A trafikbotrány kirobbantója ötmilliót kért

Kerekesszékes pincérnő hozza az ebéd fogásait a szekszárdi Ízlelőben. Ez az étterem volt az első Magyarországon, amely kifejezetten azért jött létre, hogy fogyatékkal élők dolgozhassanak benne, vagy itt próbáljanak megfelelő szakmai tapasztalatot szerezni ahhoz, hogy önállóan is boldogulhassanak a szabad munkaerőpiacon. A mesterszakácsok által felügyelt konyha tizenhárom embernek ad munkát – de dolgozhatnának ott húszan is, ha az épület átalakítása 2011 óta nem csúszna.

A szekszárdi Ízlelő

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az Ízlelő három éve háborúzik a szomszédos ingatlan tulajdonosával, Hadházy Ákossal, a szekszárdi önkormányzat fideszes képviselőjével, aki áprilisban azzal lett országosan ismert, hogy kiszivárogtatta párttársai trafikkoncessziókkal kapcsolatos egyeztetésének részleteit.

Az állatorvos-képviselő megszólalása nyomán derült fény arra, hogyan osztották szét a helyi fideszes vezetők saját embereik között a trafiknyitási jogokat. Az informális frakcióülés eseményeiről titokban hangfelvétel is készült – mint ahogy arról a beszélgetésről is, amelyen viszont a képviselő magyarázza el, hogy hány millió forintért fogadná el szomszédként az étterem bővítési terveit.

A vendéglátóhelyet 2007-ben indította be a Kék Madár Alapítvány. A foglalkoztatási piacról kiszorultakkal, hátrányos helyzetűekkel foglalkozó civilszervezet célja az volt, hogy olyan vállalkozást indítson, amely segíti a fogyatékkal élőket, hogy megtalálják a saját lehetőségeiknek megfelelő munkakört, másrészt bevételeivel újabb finanszírozási forrást teremt az alapítvány számára. Az Ízlelő 2012-ben már 14 százalékkal járult hozzá a Kékmadár Alapítvány teljes, 160 milliós költségvetéséhez.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A konyha- és a családbarát környezet hamar népszerűvé tette az új éttermet a városban: alig egy évvel az indulás után már ki is nőtte befogadó kapacitását. A fenntartók ezért a bővítés mellett döntöttek. A terv az volt, hogy az önkormányzattól kapott épületben kiütnek néhány falat, és a belső átalakítással átköltöztetik, megnagyobbítják a vendégteret. A közgyűlés még 2009-ben szavazta meg elképzelés támogatását, az építési engedélyt pedig 2011 januárjában adta meg az elsőfokú építési hatóság.

Akkor a testülettel együtt támogatta a bővítés ötletét Hadházy Ákos is, aki néhány évvel korábban költözött be az étterem melletti házba.

A képviselő meredek domboldalon álló ingatlanát csak az étterem udvarán keresztül lehet megközelíteni, ezért szolgalmi joga van az Ízlelő udvarának használatára.

„Az első években harmonikus volt a szomszédsági viszonyunk Hadházy Ákossal, de miután képviselő lett belőle, fokozatosan romlott a helyzet” – mondta az Indexnek Mészáros Andrea, a Kék Madár Alapítvány ügyvezetője. „2006-ban, az étterem elindítása előtt simán lemondott a fellebbezési jogáról, 2009-ben pedig mi is megengedtük, hogy az udvarunk végében, a hegyoldalba vájt garázst építsen. Azóta van szolgalmi joga az autóra is.”

2011 óta azonban már öt fordulója volt az önkormányzat által megadott építési engedélynek a eljárás hatósági és bírósági szintjein, az ügy jelenleg a Kúria előtt van. Hadházy Ákos többek között „a rendszeres penetráns ételszagra” hivatkozott, de jogilag az épülethez létesítendő parkolók számába kötött bele. Azt kifogásolta, hogy szerinte az étterem közelében nem áll majd rendelkezésre megfelelő számú parkolóhely a vendégek autói számára, és a megnövekvő forgalom az ő garázshasználatát is nehezíti.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Bár a perben a Tolna megyei kormányhivatal az alapítvány álláspontját támogatta, a bíróság azonban másodfokon is azt mondta ki, hogy az önkormányzat által elfogadott tervekben is rosszul számolták a szükséges parkolóhelyek számát.

Az időhúzás miatt veszélybe került az átépítésre megnyert uniós pályázati pénz. A 40 milliós beruházást már a nyáron be kellene fejeznie az alapítványnak, hogy a határidőre el tudjanak számolni a támogatással.

A Kék Madár ügyvezetője elmondta, hogy a kellemetlen helyzet megoldása érdekében személyes tárgyalások is zajlottak a képviselővel. Az alapítvány vezetője szerint egy ilyen megbeszélésen állt elő a képviselő azzal, hogy bizonyos összegért visszavonná a fellebbezést. A kuratórium ülésén is meg kellett vitatniuk, hogy adhatnak-e Hadházy Ákosnak ötmillió forintot, de arra jutottak, hogy nem fizetnek. Az ügy későbbi fázisában azonban kisebb összeggel is megelégedett volna a képviselő. Az egyik tárgyalásról készült hangfelvétel azt mutatja, hogy az ötmilliót akkor már ő sem tartotta reálisnak, de kétmilliót igen.

Hadházy Ákos az Index megkeresésére azt mondta, azért nem támogatta az étterem felfejlesztését, mert az a kis utcában ellehetetlenítené a parkolási helyzetet, de neki és családjának is problémát okozna. A képviselő elismerte, hogy a tankonyha szép célért jött létre. Kilenc éve ezért sem akadályozták azt, pedig a parkolási helyzet akkor sem volt jó és a rendeletnek megfelelő, de egy 100 fős kapacitású étterem már inkább jó biznisznek minősül.

Hadházy Ákos

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Hadházy szerint nem ő kérte a pénzt, hanem – amint ez a hasonló ügyekben máshol is előfordul – a háza fogalmi értékcsökkenésének ellentételezésére ajánlották fel neki. Erről többször tárgyaltak, ügyvéd jelenlétében is. Később azonban felesége kérésére ezt az ötletet is elvetették, mert többre tartják, hogy nyugodtan tudják használni a kocsibeállót. Az alapítvány háza megvásárlását is felajánlotta, amit természetesen szintén nem fogadott el.

Hadházy szerint igazát azóta jogerős bírósági ítélet is bizonyítja. (Bizonyítékként el is küldte a Pécsi Törvényszék 2012 novemberében hozott ítéletét, amely azonban ténylegesen nem Hadházy győzelmét mondta ki, hanem új eljárásra kötelezte az ügyben eljáró elsőfokú hatóságot, mert rossz kiindulópont alapján számolta a parkolóhelyeket.) Szerinte az egész történet csak azért került elő, mert most, hogy a trafikügy miatt ismertté vált a neve, egy sajtóbotránnyal akarnak nyomást gyakorolni rá.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!