Lazábban költekezhetnek az egyházak
További Belföld cikkek
-
Legfeljebb két utónevet lehet majd az elektronikus anyakönyvbe bejegyezni - Sokan fagyos reggelre ébredhettek az országban
- Ilyet sem látunk mindennap: hajókkal tüntettek Budapesten
- Forgalomterelésre, torlódásra számíthatnak az autósok
- Gyurcsányozva és orbánozva fogott kezet egymással Magyar Péter és Szentkirályi Alexandra
Jövő januártól az egyházaknak már nem kell betartaniuk a számviteli törvényt (Szt.) – lényegében erről rendelkezik egy július 29-i kormányrendelet. Az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló rendelet azt mondja ki: "a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személynek az Szt. könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásait – a bevett egyház belső szabályában a beszámolót alátámasztó sajátos nyilvántartási rendre meghatározott szabályokra tekintettel – kell figyelembe vennie."
A rendelet 2014. január 1-től lesz hatályos. A 2013-as évről még a régi szabályok alapján kell elkészíteni a beszámolót, a 2014-es év lesz az első, amikor a számviteli törvény helyett az egyházak a saját belső szabályzatukhoz igazodhatnak.
A 2013-as költségvetésben több mint 30 milliárd forintot tesznek ki az egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások. A legnagyobb tétel az egyházi alapintézmény-működés, szja-rendelkezés és kiegészítése (10 millió 580 millió forint), valamint az átadásra nem került ingatlanok utáni járadék (17 milliárd 950 millió forint), de ad pénzt az állam például az egyházi épített örökség védelmére, a hittanoktatás és az egyházi közgyűjtemények támogatására is.
Az egyházak jogállásról szóló törvény, amelyet 2011 nyarán fogadott el a parlament, már kimondta: „az egyházi jogi személy hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti.” Ez, ahogy megírtuk, azt jelenti, hogy az Állami Számvevőszék, amelynek elvileg a feladata az egyházak pénzügyeinek vizsgálata, nem kérheti számon az ingatlanjáradék és annak kiegészítése, valamint az egyházak számára felajánlott személyi jövedelemadó, annak költségvetési kiegészítése, illetve a helyébe lépő juttatások elköltésének módját. A számvevőszéki ellenőrzés csak a meghatározott célokra adott támogatásokra korlátozódhat.
Az elmúlt években több botrányos, az egyházak gazdálkodását érintő ügyre derült fény. A győri egyházmegye sikkasztási ügyében például májusban született elsőfokú ítélet: három év börtönt kapott az egyházmegye volt főszámvevője, egykori beosztottja, a könyvelő pedig kettőt.
A Pécsi Törvényszéken még mindig tart a pécsi egyházmegye volt vagyonkezelőjének büntetőpere. A 2010-ben menesztett W. Gy.-t hűtlen kezeléssel, adócsalással számviteli rend megsértésével és más bűncselekményekkel vádolják, az ügyészség szerint több százmillió forintos kárt okozott.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
