Az ember nem olvas kommenteket
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
A delmagyar.hu és Lázár János közti keddi egyezség csak az ügy egyik szálának végét jelentette: a kommentelő ellen továbbra is folyik a büntetőeljárás rágalmazás miatt. A magyar szabályozás szerint ugyanis ilyen esetben egyszerre lehet polgári pert indítani a hírportál ellen, és büntetőeljárást kezdeményezni a kommentelővel szemben.
A félmillió forintos komment
"Lázárt sem érdekli senki és semmi, engem sem érdekel Lázár. Nemhiába használt lézerblokkolót, és nyomták a közpénzt abba, hogy minél biztonságosabb autó védje a seggét, mert tudta, hogy állat módjára közlekedik. És igenis sajnálom, hogy nem ő maradt ott."
Kedden a polgári per végére került pont, a büntetőeljárásról nem sok információ áll rendelkezésre. Lázár János tagadta, hogy ő tett volna feljelentést a kommentelő ellen, de az ügyészség szerint Lázár indította be az állami gépezetet. Úgy tudjuk, hogy a lap kiadta a rendőrség számára annak a számítógépnek az IP címét, amelyikről a kifogásolt komment érkezett, a számítógép tulajdonosát ki is hallgatták tanúként. Ő viszont nem tett vallomást, mert ezzel „magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná”.
"A szólásszabadság határa nem a személyes jóérzés, hanem ennél tágabb" – mondta Majtényi László alkotmányjogász, aki maga is sokszor kap gyalázkodó kommenteket írásaihoz. "Az ember nem olvas kommenteket "– utalt arra, hogy miként védi magát az olvasók gyakran kulturálatlan spontán reakcióitól.
Többet kell tűrnie, de azért jobban védik
Nem csak azért különleges Lázár és a szerinte sértő megjegyzést nem kimoderáló lap esete, mert nem szerkesztett tartalomról, hanem olvasói kommentről van szó, hanem mert rávilágít a magyar szabályozás egy furcsaságára is. Alapesetben (ha tehát nem fontos állami tisztséget betöltő embert sértegetnek) a rendőrség csak akkor nyomoz becsületsértés miatt, ha ezt a bíróság külön elrendeli. Ezt nevezik magánvádas bűncselekménynek, ilyenkor az ügyész nem jut szerephez, a vádat a sértett képviseli. Nem ez történt Lázár János esetében. Mivel ő államtitkár, a törvény szerint neki külön védelem jár: ha őt sértik meg egy kommentben, nem neki, hanem az ügyészségnek, tehát az államnak kell képviselnie a vádat.
Majtényi László alkotmányjogász szerint Lázár Jánosnak el kellett volna tűrnie ezeket a kommenteket. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a közszereplőkkel szemben sokkal tágabb a véleménynyilvánítás határa, mint másokkal szemben. Lázár is közszereplő, sőt fontos közfeladatot lát el, ezért neki többet kell tűrnie, mint másoknak.
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért politikai szabadságjogok programvezetője szerint az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság is egyetért azzal, hogy a közfeladatot ellátóknak többet kell tűrnie, mint a többieknek. A közfeladatot ellátók, mint Lázár, önként vállalják a fontos politikai tisztséget, számítaniuk kell rá, hogy tevékenységüket szélesebb körben kritizálják.
Róluk többen formálnak véleményt, és számukra egyfajta „munkahelyi ártalom” az, hogy szűkebb a magánszférájuk. Ráadásul közpénzből kapnak fizetést a feladatuk ellátásáért cserébe. Ezért ítélkezik úgy az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága (a strasbourgi bíróság) is, hogy a közfeladatot ellátókkal szemben megengedhetőek olyan vélemények is, amelyek más emberekkel szemben már nem férnének bele a véleménynyilvánítás szabadságába.
A közfeladatot ellátók nagyobb tűrési kötelezettségével ellentétes viszont az előbb említett szabályozás, ami szerint a fontos közfeladatot ellátók (mint Lázár) esetében a becsületsértés és rágalmazás nem magánvádas, tehát nem a tisztségviselő képviseli saját magát, hanem megteszi mindezt helyette az ügyész. Tehát az a fordított helyzet áll elő, hogy a közfeladatot ellátóknak az Alkotmánybíróság és strasbourg szerint is többet kell tűrnie, mint másoknak, a magyar állam mégis segítséget nyújt nekik, hogy könnyebben üldözzék a nekik nem tetsző véleményeket (bővebben a TASZ blogján).
Jó a törvény, csak rosszul értelmezik
A TASZ szerint problémás az is, hogy a kommentekre a bíróságok időnként ugyanúgy tekintenek, mint a honlapon megjelenő cikkekre, a szerkesztett tartalomra. A szervezet álláspontja szerint az erre vonatkozó elektronikus kereskedelemről szóló törvény jó, ez egy EU-s szabály magyar átültetése, és ez alapján a kommentek tartalmáért a honlapokat nem terhelné felelősség.
A bíróságok viszont időnként máshogy értelmezik a szabályt, és a kommentek miatt is felelősnek találják a honlapot. A médiaszolgáltatók ettől félnek, ezért például inkább letiltják a kommentelést.
Majtényi szerint is fontos, hogy a szerkesztett tartalom és a kommentek elkülönüljenek egymástól. Szerinte ha a honlapon moderálják a kommenteket, akkor felelős lehet értük a honlap, ha nincs moderáció, akkor a honlap több eséllyel korlátozhatja a felelősségét, ilyenkor a kommentelőt lehet perelni. Morálisan indokolható viszont az erőszakra felszólító, súlyosan gyalázkodó kommentek eltávolítása, tehát a helyzet valamelyest egy 22-es csapdája. Majtényi szerint olyan szabályozásra van szükség, ami elismeri, hogy kommentben többet szabad, mint a szerkesztett szövegben.
A politikus is ember?
Tavaly októberben a Lázárt szállító mikrobusz balesetet szenvedett, amiben egy gyermekes fiatal nő meghalt. A balesetről szóló delmagyar.hu-n megjelenő cikk hozzászólásai között pedig volt egy komment, ami miatt Lázár János „emberi méltóságának megvédése érdekében” bírósághoz fordult: polgári pert indított a delmagyar.hu hírportál ellen.
Lázár elmondása szerint perlésének célja az volt, hogy kiderüljön, „egy közéleti szereplőnek joga van-e az emberi méltósághoz”, mivel „a politikus is ember”. Az államtitkár arról beszélt, minden közéleti szereplőt megillet az emberi méltóság, függetlenül attól, hogy melyik politikai párthoz tartozik, helyi vagy országos szinten végzi tevékenységét. Hozzátette, hogy amennyiben a bíróság neki ad igazat, a kártérítést a balesetben elhunyt nő családjának ajánlja fel.
Az újságcikkek alá fűzött felhasználói kommentek megítélése nem egységes a magyar bírósági joggyakorlatban. Egy Strasbourgban megtámadott kúriai ítélet szerint a kommentekkel elkövetett személyiségi jogsértésekért az internetes kiadvány kiadója ugyanúgy felel, mintha saját tartalom volna, közben első fokon továbbra is születnek olyan ítéletek, hogy a jogsértő kommentekért a kiadó csak akkor felel, ha kérelemre nem távolítja el. Büntetőjogi vonatkozásban a kommenttel elkövetett esetleges rágalmazásért, becsületsértésért a kommentet író személy felel, feltéve, ha a kilétét sikerül a feljelentőnek vagy a nyomozóhatóságnak megállapítani.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
