A másik tábor azt hangoztatta, hogy a monitorozás nem tekinthető büntetésnek. Kerstin Lundgren svéd liberális képviselő, az eredeti előterjesztés jelentéstevője azt is megjegyezte: a "monitoring" nem mást jelent, mint szoros figyelemmel kísérést.
Strasbourgi forrásaink szerint a kompromisszumos javaslat valójában politikai taktika része. A javaslat megfogalmazói fél szemmel már a jövő heti Európa Parlamenti szavazásra figyelt, amelyben a Tavares-jelentés a téma. Az ET a negyedik alkotmánymódosítást elmarasztaló jelentés elfogadását könnyítené meg azzal, hogy most nem fogalmaz meg sarkos véleményt, így nem riasztja el a néppárti képviselőket.
A negyedik alkotmánymódosítást bírálók ellen időközben kampányba kezdett a kormány: az általuk terjesztettlevél alapos vizsgálatából azonban kitűnik, hogy a magyar kormány mellett aláírók a számos pontból csak egyet ismertek, és a házasság fogalmát boncolgató kérdés is leginkább csak dél-amerikai országokat mozgatott meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
