Júlia, Rita
12 °C
25 °C

Bünteti a nőket az új választási törvény

2013.07.11. 14:06
A parlamenti helyek számának csökkenésével elsősorban a nők szorulhatnak ki az Országgyűlésből, így a következő ciklustól még kevésbé veheti figyelembe a nők szempontjait a törvényalkotás – állítják nőszervezetek. Konkrét lépéseket várnak.

A nők is a választási törvény változásának vesztesei lehetnek: mivel 2014-től csökken a parlamenti helyek száma, az Országgyűlésből női politikusok szorulhatnak ki elsősorban, állítja a nők jogait védő három legnagyobb ernyőszervezet. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége és a Magyar Nők Szövetsége nemrég kiadott közös állásfoglalása szerint az is aggasztó, hogy a törvény növelte a listás helyekkel szemben az egyéni képviselői helyek arányát, ahol a nők általában rosszabb eredményeket érnek el.

„E két változás – különösen a nők megfelelő politikai részvételét garantáló pozitív intézkedések hiányában – azt eredményezheti, hogy a parlamentben a nők egyébként is sokkolóan alacsony aránya a 2014-es választásokat követően még tovább csökken” – írták.

A három szervezet így az LMP-s Ertsey Katalin támogatásával most lépéseket sürget. Szerintük az elmúlt évek törvényi kezdeményezései nem jártak sikerrel, és a politikusok nyilatkozatai nem párosultak valódi akarattal. A nőszervezetek vezetői ezért most saját kezükbe vették az ügyet, és konkrét kívánalmakat fogalmaztak meg:

  • A pártoknak ki kellene nyilvánítaniuk, hogy a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét, a nők emberi jogait és a nők részvételét a politikában és a közéletben demokratikus értéknek ismerik el, és támogatják.
  • Támogatniuk kell a női jelölteket, például képzésekkel, mentorprogramokkal, a kampányokban láthatóság biztosításával.
  • A pártprogramok és kampánybeszédek segítsék az egyenlőséget, és reflektáljanak a vonatkozó nemzetközi normák, ajánlások elvárásaira is.
  • Vezessék be az országos listákon a paritást, azaz 50-50 százalékos női-férfi arányt. Ezt a pártoknak saját köreiken belül kellene szabályozniuk.
  • A listákon a női-férfi jelölteket felváltva szerepeltessék.
  • A paritást az európai parlamenti választásokra állított listákon is vezessék be.
  • Növeljék a nők számát az egyéni választókerületi jelöltek között, illetve a későbbiekben az önkormányzati választásokon induló jelöltek között is.

Közleményükben a nőjogi szervezetek megemlítik, hogy a magyar parlamentben a nők aránya a rendszerváltás óta folyamatosan 10 százalék körül alakul, most éppen 8,8 százalék, tehát a magyar társadalom 52 százalékát kitevő nők képviselete egy 92 százalékos férfitöbbségű parlamentre van bízva. E tekintetben gyakorlatilag utolsók vagyunk Európában. Sőt, ha az egész világot nézzük, az Interparlamentáris Unió (IPU) adatai szerint Kiribati és Brazília ugyan mögöttünk kullog, de például Egyenlítői-Guinea és Bahrein is megelőz. Nem csoda, hogy az ENSZ nők elleni diszkrimináció felszámolását célzó CEDAW Bizottsága újra és újra aggodalmát fejezi ki Magyarország miatt.

ENSZ CEDAW

A nemzetközi szervezet év elején 60 pontban fogalmazott meg ajánlást Magyarország részére, sőt, időközi jelentéseket is kértek.  A CEDAW szerint a kormány leépítette a nők és férfiak egyenlőségével foglalkozó állami intézményrendszert és konzultációs mechanizmusokat, és a korábban elfogadott, 2021-ig szóló egyenlőségi stratégia megvalósításával sem halad. Míg korábban csak ajánlották, a bizottság idén már nyíltan kéri: a magyar kormány vezessen be átmeneti kvótákat a nők és a férfiak egyenlő képviseletére a politikában. Szerintük a pártok kvótái és a paritásos rendszer mellett  a választott és a kinevezett politikai testületekben, a döntéshozói posztokon is javítani kellene a nemek arányán.

Vissza a konyhába

A csütörtöki közlemény szerint a női parlamenti részvétel a demokrácia, a társadalmi igazságosság egyik fokmérője. Ráadásul a már létező magyar jogszabályok nem mindig tükrözik a nők férfiakétól eltérő élethelyzetét, tapasztalatait és érdekeit, és nem védik megfelelően a nők emberi jogait. A női szervezetek szerint ennek a női képviselők hiánya az oka. "A nők szempontjait is figyelembe vevő törvényalkotás álláspontunk szerint elképzelhetetlen a nők számottevő parlamenti részvétele nélkül" – írják.

A paritás bevezetése bármelyik nem képviselőjének 23 százalékos parlamenti képviseletet garantálna. Ezzel a nők parlamenti részvétele megközelítené – ha nem is érné el – az úgynevezett kritikus tömeget, azt az arányt, amely mellett a nők sajátos érdekeit kellő súllyal, mélységben és hitelességgel lehet képviselni a politikai döntéshozatal fórumain, állítja a közlemény. A paritást el nem érő arányt támogató intézkedések eszerint hatásukban gyakorlatilag a férfikvótát vezetnék be, kifejezetten bebetonoznák a férfiak előnyös helyzetét.

Körülöttünk

A nők arányát a politikában ma törvény szabályozza például Lengyelországban és Szlovéniában. Franciaországban pénzbüntetést kell fizetnie annak a pártnak, amely nem állít azonos számú női és férfi jelöltet egy-egy választókerületben. Nagy-Britanniában a Munkáspárt egyes választókerületekben csak nőket jelöl választási listáján, hogy növelje női politikusai arányát.
Magyarországon eddig két törvényjavaslat és egy népszavazási kezdeményezés bukott el a nő kvótát ügyében. Az Európai Unió új, kelet-közép európai tagállamai közül szinte Magyarország volt az egyetlen, ahol nem emelkedett tíz százalékot megközelítően a női képviselők aránya 1990 és 2010 között. Itt összesen 1,8 százalékkal emelkedett, a 2008-as ciklushoz viszonyítva 2010-re például csökkent.

Jelenleg a 386 tagú parlamentben 22 a Fidesz-KDNP, 3 a Jobbik, 2 az MSZP, 4 az LMP politikusa. Ketten a PM-et erősítik, ketten a DK-t, Szili Katalin pedig az MSZP politikusa volt.

Nem véletlen, hogy Ertsey Katalin és az LMP is külön üdvözölte a kezdeményezést, szerintük „az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy a magyar nőszervezetek és a magyar nők milliói végre együtt kérjék számon a pártokon a nők arányos részvételét a jövő évi választásokon és női jelöltek bejuttatását a parlamentbe”. A párt közleményében hangsúlyozta:  az LMP hazánkban elsőként alkalmazott 33 százalékos kvótát, és az egyéb női témák képviseletében is élen jár, így például parlamenti vitanapot szervezett a nők részvételéről, elérte, hogy a családon belüli erőszakról törvény szülessen, vagy hogy miniszteri biztos dolgozzon a nők munkaerő-piaci helyzetének javításán.

Többiek?

Az Index a témában megkereste az Együtt-PM Szövetséget, akik válaszlevelükben azt írták: ahogy szövetségi megállapodásuk is tartalmazza, kiállnak a listás jelölti kvóta bevezetése mellett. „Mind a települési önkormányzatok képviselőinek, mind az országgyűlési képviselők választásán érdemben arányosabb, vegyes választási rendszert tartunk kívánatosnak” – írták.

Gurmai Zita az Európai Parlament ülésén Strasbourgban
Gurmai Zita az Európai Parlament ülésén Strasbourgban

Az MSZP-s Gurmai Zita az Indexnek arról beszélt, rendkívül fontos ez az ügy, mert „nem létezik modern demokrácia egyenjogúság nélkül”. A Nőtagozat elnöke szerint a legtöbb fiatal nő ma azért nem lép politikai pályára a baloldalon, mert retorzióktól és munkahelye elvesztésétől tart. Sőt, az ESZP Nőszervezet elnöke olyan esetről is tud, amikor a szülei szerepvállalása miatt fenyegettek meg hasonlóval egy nőt. „A Fidesz vissza akarja tekerni az idő kerekét” – fogalmazott Gurmai, majd utalt az alaptörvényre

Az Európai Parlamenti képviselő egyébként örült a szervezetek közleményének, de többet szeretne. Elmondta, négy másik EP-képviselővel kifejezetten azért hozták létre az 50:50 koalíciót, hogy a jelenlegi 35 százaléknál magasabb szintre emelkedjen az unió női politikusainak aránya. Ezt az Európai Női Lobby, illetve annak magyarországi csoportja, a Női Érdek ernyőszervezet is támogatja. Mint mondta, az akciót nemzeti szintre is kiterjesztenék.

Az Index a Fidesz nőtagozatát is kereste, több alkalommal is, azzal kapcsolatban, tervezi-e a párt, hogy nőket csatornáz be. A Fideszben előbb senkit sem sikerült elérni, hétfőn pedig a köztisztvielői munkaszüneti nap miatt csak későbbre ígértek válaszokat. Ezeket a cikk megjelenéséig nem kaptuk meg.