Lukács
7 °C
22 °C

Több tízezer embriót raktároznak lefagyasztva

2013.06.25. 11:34
A lombikbébi-programok során megtermékenyített, ám fel nem használt embriókról a szülők döntenek, legtöbben a fagyasztást választják. Minden mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központnak kötelessége fagyasztórészleget fenntartani: tizenhárom ilyen központ van Magyarországon. Helyszínenként 2-5000 embriót tárolnak folyékony nitrogénben. A bioetikus szerint a hatályos szabályozás nem következetes. A minisztérium vizsgálja a lombikcentrumokat, de nem árulja el, miért.

„Egy év után jelentkeztem a fagyasztásban várakozó gyerekeimért” – meséli Eszter, aki öt lombikprogramon vett részt a meddőségi és nőgyógyászati központként üzemelő Dévai Intézetben. Kettő volt sikeres, Eszternek két kislánya van, a kisebbik született lefagyasztott, majd felengedett embrióból. „Egy percig sem gondoltunk rájuk technikai megoldásként, végig babaként kezeltem őket” – mondja a lefagyasztott embriókról, és eszébe sem jutott, hogy a pluszban fennmaradó embriók megsemmisítése mellett döntsön. Egy évvel később, szintén fagyasztott és felengedett embrióval újra próbálkoztak beültetéssel, de ekkor az eljárás már nem volt sikeres.

A legtöbb meddőségi központja az országban a Kaáli Intézetnek van, adataik szerint a mesterséges megtermékenyítésnél a „siker egyik legfontosabb feltétele, hogy több petesejt álljon rendelkezésre”. A mesterséges megtermékenyítés Magyarország összes lombikközpontjában úgy zajlik, hogy steril körülmények között, a hormonális kezelés után egyszerre több petesejtet szívnak le a petefészkekben lévő tüszőkről. A petesejteket szövettenyésztő edényekbe helyezik a hímivarsejtekkel együtt, ekkor a petesejteknek átlagosan 70 százaléka megtermékenyül. Eszterék esetében 12 petesejtet sikerült leszívni, hatot sikerült megtermékenyíteni, és kettőt ültettek be.

Fagyasztott babák

Dr. Várnagy Ákos, a pécsi egyetem Reprodukciós Központjának szakmai vezetője szerint az átlag öt-hat, de akár tíz megtermékenyített petesejt is létrejöhet. A magyar eljárás ezen a ponton eltér például a némettől, mert nálunk a tüszőben lévő összes petesejtet leszívják és megtermékenyítik, míg Németországban csak annyit, amennyit biztosan be is ültetnek (egy-három sejtet). Utóbbi eljárásnak kisebb a sikerességi rátája, mint a magyarnak, de könnyedén lehet – akár vallási, akár világnézeti, akár morális - szempontból amellett érvelni, hogy a megtermékenyített petesejt egy megkezdett élet, amellyel a fagyasztás ellentétesként is értelmezhető. Olaszországban és Németországban egyáltalán nem is engedélyezik az embriófagyasztást. Maximum három embriót hoznak létre – annyit, amennyit egy alkalommal vissza is ültetnek.

A magyar szakemberek szerint viszont éppen a fagyasztás növeli a program sikerességét, Kaáli Géza professzor, a Kaáli Intézet főigazgatója korábban az MTI-nek azt mondta, hogy az utóbbi években három-négyről egy-kettőre csökkentették a beültetett embriók számát, mondván „ez csökkenti ugyan a terhességi arányt, de több fagyasztott embrió marad, azokat újra be lehet ültetni. A hármas-négyes ikerterhesség elkerülése napjainkban a lombikbébi kezeléseket végző orvosok egyik legfontosabb feladata” – fogalmazott.

Scifi vagy nem scifi

Eszter kislánya fagyasztott embrióból született, édesanyja szerint imádja a hűtőket
Eszter kislánya fagyasztott embrióból született, édesanyja szerint imádja a hűtőket
Fotó: Eszter

Az edényben megtermékenyített petesejtek inkubátorban fejlődnek öt-hat napon át, ezután következik a beültetés, ami gyakorlatilag fájdalommentes, nagyjából ugyanolyan érzés, mint egy átlagos nőgyógyászati vizsgálat. Maximum három, kivételes esetben négy megtermékenyített petesejtet ültetnek vissza, a megfelelő fejlettségi állapotban lévő maradékról a szülők közösen döntenek. A leggyakoribb döntés az, hogy lefagyasztják az embriókat, főként azért, hogy a későbbiekben a párnak új kisbabája születhessen. A szülők dönthetnek a fel nem használt embriók megsemmisítéséről, kutatási célra való felajánlásáról és anonim adományozásáról is, de mindhárom nagyon ritka, évente intézményenként mindössze egy-öt olyan pár akad, aki ilyen döntést hoz.

A fagyasztott embriók száma tehát egyre nő. A raktározást nem úgy kell elképzelni, ahogy a témát feldolgozó sci-fikben rendszeresen ábrázolják, a szabad szemmel alig látható embriókat egy vékony, szívószálhoz hasonló eszközben tárolják. „A felengedés után derül csak ki, hogy életképes-e az embrió. Az életképesség esélye a tudomány mai ismeretei szerint nem attól függ, hogy milyen hosszan, egy vagy tíz évig vannak-e lefagyasztva az embriók, hanem hogy megfelelő-e a fagyasztás és felengedés technológiája” – mondja Dr. Várnagy.

A fagyasztást a társadalombiztosítás öt éven át támogatja, addig a szülőknek nincs ezzel kapcsolatos költségük. Öt év után a fagyasztásért évente 15 ezer forintot kell fizetniük, mondta Várnagy. Náluk csak tb-finanszírozott lombikprogram van, de más intézményekben, a magánúton kezdeményezett mesterséges megtermékenyítés összesen félmillió forintra rúghat.

Márciusban az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottsága panaszokra hivatkozva vizsgálatot kezdeményezett az (IVF– in vitro) mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központokban. Megkérdeztük az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságát, hogy milyen jellegű panaszok érkeztek, és miért vizsgálódnak, de csak annyit válaszoltak, hogy klinikai auditról volt szó, és az be is fejeződött. „A jelenleg hatályos szakmai irányelv kibővítését és aktualizálását kezdeményezzük, így a témában később tudunk bővebb tájékoztatást adni″ – írták.

Az embriónak van emberi joga?

A potenciális megsemmisítés, a gyakorlatilag korlátlan ideig fagyasztva tárolható embrió több jogi kérdést is felvet. Jogrendszerünkből az következik, hogy a már megszületett gyermek élvez több jogot, mint a magzat, és a magzat is több jogot kap, mint a mesterségesen megtermékenyített (in vitro) embrió, mondta Dr. Sándor Judit, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója. (Az egészségügyi törvény magzatnak a méhen belül fejlődő emberi lényt nevezi a terhesség 12. hetétől. Előtte nevezzük embriónak.)

Az új alaptörvényben ugyanakkor a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt kapott a meg nem született élet védelme. A 2012 januárjától hatályos alaptörvény II. cikke szerint: „az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”

Jogértelmezésben jártas jogászok számára nyilvánvaló, hogy az alkotmányban szereplő megfogalmazás megváltoztatásának nagy a jelentősége, mert az a bírói értelmezésben a terhesség-megszakítás tiltásának komoly alapjává válhat. Az alaptörvénybeli fordulat azonban nemcsak az abortuszra, hanem a 1997 óta széleskörűen engedélyezett mesterséges reprodukciós eljárásokkal összefüggésben is értelmezhető. „Törvény engedi a méhen kívüli megtermékenyítést, amely szükségképpen magában foglalja számos, már megfogant embrió méhen belüli vagy azon kívüli pusztulását. Ám Magyarország támogatja a meddőség kezelésének többféle módozatát, beleértve a testen kívüli megtermékenyítést és beültetést is, így nem következetes, ha már a fogantatástól kezdve alkotmányos életvédelmi kötelezettséget fogalmaz meg” – mondta Sándor Judit.

Sőt, a szakember szerint mivel nemcsak a méhmagzat, hanem a testen kívül létrejött embrió is fogantatással, megtermékenyítéssel jön létre, így a fogantatással létrejött embrió életvédelme miatt kérdésessé válhatnak a mesterséges reprodukciós eljárások is: „Mi történjék például a számfeletti, sem beültetésre, sem adományozásra nem kerülő in vitro embriókkal? Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadta az az Evans versus United Kingdom ügyben embrió elpusztítását eredményező angol jogi megoldást a genetikai szülők közötti kapcsolat felbomlása esetén″.