Angéla, Petronella
14 °C
27 °C

Az állam belép a 14 milliárdos tankönyvpiacra

2013.08.09. 06:52 Módosítva: 2013-08-09 07:04:17
Az iskolák és a tankönyvterjesztés után hamarosan a tankönyvkiadásra is ráteheti a kezét az állam. Az Index értesülései szerint a kormányzat egy kis kiadón keresztül akarja átrendezni a 14 milliárdos tankönyvpiacot. A terjeszkedési terveket a Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó Zrt.-nek kell megvalósítania. Az első kísérlet nem sikerült, az aktuális, kettes számú terv szerint viszont már a piac második legnagyobb szereplője, a magyar tulajdonú Mozaik Kiadó a célpont.

A tankönyvkiadás államosítása kormányzati körökben már nem számít vadonatúj ötletnek. Az elmúlt hónapokban azonban a gyakorlatban is megtették az első lépéseket a piac átrendezése felé.

Vannak problémák a monopóliummal, de nem baj

Az Index tavaly írt arról, hogy a még Réthelyi Miklós által vezetett Nemzeti Erőforrás Minisztérium a kormány elé terjesztett egy elemzést, amely körüljárta a hazai tankönyvkiadás monopolizálásának lehetőségeit. A dokumentum ugyanakkor a szektor államosításának számos veszélyére is felhívta a figyelmet, például arra, hogy a monopóliummal nemcsak a külföldi cégeket szorítaná ki a kormány, hanem számos, a tankönyvüzletben érdekelt Fidesz-támogató család megélhetését is veszélybe sodorná.

Az Index értesülései szerint a figyelmeztetések ellenére az ügyet tavasszal ismét napirendre vette a kormány. A Gál András Levente, korábbi jó államért felelős kormánybiztos által menedzselt terv azt tartalmazza, hogy az állam egy már bejáratott tankönyvkiadót hozna monopolhelyzetbe a piacon.

Ennek értelmében az elmúlt hónapokban már le is zajlottak a tárgyalások az általános és középiskolai tankönyvek kiadásában viszonylag kis szerepet játszó Műszaki Kiadóval, de végül a hosszas egyezkedés miatt kútba esett a megegyezés a magát sokáig jó áron kínáló vállalkozással.

A második legnagyobbat célozzák

Következő lehetőségként esett a választás a jóval jelentősebb, szegedi központú, magyar tulajdonú Mozaik Kiadóra. A kilencvenes évek eleje óta létező kiadó ma az összesen 14-15 milliárdos forgalmú tankönyvpiac második legnagyobb szereplője 28 százalékos részesedéssel. A kiadó ráadásul korábban megvette a Cartographia Tankönyvkiadó Kft.-t, így az iskolai térképek kiadásában egyeduralkodó lett. Értesüléseink szerint a vásárlást az is motiválhatta, hogy a vevő plágiumperben állt a Cartographiával.

Információink szerint a Mozaikot nem közvetlenül az állam, hanem egy kis kiadó, a Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó Zrt. venné meg. Az állami kézben lévő kiadó, amely a cégadatok szerint 1995-ben alakult meg 20 millió forintos törzstőkével, 2000-től 2008-ig a Magyar Közlöny Kft. tulajdonában állt. A kiadó idén novemberben újult meg, amikor a frissen alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem tulajdonába került.

Közszolgálatilag terjeszkedhet

Az EMMI oktatási államtitkárságán hivatalosan cáfolták, de az Indexnek több kormányzati forrás is megerősítette, hogy a kis közszolgálati kiadónak szánták a nagy átrendező szerepét a tankönyvpiacon. A jelenleg mindössze 14 alkalmazottal működő cégre ugyanakkor jellemző, hogy két napon át senkit sem lehetett elérni a kiadó központi számán.

A Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó Zrt. eddig nagyrészt egyetemi jegyzeteket adott ki, legutóbb például ők gondozták az új Btk. nyolckötetes magyarázatát, de kínálatukban szerepel kalotaszegi madárkás, iskolai kockás füzet és kalotaszegi madárkás egérpad is. A nagy falatnak számító tankönyvpiacra való belépésnek számít ugyanakkor, hogy idén már ők készítették el azt a tizenhárom horizontális területet lefedő tananyagot, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül egy-egy tantárgyhoz. Ide tartozik többek között az iskolai családi életre nevelés, a pénzügyi ismeretek vagy a médiaismeret tananyaga.

Úgy tudjuk, hogy a több mint százszoros forgalmat bonyolító rivális felvásárlására több verzió is szóba került. Az egyik ilyen lehet, hogy egy milliárdos, uniós e-learning tananyag-fejlesztési forrásból vennék meg a Mozaik interaktív tananyagait, esetleg a tankönyvei kiadási jogát, és emellett az államtól kapott 300 millióból bevásárolják magukat a cégbe. Megpróbáltunk beszélni a tavaly 2,6 milliárd forintos forgalmat bonyolító Mozaik Kiadó tulajdonosával is, de Török Zoltán nem reagált kérdéseinkre.

Akár egy könyv is elég lenne

Forrásaink szerint vannak olyan vélemények a kormányzatban, amelyek szerint bőven elég lenne egy tantárgyhoz egy tankönyv, amelyet az ország összes iskolája használna (ahogy ez a Kádár-korszakban is működött). Ezzel egységesíteni és jobban átjárhatóvá lehetne tenni az iskolarendszert, egyes területeken pedig – például a történelemoktatásban – azonos ideológiai felfogást lehetne közvetíteni. Informátorunk egy olyan véleményt idézett, amely szerint „ezzel nem lenne semmi baj, ha az az egyetlen tankönyv jó”.

Sokkal meghatározóbb szempont azonban a kb. 14 milliárdos összforgalmú tankönyvpiac érdekeltségeinek átrendezése. Nem mindenki nézi ugyanis jó szemmel, hogy ezen az évről évre biztosnak számító piacon magáncégek szereznek profitot, köztük ráadásul a legnagyobb egy külföldi többségi tulajdonban álló vállalkozás.

A hazai tankönyvpiac meghatározó szereplője ugyanis ma a 2006 óta a finn Sanoma-csoporthoz tartozó egykori Nemzeti Tankönyvkiadó. A privatizált cégnek épp februárban kellett elhagynia nevéből a nemzeti szót, azóta hívják Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadónak. Övék a piac 30 százaléka. Piaci információk szerint nulladik körben őket is megpróbálták megszerezni, de sikertelen volt a tárgyalás a finn tulajdonos és Gál András Levente között. Szorosan mögöttük áll a magyar tulajdonú Mozaik Kiadó, majd az ugyancsak hazai tulajdonú Apáczai Kiadó 22 százalékkal. A piac összes többi szereplője 5 százaléknál kisebb részesedéssel bír a tankönyvpiacon.

A Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó apparátusa azonban egyelőre kicsi ahhoz, hogy ezekkel a több évtizedes gyakorlattal rendelkező kiadókkal felvegye a versenyt – valószínűleg ez indokolta, hogy inkább a bejáratott Mozaik megvásárlása mellett döntöttek. Az új tankönyvekhez ugyanis jó tankönyvírók és komoly szakmai stáb szükséges, arról nem is beszélve, hogy az iskolák és a tanárok is ragaszkodnak a magáncégek által kiadott és már bevált tankönyvcsaládokhoz.

A nagy kérdés az, hogyan lehet megváltoztatni a kialakult piaci viszonyokat. A terv, forrásaink szerint, kormányzati körökben is komoly dilemmákat okozott.

Ki legyen a rossz piaci szereplő?

Az ugyanis még csak-csak kommunikálható lenne, hogy egy multinacionális hátterű kiadót kiszorítanak a piacról, az azonban sehogy sem vágna egybe a magyar vállalkozások erősítését hangoztató kormányzati nyilatkozatokkal, ha eközben több sikeres hazai vállalkozást, például az Apáczai Kiadót tönkretennék. Ettől óvott a Réthelyi-féle anyag is. Az elemzés szerint „a magyar, családi kézben lévő kiadók döntő része a jelenlegi kormányzat támogatója, akik a privatizált, külföldi kiadókkal szembeni korábbi hátrányos megkülönböztetésük megszüntetését várták az új kormánytól, nem működésük ellehetetlenítését.”

Az állami dominanciára kiszemelt Nemzeti Közszolgálati Tankönyvkiadó felerősítését szolgálhatják a várhatóan ősszel kiírandó miniszteri pályázatok. Az új Nat és az új kerettantervek miatt idén tavasszal rohammunkában kellett újrabíráltatni az összes tankönyvet az 1., az 5. és a 9. osztályok számára. Ez a folyamat most felmenő rendszerben folytatódik a 2., 6. és 10. osztályokra. A tankönyvrendelet lehetőséget ad arra, hogy azt a tankönyvet, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra a miniszter nyilvános pályázati eljárás során választott ki, felvegyék a tankönyvek hivatalos jegyzékére. Ha van ilyen pályázaton nyertes tankönyv, akkor az iskolák csak azt rendelhetik, így monopólium jöhet létre, az állam kedvére.

Még ha az új Natnak és a kerettanterveknek megfelelő tankönyvek kidolgozását nagyrészt a közszolgálati kiadó végezné is, akkor sem lehetne egyik pillanatról a másikra megborítani a kialakult piaci arányokat. A mostani szabályozás szerint bármelyik kiadó pályázhat a könyveivel, tankönyvcsaládjaival, és ha a minősítésen átesett, kiadványa rákerül a tankönyvjegyzékre. Az állam, mint megrendelő, ebben az esetben árkorlátozást alkalmaz: csak egy meghatározott fogyasztói ár alatt szerepelhetnek könyvek a hivatalos jegyzéken.

Az iskolák ezután szabadon dönthetnek arról, hogy melyik kiadó tankönyveit rendelik meg. A tankönyvek szeptembertől az első osztályosoknak ingyenesek, azokat az állam fizeti ki a kiadóknak a monopolhelyzetű KELLO útján. A tankönyvek megrendelésekor az iskoláknak úgy kell összeállítani a tankönyvcsomagokat, hogy azok gyerekenként ne lépjék túl a 12 ezer forintot, az állam ugyanis ennyi támogatást ad.

Június a Balatonon

Díjnyertes családbarát hotel, 06.17.-ig 25 900 Ft/ fő/2 éjtől

Sétahajózás - próbálta már?

A kérdésekre helyes választ adó Travelo olvasók között most sétahajó programokat sorsolunk a MAHART szervezésében!