Célba vette a Parlamentet a munkás
További Belföld cikkek
-
Kivonul a kormány a kegyelmi ügyekből, az államfő ellenjegyzés nélkül dönthet - Rossz napja volt a munkában, ezért síremlékeket zúzott össze
- Beszakadt az úttest a Kazinczy utcában egy parkoló autó alatt
- Nem adatja ki a törvényszék a kegyelmi ügy iratait
- Gulyás Gergely: Az EU-ban mi képviseljük a szabadságot
Amikor kimentünk pár képet lőni a Kossuth-tér rekonstrukciójáról, akkor jutott eszünkbe az az urban legend, miszerint a régebbi „pesszimista” Horvay-féle alkotás helyére 1952-ben emelt dinamikusabb szoborcsoportból a fegyvert markoló munkás géppisztolyával egyenesen az Országház kupolájának tetején akkortájt díszelgő vörös csillagra céloz. És tényleg, amikor mi is becéloztuk az elképzelt kommunista jelképet, akkor a PPSh csöve egyenesen oda mutatott!
Vajon a tervező Kisfaludi Strobl Zsigmond így akart a Rózsakeresztesekhez hasonlóan titkos jelzésekkel utalni antikommunista érzelmeiről? Vagy csak sivár véletlenről van szó? Szakértőről szakértőre telefonáltunk, végül Surányi András, a Budapesti Városvédő Egyesület elnökségi tagja levélben mondta ki az ítéletet:
„Ezt a felvetést teljességgel kizártnak tartom. Kisfaludi Strobl Zsigmond semmilyen tekintetben nem politizált, egyszerűen csak szobrászkodott. A szintén általa alkotott Szabadságszobor mellékfigurái sem céloztak semerre, csak hűen szimbolizálták azt, amit a megrendelő elképzelt. Kisfaludinak semmilyen skrupulusai nem voltak, mindig is kitűnően meg tudott formázni mindent világnézettől függetlenül. Rendelkezem egy szovjet bélyeggel, melyen Kisfaludi szobra az uralkodó motívum, melyet a nagy Sztálin születésnapjára készített. "Velikomu Sztálinu, ot blágodárnovo bengerszkovo naródá - A nagy Sztálinnak, a hálás magyar néptől" Nem vitás, a szocialista realizmus egyik kiemelkedő giccséről van szó, mely egyebek iránt semmilyen tekintetben nem csökkenti a művész egyéb érdemeit. Ő csak „megcsinálta”, amit kellett, és nem érdekelte különösebben a hamiskás üzenet.”
Surányi András szerint tehát a célzós mítoszt betehetjük az oylan budapesti nevezetességekkel kapcsolatos hiedelmek közé, mint hogy Kisfaludi Strobl szabadságszobra eredetileg Horthy István hősi emlékművének indult, vagy hogy Adam Clark öngyilkosságot követett el, amikor felelőségre vonták amiatt, hogy a megépült Lánchíd oroszlánjainak nincs nyelve.
A Parlament előtti Kossuth Lajos tér rekonstrukciójáról 2011. július 13-án hozott országgyűlési határozat kimondta, hogy "visszaállítható a tér képzőművészeti arculatának 1944 előtti állapota". L. Simon László, az országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának akkori elnöke az MTI-nek egyértelművé tette: ez azt jelenti, hogy az eredeti szoborcsoport kerül majd a Kossuth térre.
Ez azt jelenti, hogy a mostani Kossuth-szobor helyére a Horvay János (1874-1944) által 1927-ben felállított alkotás kerül. A Batthyány-kormány tagjait és a magyarság küzdelmét ábrázoló, 1952-ben "pesszimista hangvétele" miatt eltávolított kompozíció 1959-ben került Dombóvárra, ahol 1973-ban állították fel ismét a város szigeterdei parkjában. A város lakói nem nagyon lelkesedtek azért, hogy elszállítsák tőlük a Horvay-féle szobrot.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
