Az állam már levelez a külhoniakkal
További Belföld cikkek
„Hétfőn az utolsó levél is elhagyta az országot" – mondta a Nemzeti Választási Iroda elnöke a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen Pálffy Ilona a szervezet az egyszerűsített honosítási eljárás keretében állampolgárságot szerzett külhoniak előzetes regisztrációjának előkészületeiről számolt be.
Van, ahol konspirálni kell
Eszerint az NVI 233406 levelet küldött el a magyarországi lakhellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgároknak. Ennél azonban többen, mintegy 300 ezren tették le eddig az államplogárságot. Ám ennek a csaknem nyolcvanezer embernek a fele már rendelkezik magyarországi lakhellyel – így ők hagyományos módon szavaznak, ahogyan az elmúlt 23 évben minden választópolgár – a másik fele pedig olyan országban él – például Szlovákiában, Ukrajnában –, ahol nem ismerik el a kettős állampolgárságot. Szlovákiában a másik ország állampolgárságának felvétele a szlovák állampolgárság megvonásával is járhat. Nekik más módon kell eljuttatnunk az értesítőket – mondta Pálffy. Alternatívát számukra majd a november elsejétől életbe lépő internetes regisztráció biztosít: az NVI.hu vagy valasztas.hu oldalon rögzíthetik majd adataikat.
Az értesítők kiküldése azonban még nem ért véget: várhatóan a következő két hétben még újabb harmincezer levelet küld el az NVI, azokét, akik július 15. és július 31. között tették le állampolgári esküjüket. A korábbi nyilatkozatok alapján a kormány arra számít, hogy a jövő évi parlamenti választásokig összesen félmillió választópolgárral gyarapodik az ország, ahol jelenleg mintegy 8 milliós választót tartanak nyilván.
Külhoniak csak levélben, csak listára
A most kiküldött levélcsomagok egy regisztrációs adatlapot, egy tájékoztatót és egy köszöntőt tartalmaznak. Az érintett az adatok kitöltése után küldheti vissza postán az NVI címére a levelet – aláírást nem kér az adatlap –, és ha a szervezet mindent rendben talált, akkor befejeződött az előzetes regisztráció. (Levelezés nélkül ez tehát megtörténhet interneten is, az emlitett oldalakon keresztül.) Az NVI ezután küldi vissza – az érintett által megjelölt értesítési címre, amely épp a szlovák szankciók miatt nem feltétlenül a lakcím – azt a borítékot, amely a választáshoz szükséges szavazólapot tartalmazza. A külhoniak csak levélben szavazhatnak és csak listára, tehát az egyéni mandátumok sorsáról nem dönt szavazatuk. (Az állandó magyarországi lakhellyel rendelkező, de külföldön élő állampolgárok azonban a külképviseleteken szavazhatnak is, mind a listás, mind a lakhelyük szerinti egyéni mandátumra.)
Ha nem tapad, nem ér!
A szavazatot tartalmazó névtelen borítékot a külhoni szavazónak egy másik borítékba kell tennie, ez tartalmazza azt az adatlapot, amelyet tartalmát összevetik az előzetes regisztrációban leadott adatokkal. Ha eltérés van, úgy a szavazat érvénytelen, akárcsak akkor, amikor valamely boríték nincs lezárva.
„Minden levél felbontható, ezt semmilyen szabállyal nem lehet kizárni” – mondta kérdésre válaszolva Pálffy, aki szerint azzal nem tudnak semmit tenni azzal, ha a borítékot a postai feladás és az NVI-hez való beérkezése előtt ismeretlenek felbontják. Nem tudnak akkor sem tenni semmit, ha a posták – például azokban az országokban, ahol visszatetszést váltott ki a határon túliak állampolgárságának megadása, a „nemzet közjogi egyesítése” – visszatartják néhány napig a leveleket, hogy ne érkezzenek be határidőre, azaz a választás előtti nap végéig. „Bízunk benne, hogy nem fognak visszaélni ezzel" – mondta Pálffy, hozzátéve: sosem lehet százszázalékos biztonsággal állítani, hogy visszaélés vagy csalás nem követhető el egy választáson. Az NVI elnöke szerint azonban a törvényhozó minden eshetőségre gondolt, hogy ennek esélyét minimálisra csökkentse.
A posta megkerülhető
A külhoni szavazó másik lehetősége, hogy a borítékot – és összegyűjtve akár mások lezárt borítékját is – a külképviseleteken adja le a választások előtti 15. naptól. Ezenkívül Magyarországon is feladhatja postán, ráadásul térítésmentesen. Végül a választás napján Magyarországon a 106 választókörzet valamelyikében is leadhatja a maga és mások borítékját. Mivel az azonosító a borítékon belül van, ezért Pálffy szerint nem ad módot a visszaélésre az, hogy a leveleket bárki behozhatja, vagy feladhatja.
A pártok nézhetik
Biztonsági garanciát jelent, hogy a külképviseleteken az országos listát állító pártok két delegáltja jelen lehet a választás előtti 15. naptól, hogy ellenőrizze az oda beérkező külhoni borítékok kezelését. Öt képviselőjük pedig az NVI-hez jöhet a választás előtti 5. naptól, amikor az oda beérkezett borítékok azonosítása megkezdődik. „Kinyitjuk a leragasztott borítékot, ellenőrizzük az adatlapot, ezután a már név nélküli, szavazólapot tartalmazó borítékot félretesszük" – mondta Pálffy. Ehhez a borítékhalomhoz csak a választás lezárultával nyúlhatnak hozzá.
Addig hol vannak a szavazólapok?
Az adatok ellenőrzése és a vasárnap éjszakai felbontás közötti időben az NVI „különleges biztonsági intézkedések mellett" fogja őrizni az akár negyedmillió borítékot. Mivel ekkorra már megfosztják őket az azonosítóktól – hiszen a titkos szavazás alapkövetelmény –, ezek kicseréléséhez már nem kell az adatok bonyolult manipulálása sem, ezért óriási felelősség terheli az NVI-t, hogy a borítékokhoz ekkor már senki sem férhessen hozzá, és hogy ezt megbízhatóan tudja igazolni a pártok felé is.
Aki nem szavaz, nem ellenőriz
Kérdés az is, mi történik azok adataival, akik külhoni magyarként valamilyen okból nem kapják meg már az előzetes regisztrációhoz szükséges borítékjukat sem. Ha így nem tud részt venni a választáson, akkor az adataival elvileg visszaélhet az, aki azoknak – a születési adatoknak, honosítási okirat, állampolgársági okirat számának – birtokában van. Az állampolgár ugyanis azt utólag sem tudja ellenőrizni, hogy adtak-e le a nevében szavazatot.