Magyar nemzeti nagytőkét

A magyar kormánynak kiemelten fontos a magyar nemzeti tőke megerősítése, nemcsak a kis- és középvállalkozások, de a nagyvállalkozások esetében is. Fontos, hogy legyenek közép-európai mértékben is számottevő magyar cégek – mondta Orbán Viktor a 24. alkalommal megrendezett tusványosi rendezvényen a Transindex tudósítása szerint. A miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen azt is kifejtette, hogy az OTP mellé szervezné a takarékszövetkezeti rendszert, és így túllépné az ötven százalékos tulajdonosi arányt.  „A nemzetközi versenyképességhez szükséges nagy magyar cégek hálózata is lassan megépül", tette hozzá a kormányfő, megemlítve többek között a MOL-t, a Trigránitot, a Richtert, sőt, a Közgépet is.

A kormányfő beszédének vezérfonala volt a nemzeti tőke és a nemzeti gazdaságpolitika. Orbán szerint el kell érni, hogy az az érték, amit a magyarok megtermelnek, Magyarországon maradjon.

Nem liberális alkotmány

A székelyföldi Tusnádfürdőn felszólaló miniszterelnök úgy vélte, a rendszerváltás után a magyar életminőség gyors javulásához kapcsolódó remények azért nem váltak valóra, mert Magyarország a politikai szabadság ellenére is kiszolgáltatott és kihasznált ország maradt.

Orbán Viktor ennek okát abban látja, hogy számos "pénzszivattyú" sújtotta Magyarországot. Erre példaként említette a bankok profitját, a mesterségesen magasan tartott alapkamatot, a monopolpozíciókból származó profitot és a devizahitelek konstrukcióját.

Szerinte a nemzeti gazdaságpolitika keretét az új alkotmány biztosítja, amely nem liberális, hanem nemzeti alaptörvény, és egyensúlyban tartja a jogokat és kötelezettségeket – magyarázta.

IMF és az Úr színe

A kormányfő a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Orbán előadásában kifejtette: utasította a gazdasági tárca vezetőjét, hogy - bár csak később, az ősszel járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök.

"Vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt" – fogalmazott.

A kormányfő szerint évente 2000 milliárd forint a bruttó nemzeti össztermék, vagyis a GDP, és a bruttó nemzeti jövedelem, tehát a GNI közti különbség, ami annak köszönhető, hogy Magyarország nem a válságkezeléssel foglalkozik, hanem az új gazdasági és politikai rendszer felállításával. A közönség ezután a kijelentés után hosszan tapsolt. Orbán szerint egyébként a válságból csak nemzetállami alapon lehetne kilábalni, ezért az EU nem is lehet képes hatékony válságkezelésre.

Útlevéllel az erős nemzetért

„Erős anyaország nélkül nincs erős nemzet” – mondta a kormányfő a nemzetpolitikáról szólva.

Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni.

A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz.