Kinga, Kincső
19 °C
34 °C

A kormány kedvenc újjáépítői

2013.07.05. 07:06
Bár a rekordárvíz nagyobb károkozás nélkül elvonult, néhány százmilliót biztosan költeni kell majd a helyreállítási munkálatokra. Ilyenkor jön el a kormány kedvenc újjáépítőinek az ideje. A beregi és a felsőzsolcai árvíznél, az iszapömlésnél és a devizamenekültek ócsai lakótelepének építésekor bevált, a Kós Károly Egyesüléshez tartozó építészirodák valamint a devecseri és az ócsai építkezéssel milliárdokat kaszáló Veszprémber Zrt. újra bizonyíthatnak.

Az újjáépítő szupercsapat

Bármilyen katasztrófa is sújtotta az országot 2010 óta – legyen az árvíz, vörösiszap vagy hitelválság – a Kós Károly Egyesülés építészirodái mindig feltűntek a színen, az iszapömléskor pedig csatlakozott a helyreállító-újjáépítő szupercsapathoz a Veszprémber Zrt. is.

A Kós Károly Egyesülést haláláig Makovecz Imre vezette, és a tagirodák mind a Magyarországon Makovecz által ismertté tett organikus építészeti stílust követik. Makovecz nemcsak jellegzetes stílusáról, hanem Orbán Viktorhoz fűződő barátságáról is ismert. Az építész tervezte például a kormányfő szívéhez oly közel álló felcsúti Puskás Ferenc Futball Akadémiát és a most ott épülő stadion egy részét is. Orbán még beszédet is mondott Makovecz temetésén. Az Egyesülésnek több mint húsz tagja van, de katasztrófaépítészként csak a Triskell, a Kvadrum, a Vándorépítész és a Makona Kft.-k lettek sikeresek.

A kormány nem véletlenül bízik a Kós Károlyosokban: mind Felsőzsolcán, mind Devecseren és Ócsán időre elkészültek a házak, pedig a határidő igen szűkös volt. Más építészirodáknak azonban nem is nagyon volt esélyük bizonyítani, hogy ők is képesek hasonlóan feszes tempóra. A felsőzsolcai árvíz idején egy 2010 júliusi kormányhatározat biztosított kizárólagosságot a tervezésre és művezetésre a Kós Károly Egyesülés irodáinak, míg az iszapkatasztrófa idején az irodák maguk jelentkeztek a tervezési feladatra, és így nem is volt szükség a nyílt pályáztatásra. Az építkezésen pedig a kivitelező, a Veszprémber alvállalkozóiként dolgoztak. Az ócsai házak megtervezéséért két Kós Károlyos és egy harmadik, kaposvári iroda versenyzett a belügyminisztérium által kiírt közbeszerzési pályázaton.

A devecseri és az ócsai lakóparkok kivitelezéséért felelős Veszprémber Zrt. szintén egy politikailag jól szituált cég. A Devecserben 4 milliárdért, Ócsán 2,4 milliárdért építő vállalat vezérigazgató helyettese, Garancsi Mária a „kormány buldogjaként” emlegetett Gál András Leventének, a KIM közigazgatási exállamtitkárának volt a tanácsadója, 2015-ig szóló szerződéssel. Testvére, Garancsi István – akivel több közös cégük is van – pedig Orbán Viktor kedvenc focicsapatának, a Videotonnak az elnök-tulajdonosa. Garancsi Mária vezetője volt annak a Hernádi Zsolt MOL-vezér által is alapított Szinva Kft.-nek is, amely megvette a budai diplomata luxusingatlanokat kezelő CD Hungaryt.

Az építészirodákhoz hasonlóan a Veszprémber sem feltétlenül kemény versenyben nyerte el a zsíros megrendeléseket. Az iszapkárosultak házait például két másik cég is felépítette volna. Az egyik, a Vemévszer - egyes információk szerint - a Veszprémber vezérigazgatója testvérének a vállalkozása.

A másik, versenyben alulmaradt cég egy devecseri építőipari vállalkozás, a Rimex Plussz, amely később alvállalkozóként részt vett a felújítási munkákban. Az ócsai projekt még ennél is simábban került a Veszprémberhez, mivel a beszerzést meg sem hirdették, hanem tárgyalásos alapon folytatta le a katasztrófavédelem.

Az első sikerek

A Kós Károly Egyesülés építészirodáinak gyümölcsöző együttműködése a katasztrófák utáni helyreállításban a 2001-es árvíz utáni beregi építkezésékkel kezdődött. Mint azt Turi Attila, az egyik tagiroda, a Triskell Kft. vezető építésze elmesélte, Beregen még nem volt úgy központosítva a helyreállítás, mint később Devecseren vagy az ócsai lakópark építésekor. A Kós Károlyos építészeknek itt 17 pályázata nyert, de a tervezők lemondtak a szerzői jogaikról és az egyéni dicsőségről, és munkacsoportokat alkotva, egy kollektívaként felosztották egymás között a településeket és így koordinálták a munkálatokat, mondta Turi. A kivitelező szintén nem egy cég volt, hanem helyi vállalkozások.

A beregi sikereket a 2010-es borsodi árvíz idején a kormány egy, a helyreállításban a Kós Károly Egyesülés építészirodáinak kizárólagosságot biztosító kormányhatározattal hálálta meg. Az OKF tájékoztatása szerint az árvíz utáni közvetlen helyreállítási munkálatokhoz az irodák ingyen biztosították a terveket – összesen 51 lakóingatlant terveztek meg -, amelyeket a felsőzsolcai önkormányzat szociális alapon osztott szét.

  

Az Egyesülés és a katasztrófavédelem között jól sikerült az együttműködés, hiszen a helyreállítási munkák befejezése után, 2011 januárjában az irodák egy hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésen 190 millió forintot nyertek a borsodi közintézmények helyreállítására és energetikai racionalizálására. Petróczi Tímeának, a katasztrófavédelem szóvivőjének tájékoztatása szerint a közbeszerzést a Triskell, a Kvadrum, a Vándorépítész és Makona Kft.-k nyerték, bár a közbeszerzési értesítőben ez utóbbi cég nem szerepel. A Makona Makovecz Imre családjának az építészirodája. Turi erről a közbeszerzési szerződésről csak annyit mondott, az egy fajta utófinanszírozása volt az árvíz idején végzett munkájuknak.

Vöröriszap- és devizapark

Az árvizeknél jól bevált építésziroda, a Triskell „önként és ingyen” jelentkezett a feladatra, hogy népies stílusú házakat tervezzen a vörösiszap-károsultaknak Devecseren. Mint utóbb kiderült, az önkéntes jelentkezés helytálló, de csak a kárfelmérést és szakértést végezték ingyen, a tervezési szakaszban már a kivitelező Veszprémber alvállalkozóiként, pénzért dolgoztak – mondta el Turi.

A katasztrófa-építőiparba ekkor berobbanó Veszprémber és Devecser jó munkakapcsolata nem szakadt meg a vörösiszap-házak befejezésével. A cég nyert még ott több közbeszerzést is, egyebek mellett például 66 millió forintért építettek egy alig 200 négyzetméteres lakást és orvosi rendelőt. Az építkezés négyzetméterára még a drágának mondott lakóparki házaknál is borosabbra sikerült. A veszprémi cég idén júniusban pedig egy 188 milliós járdafelújítás tendert nyert a devecseri önkormányzattól, hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésen

Az állam, a Veszprémber és a Kós Károlyos építészek együttműködése a devizahitel-károsultak nagy port kavart ócsai „gettójának” felépítésével folytatódott. A lakóparkot már a kezdetektől sok kérdés övezte. Talány például, hogy miért pont Ócsán épült meg a 80 ház. A kormány figyelmébe ajánlhatta a területet akár Horváth Zoltán is, a Kós Károly Egyesülés egyik jeles építésze, aki 1998 óta a Ócsa főépítésze. Korábban, a felsőzsolcai helyreállításkor is a Kós Károly Egyesülés egy másik irodájához tartozó zsolcai főépítész ajánlotta a kollégáit a katasztrófavédelem figyelmébe.

A tervezést egyébként nem Horváth cége – a Triskell – végezte, hanem egy másik Kós Károlyos iroda, a Kvadrum, 24 millió forintért. Az ócsai házak megszólalásig hasonlítanak a devecseriekre, mindkét lakópark azt az érzetet kelti, mintha egy film díszletében járna az ember. A Kvadrumnak nem kellett messzire mennie, hogy ötleteket kérjen a devecseri házakat tervező Triskelltől: a Kós Károly Egyesülés említett tagjai mind egy budapesti, Kecske utcai irodát bérelnek.

Jó ez nekik?

A katasztrófák utáni helyreállítási munkákat több kritika is érte a drágaságuk miatt, az építészek azonban a feladat különlegessségével magyarázták az árakat. Felsőzsolcán a helyi vállalkozók viszonylag olcsón, 137 ezer forint/négyzetméteres áron építették meg a házakat. Összehasonlításképpen: Ócsán 155, Devecseren pedig 240 ezer forint/négyzetméterért épültek fel az államilag támogatott házak. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, hatvan négyzetmeteres devecseri iszapház 19 millió forintba került. Turi a minőségbeli különbségekkel magyarázta a jelentős árkülönbséget: „nem mindegy, hogy az ember Mercedest vagy Suzukit vesz”, de hozzátette, a helyi kisvállalkozók általában olcsóbban dolgoznak és ilyen esetben fővállalkozói díj sincs, nem úgy, mint a Devecserben és Ócsán építő Veszprémber.

Bár a fentiekből úgy tűnhet, anyagilag azért nem feltétlenül éri meg a kormány kedvenc újjáépítőjének lenni, főleg nem, ha építész az ember. A cikkben szereplő irodák közül egyik sem húzott különösebb hasznot a katasztrófa-építészetből, sőt, elég sokáig kellett várniuk a nekik járó 190 millióra a borsodi helyreállítás után. A kormány figyelmének előterébe kerülni azonban jár némi haszonnal: az irodák jóval több közbeszerzést nyertek 2010 után, mint előtte. A Kvadrum a Fidesz kormányra kerülése előtt mindössze egy beszerzést nyert el, azóta tizenkettőt, a Makona megháromoszorozta, a Triskell pedig megduplázta az állami megbízatásait 2010 óta. A Makona egykori építésze, Dobros Tamás befejezhette a felcsúti stadion tervezését.

A Veszprémber nem panaszkodhat az anyagi hasznára sem, és a közbeszerzési pályázatai is kaptak némi lendületet. A cég már 2010 előtt is sikeres volt ezen a területen, a Fidesz-kormány óta azonban egyre több állami pénzből finanszírozott megbízást nyernek el.

Az idei árvíz utáni helyreállításokra még nem írták ki a pályázatokat, és ahogy Turi kifejtette, az nem ő tisztje, hogy megítélje, számítanak-e majd a Kós Károly Egyesülés munkájára.

Az írás a Mathias Corvinus Collegium és a Cook Communications együttműködésében létrejött Komáromy Gábor-ösztöndíj keretében jelent meg.