Péter, Pál
19 °C
32 °C

A katolikus házasságok sem tartanak a sírig

2013.08.08. 07:16
Pontos összesítést eddig nem adott ki a magyar katolikus egyház, de az Index becslése szerint messze ezer fölött lehet évente azoknak a templomi házasságoknak a száma, amelyeket érvénytelenít az egyházi bíróság. Bár a válás intézménye a katolikusoknál hivatalosan nem létezik, néhány politikus és médiaszereplő mégis eléri, hogy a Szent István-bazilikában tartott puccos esküvő után néhány évvel mással az oldalán járulhasson újra oltár elé. Vannak persze olyanok is, akik hiába próbálkoznak, nem kapják meg a boldogító nemet.

A válás nagy tragédia. A katolikus egyház kétezer éve folyamatos és változatlan felfogása szerint az érvényesen megkötött házasságot nem lehet felbontani. Hiába az állami törvény, hiába a szekularizált világ, hiába a szélsőséges balliberális elvtelen elvek, hiába a "másság" megélésének fanatikus demonstrálása – olvasható az egyik plébánia honlapján a konzervatív vallásos szellemű érvelés a válás intézménye ellen. A vidéki pap által jegyzett, valószínűleg ma is széles támogatottságnak örvendő szöveg szerint az egyház soha sem fog változtatni a Jézustól eredeztetett hozzáállásán: „amit Isten egybekötött, ember szét ne válassza!”

Az Index információi szerint a magyar katolikus egyház egyes egyházmegyéiben mégis 100-200 egyházi házasságot érvénytelenítenek évente. Válás ténylegesen nincs, ettől a megnevezéstől egyértelműen elzárkózik az egyház, de valójában sokan mégis azért fordulnak az egyházi fórumokhoz, mert – különféle okokból – szeretnék, ha a polgári bíróság után ott is kimondanák a zátonyra futott kapcsolat befejezését.

Évi 1000-2000 válás

Az egyház hivatalos számokat nem hoz nyilvánosságra, de a katolikus forrásokból származó egyházmegyei adatok alapján következtetni lehet arra, hogy évente 1000-2000 törvényesen már szétválasztott pár fordul az egyházi szervekhez.

Az Indexnek egy neve elhallgatását kérő ismert politikus elmondta: maga is végigjárta az egyházi bíróság fórumait, miután a polgári bíróságon lezajlott a válópere. Néhány hónappal később érvénytelenítették is házasságát.

A politikusnak, akit korábbi neje kért meg arra, hogy vesse alá magát a processzusnak, azt kellett bizonyítania, hogy túl fiatalon, lelkileg felkészületlenül kötötték meg a házasságot. Mint mondta, nem volt egyszerű, de végül sikerrel járt: pszichikai érettség hiányára való tekintettel nyilvánították meg nem történtté a frigyet.

Másodszor a Szent István-bazilika oltára előtt

A politikusok vagy más médiaszereplők különösen a budapesti főtemplomokat, a Szent István-bazilikát és a Mátyás-templomot kedvelik: a katolikus házasságokról nincs egységes országos nyilvántartás, ám ezekben az esetekben az egyház számára is feltűnő, ha egy ismert ember másodszor is templomban esküszik. Arról viszont mind az egyház, mind az érintettek hallgatnak, hogy az újrázást egy egyházilag is kimondott házasságbontásnak kell megelőznie.

Az egyházi törvények szerint a házasság érvénytelenítéséhez azt kell bizonyítani, hogy a házasságkötés pillanatától kezdve olyan akadály állt fenn, ami eleve meghiúsította az amúgy örökre szóló kötelék létrejöttét.

Az évszázadok óta használt kánonjogi szabályok számos ilyen akadályt sorolnak fel. Az egyik legkézenfekvőbb a nem érvénytelenített előző házasság megléte. Sok esetben még az is problémát jelenthet, hogy az előző kapcsolatot nem szentesítették templomi esküvővel. A régebbi polgári válás egyházi elismertetését azonban manapság már nem mindenütt veszik szigorúan a plébánosok.

Annál komolyabb érvénytelenítő ok a „megelőző és örökös közösülésképtelenség”, és a házasság „el nem hálásának” esete. A törvénykönyv szerint a tehetetlenség „akár a férfi, akár a nő részéről, akár abszolút, akár relatív, a házasságot természetéből kifolyólag érvénytelenné teszi”. Szintén súlyos érvnek számít az eltitkolt homoszexualitás kiderülése. Ezt megítélhetik „alkalmatlanságnak”, de vehetik úgy is, hogy a házasságkötéskor megtévesztették az egyik felet.

Számos tiltó szabály vonatkozik a házasulók keresztségének meglétére, az egyházi személyekre, és a felek közti rokonságra, és több formában előkerül szellemi felkészültség kérdése is. Az egyik megfogalmazás szerint például a házasság megkötésére képteleneknek lehet minősíteni azokat, akik „pszichikai természetű okok miatt a házasság lényegi kötelezettségeit nem tudják vállalni”.

Egyházi bíróság minden egyházmegyében működik. Az érvénytelenítési perekben mindhárom bírósági tag egybehangzó ítélete kell ahhoz, hogy megszülessen az elsőfokú döntés. Ezután azonban még egy kötelező másodfokot is be kell járnia az érvénytelenítési kérelemnek. Az Esztergom-Budapesti főegyházmegyében másodfokon a prímási bíróságra, a többi egyházmegyében pedig az érseki bíróságra kerülnek az ügyek.

Forrásaink szerint még az olyan nyilvánvaló akadályokat, mint az eltitkolt homoszexualitás, is bizonyítani kell. A bizonyításhoz tanúkat kell felsorakoztatnia a válást kezdeményező félnek. A kevésbé nyilvánvaló eseteknél pedig még kevésbé lehet számítani sima befejezésre. A bíróságok ugyanis pszichológust is alkalmaznak, hogy szakértői vizsgálattal támasszák alá vagy épp cáfolják a jelentkezők pszichés állapotára vonatkozó állításokat. Sokan hiába próbálkoznak a politikus által is említett, gumiszabálynak tekintett lelki éretlenségre való hivatkozással. A jól felkészültek azonban megkaphatják a lehetőséget, hogy újabb párjukat is az oltár el vezethessék.