Orbán a Kúria miatt pöccent be

2013.07.23. 07:20
Feldühítették a miniszterelnököt a lakossági devizahitelek körül zajló közelmúltbeli események. A kormány újabb hitelesmentő akciójának az volt motorja, hogy Orbán Viktor és a Fidesz az első nap bankpártinak értelmezte a Kúria ítéletét. Ez félreértés volt ugyan, de a kabinet szerdán már tárgyalja is a KIM és az NGM javaslatait.

Az Index információi szerint Orbán Viktor nagyon felhúzta magát a Kúria július 4-i döntésén, amely egy OTP Bank ellen indított devizahiteles ügyben született. Az első értelmezések szerint a felülvizsgálati eljárásban azt mondták ki, hogy az ügyfél által vitatott devizahitel-szerződés érvényes. A károsultak rögtön tüntetést hirdettek a miniszterelnök XII. kerületi háza elé azzal, hogy ha a kormány nem tudja megoldani a helyzetet, akkor majd az utcán fog eszkalálódni a probléma.

A miniszterelnök és a kormánypárt vezetői szinte rögtön elítélték a döntést, amellyel a „bíróság a bankok oldalára állt”. Orbán ellenérzéseit az is növelte, hogy éppen a Kúria-döntéssel egyidőben Horvátországban is született egy bírósági állásfoglalás az ottani devizahitelek drágulásával kapcsolatban. A Zágrábban hozott elsőfokú ítélet a magyar döntéssel szemben egyértelműen a devizahiteleseknek kedvezett, és kimondta, hogy a bankok kamatszámításukkal megkárosították ügyfeleiket. A miniszterelnök felháborodásának adott hangot a másnapi rádióinterjújában is, ahol magáévá téve Doubravszky György pénzügyi ombudsman korábbi álláspontját, hibás terméknek nevezte a bankok devizahiteleit.

Az itteni ítéletről később kiderült ugyan, hogy az első értelmezések tévesek voltak, és az alapos elemzés után nem lehet az OTP győzelméről beszélni, mert az ítélet sokkal bonyolultabb választ adott az ügyre, mint ahogy az a pártreakciókból kiolvasható volt.

A július 4-i események hatására azonban Orbán újabb lépésre határozta el magát, és felkérte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a végtörlesztés és az árfolyamgát bevezetése után dolgozzon ki egy újabb devizahiteles-mentőakciót.

Navracsics Tibor tizenkét nappal a Kúria ítélethirdetése után, július 16-án a Hír TV-ben be is jelentette: tárcája vizsgálja, hogy a szerződéskötéskor fennállt körülmények alapvető megváltozására hivatkozva hogyan lehetne jogszabállyal átírni a bankokkal kötött szerződéseket.

Az egyes számítások szerint 1075 milliárd forintra rúgó tétel ügyét a kormány szerdán már tárgyalja is. Bár valószínű, hogy döntés a héten még nem születik, a tempó azonban mutatja, hogy Orbán gyors intézkedést írt elő a kormánynak.

Az Index információi szerint a lakossági devizahiteleket érintő kormányzati beavatkozás egyik alapját éppen az Orbán és a Fidesz haragját kiváltó Kúria-döntés szolgáltathatja. Az ítélet ugyanis azt is kimondta, hogy a szerződésmódosításkor alkalmazható árfolyamrés csak az eredetileg rögzített 1 százalék lehet, azaz az OTP csak + vagy - 0,5 százalékkal térhet el a saját maga által megállapított devizaközéptől. A kormányban ezért úgy látják, hogy a 0,5 százaléknál nagyobb árfolyamrés alkalmazását jó erkölcsbe ütközőnek lehet minősíteni a bírósági ítélet alapján.

A portfolio.hu szerint két javaslat is készül a szerdai ülésre: Varga Mihály gazdasági miniszter és csapata az árfolyamrés-probléma megoldásán dolgozik, míg Navracsics Tibor egy jóval radikálisabb, az összes, nem csak a bajba jutott hitelest érintő megoldásra kapott megbízást, végül pedig Orbán dönt majd, hogy melyiket választja.

Kormányzati források az Indexnek megerősítették, hogy valóban a két miniszter lesz a főszereplője az új devizahiteles-mentőakciónak, a két tárca munkája azonban nem egymással versenyez majd. Úgy tudjuk, a közigazgatási tárca csupán a bankszektort alapvetően érintő intézkedés törvényi hátterének megteremtésén dolgozik, és a pénzügyi részletek kidolgozása hárul a NGM-re.

Az Index számításai szerint a deviza jelzáloghitel és szabad felhasználású jelzáloghitelből összesen 3550 milliárd forintnyi volt május végén, amiből 407 milliárd forintnyi hitelt euróalapon vettek fel, a többi egyéb deviza, aminek nagyon nagy százaléka (több, mint 90 százaléka) svájci frank. Ez a 407 milliárd forint a május végi euró/forint záró árfolyammal (296,73) számolva 1,37 milliárd euró. Ezt az ügyfelek átlagosan durván 255-ös átlagárfolyam mellett vették fel.

Mivel a napokban 292 körül volt az euró, így a veszteség eurónként 37 forint, ami a teljes hitelállományra vetítve 50,7 milliárd forintot árfolyamveszteséget jelent. Ha egyszerűsítünk, a maradék 3143 milliárdnyi devizahitelt svájci frank alapúnak tekinthetjük. Ez 238 forintos záróárral számolva 13,15 milliárd svájci frank tartozást jelent. A frankhiteleket 155-160 körüli áron vette fel a lakosság, 160-as átlaggal számolva, és a mai 238-as árral, 78 forint az árfolyamveszteség minden egyes frankon. Ez összesen 1025 milliárd forint árfolyamveszteséget eredményez.